A miniszterelnök a Kossuth rádióban beszélt többek között Ursula von der Leyen újraválasztásáról.
Magyarország nem támogatta Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztását, mert az elmúlt öt évben harmatgyenge teljesítményt nyújtott – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli, Kossuth rádióban adott interjújában. Ezalatt azt kell érteni, hogy a fideszes képviselők nem támogatták, minden bizonnyal az ellenzéki képviselőknek legalább egy része támogató szavazatot adott le a titkos voksoláson.
A miniszterelnök hozzátette, az Európai Bizottság elnöke az adófizetők alkalmazottja, így nem szabad politikai ellenfélnek tekinteni, a kormányfők feladata, hogy együttműködjenek vele, és felügyeljék munkáját, valamint pontos elvárásokat támasszanak felé. Mint ismert, Orbán ezt az együttműködő hangnemet azután ütötte meg, hogy a választási kampány alatt Von der Leyen arcával illusztrált “háborúpárti” feliratú kormányzati plakátok árasztották el az országot.
Ismét beleszállt Orbán Manfred Weberbe, az Európai Néppárt elnökébe, akit következetesen “magyargyűlölőnek” nevez, kritizálta Von der Leyen újraválasztásáért, majd felmondta a megszokott kormányzati szlogeneket, miszerint a brüsszeli baloldal migráció-, háború- és genderpárti lenne.
“Ha versenyképesek vagyunk, jól élünk, ha nem vagyunk versenyképesek, nem élünk jól” – mondta Orbán, aki szerint Európában ebből a szempontból baj van még a Bizottság szerint is. Olcsóbb, korszerűbb, jobb minőségű termékeket kéne előállítani Európában, ezt tartja a miniszterelnök a magyar soros elnökség fő fókuszának (a háború mellett). Európa nem nyer a háborún, a pénz ugyanis Ukrajnába megy, “két szláv nép háborújába talicskával hordjuk a pénzt” – mondta a miniszterelnök, aki szerint azért nem fejlődik a versenyképesség, mert háború van. Behozta a “békeköltségvetés” fogalmát, ami állításai szerint megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését, ez a terv már bent van a fiókban, és majd ha véget ér a háború, át lehet rá térni a jelenlegi, “háborús költségvetésről”.
“Nem csak morális okokból – hogy csökkentsük az elesettek, meghaltak meg megnyomorított emberek számát – szántam rá magam a békemisszióra, hanem mert ez a magyarok érdeke is” – mondta a miniszterelnök, majd megjegyezte, a háború elleni harc keresztény kötelesség.
Orbán szerint az EU naiv és ő jobban látja a háborús helyzetet, hiszen ő az egyetlen, aki beszélt mindkét féllel (az uniós vezetők a háború kezdete óta nem folytatnak magas szintű tárgyalást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – a szerk.). Felidézte a “jelentését“, amelyet a “békemisszióról” írt, miután az EU nem hatalmazta fel arra, hogy soros elnökként tárgyaljon Putyinnal és amelyben megállapította, szerinte egyik fél sem akar békét, annak megteremtése így az unió, az Egyesült Államok és Kína feladata.
A döntő kifejezés az állhatatosság, a háborús lövészárok-politikából ki kell mászni és átülni a tárgyalóasztalhoz, ehhez minden nap tárgyalni kell – folytatta saját méltatását Orbán. Azt azonban nem árulta el, mi a “békemisszió” következő állomása, ezekről ugyanis mindig utólag számol be.
A Jóistennek tervei vannak az elnökkel, mégpedig az, hogy valaki hozzon már békét”
– magyarázta a miniszterelnök azt, miért élhette túl Donald Trump az ellene elkövetett merénylet-kísérletet. Reméli, hogy megválasztása után jó impulzusokat leshet majd el Donald Trumptól, például a borravaló adómentességét, erről is beszéltek legutóbb, amikor Floridában találkoztak.
Elviselhetetlen, tűrhetetlen és következményekért kiállt – így írta le Orbán a szolnoki gyermekbántalmazási ügyet, amikor egy kalandparkban a felügyelő brutálisan felrúgott egy kisfiút. Majd megkérdezte a műsorvezetőt, vannak-e gyerekei, és mit csinál velük nyáron, majd elmondta, egy bizonyos életkortól már szinte mindenki táborba küldi őket, ez nem túl bonyolult. A szülők a tábor szervezőire bízzák a gyerekeiket, nem fordulhat elő, hogy itt bárki bántsa őket, a szervezők a felelősek ezért. “A kormány dolga, hogy elérje, aki ennek a felelősségnek nem tud megfelelni, az ne szervezzen tábort, mert ilyen emberre nem akarjuk és nem is lehet rábízni a gyerekeket” – mondta a miniszterelnök. Az ügy iróniája, hogy a bántalmazó felügyelőt korábban életműdíjjal tüntette ki Novák Katalin államfő, az esetről készült videó megjelenése után a Kulturális és Innovációs Minisztérium felszólította a férfit arra, hogy minden díjról, amit valaha átvett, mondjon le.