Lajti Rudolf, az egykori Belügyminisztérium III.  Főcsoportfőnökségének titkosrendőrének rózsadombi villájában lakott Carlos, a terrorista – írja a Válasz Online. A bűnöző, eredeti nevén Ilich Ramírez Sánchez az úgynevezett C-79-es dosszié szerint 1979 és 1985 között rendszeresen járt Budapesten. Carlos először az Intercontinental Hotelben szállt meg, mint dél-jemeni diplomata. Bár az állambiztonságnak tudomása volt Carlos jelenlétéről, de őrizetbe vételére vagy kiutasítására nem kaptak politikai felhatalmazást. Varga József ezredest bízták meg azzal, hogy próbálja meg önként távozásra bírni.

Carlos a Válasz Online cikke szerint Kádár Jánosnak akarta felajánlani terrorszolgálatait a biztonságos pihenőhelyért cserébe, vagyis nem akart távozni Budapestről. A Belügyminisztérium III/V. csoportfőnöksége ezután titokban átkutatta Carlos hotelszobáját, az aktatáskáján lévő zárat azonban nem tudták feltörni. Viszont észrevétlenül távozni sem tudtak ezután, a szétroncsolt táska miatt kénytelenek voltak betörésnek beállítani a történteket. Ettől Carlos nem ijedt meg annyira, hogy elhagyja Magyarországot, de székhelyét áttette a társai által korábban kibérelt Vend utcai lakásba, ami Lajti Rudolfé volt.

A cikk szerint Liszkai László, a Carloshoz a francia börtönbe rendszeresen bejáró újságíró azt tárta fel, hogy jólfizető külföldi bérlők reményében Lajti és felesége rendszeresen vitt a Budapest Tourist ügyintézőjének ajándékokat. Az viszont a lap által megkérdezett terrorizmussal foglalkozó kutató szerint kizárt, hogy Lajti és Carlos köre véletlenül akadt volna egymásra. A Carlos meggyőzésével megbízott Varga József megtudta, hogy az akkor már pszichiáterként dolgozó Lajti korábban állambiztonsági figyelő volt. Ez Vargának később jól jött, hiszen nem kellett sokáig győzködnie, hogy segítsen a titkos kutatások során.

Carlos nem lakott folyamatosan a Vend utcában, jött és ment. Csak 1980-ban 16 alkalommal érkezett Magyarországra különböző álneveken, és egyhuzamban mindössze néhány hétig maradt. Az állambiztonság több alkalommal is átkutatta a rózsadombi lakás Carlos által lakott részeit, ahol egész fegyverarzenált talált.

A terrorista eközben jó kapcsolatot alakított ki Lajtival, aki diplomataként mutatkozott be neki. Úgy vélte, szüksége van valakire, aki eligazodik a magyar viszonyokban. Carlos később Liszkai Lászlónak azt mondta, Lajti továbbította a kéréseiket a Központi Bizottságba az ottani kapcsolatain keresztül, s ő vitte be azt a levelet is, amiben találkozót kértek Kádártól. Az életfogytiglani börtönbüntetését töltő terrorista a Válasz Online-nak megüzente azt is, hogy budapesti tartózkodásuk alatt Lajti végig vele egy házban, annak emeletén lakott.

A terrorelhárítók rendszeresen találkoztak Carlosszal, vagy húsz ilyen alkalmat jegyeztek fel. Egy 1982-es jelentés szerint ügyelni kellett arra, hogy „Carlos és fő segítőtársai ne kerüljenek az ellenséges speciális szervek kezei közé”.

Carlosszal 1986-ban Moszkvában közölték, hogy többé nem használhatja a keleti blokk reptereit. Ezzel valamennyi szocialista országból, így Magyarországról is kiszorult. Carlos ezután Szudánban folytatta életét, ahonnan a franciák gyakorlatilag elrabolták, majd miután Párizsba érkezett bíróság elé állították.

A venezuelai Carlos és csoportja arról híresült el, hogy 1975-ben a Bécsben tartott olajexpóról elrabolta az olajexportáló országok (OPEC) minisztereinek egész csoportját. A három emberéletet követelő túszdrámáról napokig hírezett a magyar sajtó is, annál is inkább, hogy a túszok elengedéséért cserébe Carlos szabadon elsétálhatott. A terrorista ezek után több robbantásos merényletet is elkövetett Európa szerte.

Lajti párhuzamos életeiről hosszan írt a Válasz Online, melyből az is kiderült, hogy egy időben Marton László rendező sofőrjeként dolgozott. Lajti ült harmadikként abban az autóban, amiben Marton megpróbálta szexre kényszeríteni Sárosdi Lilla színésznőt.