Óbuda vezeti azt a több országban zajló EU-projektet, aminek keretében egy városi farmot hoznának létre, ahol természetbarát módon, civilek és iskolák bevonásával növénytermesztésbe fogna a lakosság. Csakhogy ez egy olyan budai városrészen valósulna meg, ahol nincs se víz, se tömegközlekedés, se rendes utak, miközben évtizedek óta nézik az itt lakók, ahogy a szomszédos lakóparkban mindez megvalósul. Ezért azt fontolgatják a csúcshegyiek, hogy leválnának a fővárosról, ami a kerület újrázó polgármestere szerint „abszurd”.
Több cikk jelent meg alig egy hónap alatt Óbuda korrupciógyanús ügyek miatt előzetes letartóztatásban lévő alpolgármesteréről, Czeglédy Gergőről, mint arról az országosan egyedülálló, uniós városi farm projektről, aminek ő volt az előterjesztője két évvel ezelőtt. Még Czeglédy vitte ugyanis egy másik alpolgármesterrel együtt – a javaslatra rábólintó – képviselő-testület elé azt a tervet, hogy a 3. kerületi önkormányzat vágjon bele az úgynevezett „Interreg CoFarm4Cities” projektbe. Ez az angol szavak összerántásából létrejött fantázianév egy olyan határokon átívelő együttműködést takar, amelynek keretében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata egy „kísérleti városi farm”-ot hozna létre és működtetne a kerület egyik hegyvidéki részén.
Ráadásul sikerült elnyerni a vezető partneri posztot, így olyan szintén részt vevő városok mellett, mint Torinó, Zágráb, Krakkó és Ljubjlana, a magyar fél a projekt vezetője.
A média talán azért sem nagyon foglalkozott a témával, mert nem könnyű elmagyarázni, mi is ez a páneurópai vízió a zöld jövő irányába mutató városi farmról. Ez már azon a tavaly áprilisban tartott lakossági tájékoztatón kiderült, ahol a résztvevők meghallgathatták, vajon Óbuda megvalósításra kiszemelt városrészében mit szólnak a helyi lakosok az ötlethez. Pedig a tájékoztatás annyira az alapoktól indult, hogy még azt is elmagyarázták: a farm nem feltétlenül csak az, ahogy a Dallas című sorozatban rohangálnak a marhák a földeken. Inkább egy növénytermesztésre fókuszáló, közösségi kerthez hasonlító gazdaságként kell elképzelni, aminek a gyakorlati megvalósítása még nincs kitalálva. Amit az egyik részt vevő lakos alig burkolt kritikával úgy summázott:
„jöhetünk együtt kapálni”.
A lakossági fórum óta közel másfél év telt el, mégsem történt sok látható fejlemény, ezért még tavasszal azzal kerestük meg az önkormányzatot, mutassák meg az időközben kiválasztott helyszínt, illetve azt, hogyan áll most a városi farm. A 3. kerület hegyvidéki városrészén, Csúcshegyen jelölték ki a farm több mint 4000 négyzetméteres, több önkormányzati telek összevonásával létrejövő területét. A helyszínbejáráson egy, helyenként embermagasságú gazzal borított, teljesen elhanyagolt terület fogadott bennünket, rajta összedőlt épületek maradványai, meg egy porig égett, romos házmaradvány, ahová korábban hajléktalanok költöztek be, ezt követően gyulladhatott ki.
Információink szerint a júniusi választások után nem sokkal végül elindult az I. ütemre kijelölt terület hulladékmentesítése.
Az önkormányzat illetékes munkatársai készségesen beavattak a nagyszabású tervekbe, mi minden fog épülni-szépülni az erdőközeli, gyönyörű zöld környezetben fekvő, de jelenleg elhanyagolt részen: a termelésre szánt zöldség-, gyümölcs-, fűszernövény- és virágtermesztésre szánt parcellákat hoznak létre, köztük akadálymentesen megközelíthető ágyásokkal, de a tervekben szerepel saját piactér, parkoló, térköves utak és felhajtó, de mosdó és öltöző létesítmény és tűzrakóhelyek, pihenőrészek is.
Az uniós pályázati anyagot és a hivatalos forgatókönyvet is bekértük, ezekben a célkitűzések is olvashatók: az EU az óbudai önkormányzat irányításával „fenntartható földhasználati modelleket” szeretne kidolgozni a városokon belül, a helyi lakosság, nonprofit szervezetek és intézmények bevonásával, így iskolák vagy az akadálymentes parcellákat igénybe vevő idősek vagy fogyatékkal élők szervezeteinek részvételével. Így az „éghajlatváltozással szemben ellenállóbb élelmiszerrendszert” hoznának létre, a megtermelt javakat pedig helyben, többek közt egy közösségi piacon értékesítenének. Ettől komplex társadalmi hatást várnak, így azt, hogy „a természetet a városba hozza”, erősítse a „közösségi szemléletet” és „terápiás jelleggel rehabilitációs képzési, foglalkozási” lehetőségeket teremtsen. Képzéseket tartanának és olyan környezetbarát gazdálkodási módszereket népszerűsítenének, mint a permakultúra, vízgyűjtés vagy a komposztálás.
Közpénzből farm, míg mások a lajtoskocsit várják
Ez a vízió manapság, a klímaváltozás, az elszálló élelmiszerárak, az energiaválság vagy a városiasodás kihívásai közepette ígéretes, csakhogy a helyszínválasztással az önkormányzat beletenyerelt egy évtizedek óta érlelődő gócba. Ugyanis a megvalósításra kijelölt Csúcshegy sajátos problémákkal küzd, és miközben ezekre valós megoldás az itt élők szerint nincs, ez a “kirakatprojekt” olaj lehet a tűzre.
Óbudának ez a Hármashatár-hegyig tartó része fekvése alapján a kerület frekventált hegyvidéki részeivel vetekedhetne, a felsőbb részen elképesztő panorámával rendelkező telkek vannak, körülötte erdők, népszerű túraútvonalak. Itt húzódik a főváros határa, azon túl már olyan felkapott agglomerációs településekkel, mint Üröm vagy Solymár.
Csakhogy a csúcshegyi rész mintha megrekedt volna az időben: hiába találhatók a helyiek szerint több mint 100 éves, engedéllyel épült lakóházak, a terület besorolása zártkert, illetve mezőgazdasági terület, és aszfaltos utak helyett csak földutak vannak. De ami az itt élők talán még nagyobb probléma: nemhogy csatorna, de vezetékes víz sincs az egész városrészben, hiába van villany, közvilágítás, az alsóbb utcákban gázvezeték, postai szolgáltatás és szemétszállítás. Ez indokolja azt, hogy az uniós projektről tartott lakossági tájékoztatón valójában nem a farmra vonatkozott a kérdések többsége, hanem újra és újra az a kérdés jött elő: „de mi lesz a vízzel?”.
Már csak ezért is elképesztőnek tartják, hogy pont ide akar az önkormányzat farmot építeni, hiszen „a talaj alkalmatlan, mert az alsóbb részeken anyagos, a felsőbb területen sziklás, a hegyoldalnak messze nem ideális a fekvése, benapozottsága” és ráadásul víz nélkül, illetve fúrt kúttal akarnak növényeket termelni. „Miközben köztudott, hogy a szomszédos lakópark megépítése óta egyre apadnak el a kutak, így az itt élők azért küzdjenek, hogy egyáltalán legyen vizük” – jegyezte meg egy elégedetlen helyi tulajdonos a gyűlésen.
„Idehoznak egy puccos EU-s tervet, százmilliós büdzsével meg zárókonferenciával, miközben az itt élők 2024-ben közkutakról hordják a vizet, várják a lajtoskocsit,
vagy kutat furatnak, de azok meg apadnak el. Mindenki tudja, hogy az önkormányzatnak nincs pénze a belterületbe vonásra, ezért hivatkozik mindig arra, hogy ez mezőgazdasági terület, itt nem állandó lakók vannak. Tényleg vannak itt kiskertek, általában rég nem jár ezekre senki, felveri a gaz, mert a besorolás miatt nem értékesek. De a többség nem gazdálkodik, főleg nem ebből él, hanem lakcímkártyával bejelentkezve, életvitelszerűen itt élnek, gyerekekkel, dolgozni járnak. Mégis úgy kezelik őket, mintha sokadrendű állampolgárok lennének, csak mert ez zártkert. Mostanra közel ezer családról, vagyis több ezer választóról beszélünk, mégsem vett észre bennünket senki a mostani önkormányzati választáson sem” – nyilatkozta egy másik csúcshegyi lakos, ő is névtelenséget kérve. „És közben nézzük, ahogy ugyanennek a hegyoldalnak a másik felén, Schmidt Mária cége felépített egy olyan luxus lakóparkot, ahol minden van: jogi átminősítés, közmű, buszjárat – tette hozzá.
A Csúcshegyet határoló Virágosnyereg úton járva valóban olyan, mintha két világot választana el: az út egyik oldalán a Schmidt Mária családja által tulajdonolt Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) nagyszabású ingatlanfejlesztési projektet bonyolított le, ez a Harsánylejtő rész. Ezek az új építésű, minimalista-üvegkorlátos házak milliós négyzetméterárakon kelnek el, fa alig akad, a zömében holland gyepes–műfüves házak olyan sűrűn helyezkednek el, mint egy lakóparkban. Az út másik oldalán víz, elérhető közlekedés nélkül, de zöldben élő csúcshegyiek viszont nem ilyen lakóterület szeretnének lenni, ahol túlépített környezetben, akár többlakásos társasházak létesülnek.
A városi farmon csinálják meg azt, amit a helyiek javasoltak
„Vázoltunk korábban az önkormányzat számára – külföldi minta alapján – egy koncepciót, amihez ráadásul uniós forrásokat is igénybe lehetne venni: itt egy innovatív és ökoszemléletű településrész jöhetne létre, amely országos szinten is minta értékű lenne. Se nem zártkert, se nem lakóövezet, hanem valahol a kettő ötvözete, szabályozott zöldfelületi és beépíthetőségi területi értékekkel, tudatosan élhetőre tervezve” – mondta a szintén itt élő Pongrátz Anita, aki a helyi közösség aktív tagja. Szerinte így mindenki jól járt volna, megvalósulhatott volna a hiányzó infrastruktúra, nem lennének „Harsánylejtő 2”. „Ehhez képest most városi farm címszóval önkormányzati telkeken látszik megvalósulni mindez, melyből a helyi közösség szemernyit sem profitál, és a lokális problémák sem kerülnek orvoslásra” – tette hozzá.
„Nem a városi farm ötletével van alapvetően gondja a helyieknek, hanem azzal, hogy még csak próbálkozás sincs sem az önkormányzat, sem pedig a Kormányhivatal részéről ezeknek a súlyos problémáknak a megoldására. A farm projekt pedig mintha egy párhuzamos valóságban játszódna, annyira nem reflektál a valós helyzetre, hogy sajnos csak olaj tűzre” – mondta lapunknak Hámor Endre, a helyieket képviselő Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület elnöke. Mint mondta, hosszú évek óta minden létező állami intézményhez és illetékeshez fordultak már segítségért, de mindenhonnan elutasítást kaptak.
„Itt semmilyen érdemi infrastruktúrafejlesztés nincs kilátásban, még abban sem segítettek, hogy legalább a terület úgynevezett kiszabályozási terve elkészülhessen, miközben a semmiből nőnek ki körülöttünk olyan lakóparkok, amiknek a helyén nemrég még ténylegesen zöld mezők voltak. Ezért egyre több az olyan hang, hogy miután sem Óbuda, sem Budapest, illetve a kormány sem akar megoldást találni ezer család problémáira, akkor talán mindenki érdeke az lenne, ha Csúcshegy és Óbuda útjai különválnának, vagyis ez a városrész leválna Budapestről” – mondta az elnök. Tisztában vannak azzal, hogy ez egy nehéz jogi út, de már elkezdték az ehhez szükséges információgyűjtést és egyeztetéseket, így annak a hasonló leválást végigjáró Remeteszőlősnek az illetékeseivel is, amelynek lakosságszámát a csúcshegyiek már bőven meghaladják.
Hámor Endre egy további problémára is felhívta a figyelmet: adataik szerint ebben a városrészben a tűzesetek száma a kerületi átlag sokszorosa a vízhálózat hiánya miatt, hiszen nemcsak ivóvíz, de tűzivíz sincsen, ezért „minden tűzeset folyamatosan katasztrófával fenyeget a tűzcsapok hiánya miatt”. Egy idősebb helyi is erről beszélt lapunknak a városi farm tájékoztatója után, mondván, „ha itt kigyullad valami, az leég, mint pár éve annak a családnak a háza, akik a 2 éves gyerekükkel maradtak fedél nélkül”. „A polgármesternek csak tudnia kell erről, a kerületi lapban még cikk is volt róla, hogy viszi szegényeknek az ajándék porszívót. De arra nincs válasz, hogy mikor oldódik meg ez a közveszélyes helyzet” – jegyezte meg.
Az azóta újraválasztott Kiss László ellenzéki polgármestert még közvetlenül a júniusi választásokat megelőzően kérdeztük a városi farm projektről, illetve a csúcshegyi helyzetről, pontosan idézve a helyiektől és a civil egyesülettől hallottakat. Válaszában ezt „újságírói szempontból mindennaposnak tekinthető témá”-nak minősítette,, amiért érthetetlen a kérdésekben rejlő „indulat”. Ahhoz is ragaszkodott, hogy válaszát teljes terjedelemben tegyük közzé „szerkesztői változtatás nélkül”, amit nem tudunk teljesíteni, mert ellentétes a lapunk által követett szerkesztési szabadsággal.
2025-től kezdődik a farm tesztelése
Szerinte a városi farm projekt „előkészítési szakasza a tervek szerint halad”. „Felmértük a városi farm igényeit, különös tekintettel a lakosságra, a közintézményekre, a civil szervezetekre és az oktatási intézményekre. Az Óbudai Egyetem és más szakértők bevonásával részletes talajvizsgálatokat végeztettünk el, amelyek megerősítették az általunk kiválasztott helyszín alkalmasságát” – közölte a kerületi vezető, aki hosszan sorolta, milyen szakmai kérdéseket kell még megtervezni ahhoz, hogy „2025-ben a farm működésének tesztelése megkezdődhessen”.
Az elkeseredés miatt felmerült leválási tervekről is kérdeztük, Kiss László szerint „természetesen mindenkinek joga van azon gondolkodni, hogy miként rendezné át a főváros közigazgatási térképét, de a felvetés maga elég abszurd, hiszen a főváros határait törvény rögzíti”.
Ellentmond egymásnak a korábbi és a jelenlegi polgármester
Ahogy a helyiek előre megjósolták, Kiss ezúttal is városrész jogi besorolására hivatkozott, részben az azóta szintén újrázó Karácsony Gergelyékre is mutogatva. „Szeretném hangsúlyozni, hogy az infrastruktúrafejlesztés és az ivóvízellátás kiépítése nem a kerület, hanem a főváros feladata lenne, csakhogy a Csúcshegy soha nem volt építési övezet, ezért így senkinek, így a fővárosnak sem kötelessége ezt elvégezni. Ugyanakkor fontos megemlíteni azt is, hogy sem a korábbi, sem a jelenlegi kerületvezetés soha nem is tervezte, hogy a Csúcshegyet belterületbe vonja, ebből nem is csináltunk titkot, a korábbi és a jelenlegi kerületvezetés is minden egyes alkalommal világos választ adott ezzel kapcsolatban a témával foglalkozó egyesületeknek” – közölte.
A Kiss által hivatkozott korábbi fideszes polgármester, Bús Balázs, aki a júniusi polgármester-választáson nem tudta visszavenni a kerület vezetését, kevésbé volt elutasító válaszában, sőt, kifejezetten cáfolta az ellenzéki politikust azzal, hogy szerinte már történtek kezdetleges lépések korábban a megoldás érdekében. Kiemelte, hogy a külterületi besorolás ellenére
„az elmúlt évtizedek során számos család költözött ide és él életvitelszerűen a Csúcshegyen, ami mindenképp megoldásra szorul”.
“A terület esetleges belterületbe vonása bár fővárosi hatáskör, az általam vezetett önkormányzat 2019 előtt megbízást adott egy előszabályozási terv elkészítésére annak érdekében, hogy a belterületbe vonáshoz szükséges lépéseket és az infrastrukturális beruházási igényeket számba lehessen venni. Sajnos, ezt az anyagot az óbudai önkormányzat jelenlegi vezetése nem használta fel, és párbeszédre sem hajlandó a csúcshegyiekkel” – közölte Bús Balázs, aki listán bejutott az óbudai képviselő-testületbe.
A városi farm projektről azt mondta, „önmagában nem tartja rossz elképzelésnek, de inkább egy jól kommunikálható látványprojekt a DK-s vezetésű önkormányzat részéről, és nem kínál semmilyen megoldást a problémákra”. Ezért szerinte „az ivóvízhálózat kiépítése és az ott élőkkel való együttműködés megteremtése sokkal fontosabb ennél, ezért haladéktalanul meg kellene kezdeni az ivóvízhálózat kiépítéséhez szükséges tervezési munkálatokat”.
