Letelt a határidő, de a feljelentő nem kért jogorvoslatot, miután a vádhatóság lényegében arra jutott, hogy a Magyar Péter által bemutatott hangfelvételen Varga Judit csak „pletykálkodott”, és Rogán Antal sem ment be semmit kihúzni a Völner–Schadl-ügy aktáiból.
Nem érkezett felülbírálati indítvány a Magyar Péter és Varga Judit közötti beszélgetésről készült hangfelvétel ügyében, amelyben az ügyészség korábban bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában minden részletét tekintve lezárta a nyomozást – tudta meg a HVG. Kérdésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette: az egy hónapos határidő leteltével sem érkezett fellebbezés a június 20-i, az eljárást megszüntető határozat ellen.
A hangfelvételen az akkori igazságügyi minisztertől elhangzott, súlyos vádaknak is beillő állításokat a nyomozó ügyészség csaknem 3 hónapon át vizsgálta, és azt próbálta kideríteni, volt-e alapjuk az állításoknak, illetve történt-e feljelentési kötelezettség elmulasztása hivatalos személy, mondjuk kormánytag részéről. Az ügyészség végül gyanúsítás és vádemelési javaslat nélkül zárta le az ügyet (https://hvg.hu/itthon/20240620_magyar-peter-varga-judit-rogan-antal-hangfelvetel-schadl-ugyeszseg-sajtotajekoztato).
Emlékeztetőül a hangfelvételen elhangzó állítások:
- Az első ilyen állítás, hogy Varga Judit elismerte, hogy a kormány részéről belenyúltak a Schadl-ügy ügyészségi irataiba.
- A második erős kijelentés, hogy bár az Orbán-kormány szerette volna elérni, hogy ne legyen ügy a Schadl-perből, ez nem sikerült, ugyanis Polt Péter legfőbb ügyész „nem ura a helyzetnek”.
- A harmadik pedig az, hogy a felvételen Varga Judit elismerte, hogy előre szóltak Völnernek arról, milyen eljárás folyik ellene.
Az „átfogó, alapos, minden részletre kiterjedő” vizsgálat után tehát júniusban az ügyészség megszüntette a nyomozást, és a három nyomozati szálról ezt közölték:
Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása. A hangfelvétel, a tanúvallomások és a Schadl–Völner-ügy iratai alapján egyetlen kormánytagnak vagy más hivatalos személynek sem volt tudomása az előkészítő eljárás elrendelése, 2021. március 5. napját megelőzően a korrupciós cselekményről. Azt is megjegyezték, hogy amikor a felvétel készült, 2023 januárjában, már hónapok óta benyújtották a vádiratot, tehát már lezárt ügy volt, felderített korrupciós ügy, amelyben nem sokkal később meg is kezdődött a bírósági tárgyalás, így már nincs értelme mulasztásról beszélni. Ezért ezt a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.
A Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiból történő „kihúzás”. A nyomozás egyértelműen megállapította, hogy az ügyiratokat senki nem manipulálta, az ügyészség minden büntetőjogilag releváns adatot a jogszabályi előírásoknak megfelelően értékelt. A nyomozás megindulásától kezdve folyamatosan több példánya volt a nyomozati iratnak az ügyészségen, a bíróságoknál, Nemzeti Védelmi Szolgálatnál, védőknél, gyanúsítottaknál, ez a tény pedig a kihúzás megvalósíthatóságát lehetetlenné tette. Nem volt arra irányuló kísérlet, hogy külső személy befolyásolja a nyomozást. Bűncselekmény hiányában szintén megszüntették ezt a nyomozást.
Völner Pált jogellenesen figyelmeztethették a büntetőeljárásról. Völner Pált azért nem figyelmeztethették 2021 tavaszán, mert vele szemben akkor nem folyt büntetőeljárás, őt nem hallgatták le, szerepe az ügyben még nem merült fel, lehallgatása 2021. október 3-án kezdődött. Ekkor már erről a tényről tudott a bíróság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a titkosszolgálat is. A nyomozás során bizonyítékok hiányában nem volt tisztázható, hogy Völner kapott-e információt az ellene folyó nyomozásról, emiatt ezt a nyomozást a nyomozó ügyészség bizonyítottság hiányában szüntette meg.
Arról, hogy ezek után azért maradt még bőven nyitott, megválaszolatlan és nyugtalanító kérdés az ügyben, itt írtunk bővebben. Erről beszélt a HVG-nek Magyar György ügyvéd is, mondván: nem tekinthető még teljesen lezártnak az ügy. Hogy miért, arra ebben az elemzésünkben is kitértünk.