Egy hónappal a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választások után a Republikon Intézet pártpreferencia kutatást végzett 1000 fő megkérdezésével. 

A kutatás megállapításai pártokra és pártszövetségekre bontva a következők: 

• A választók számára nem egyértelmű, ki a júniusi duplaválasztás igazi győztese, így a voksolás után szokásos győzteshez húzás most nem állapítható meg a Fidesz-KDNP esetében. A közel 45 százalékos EP-választási szerepléshez képest jelenleg a válaszadók 41 százaléka szavazna a pártszövetségre, ami a teljes népesség 31 százaléka. 
• A Tisza Párt nagyon jól szerepelt a választáson, a szavazatok közel 30 százalékát kapta az EP-listájuk, jelenleg pedig a pártválasztók 31 százaléka szavazna a pártra, és a teljes népesség 23 százaléka. 
• A Mi Hazánk egy EP-mandátumot tudott szerezni, és a szavazatok közel 7 százalékát kapta. Jelenleg a pártválasztók 5 százaléka, a teljes népesség 4 százaléka szavazna a pártra. 
• A DK-MSZP-Párbeszéd szövetség a választáson a szavazatok 8 százalékát szerezte meg. A kutatás szerint a DK a pártválasztók 7, a teljes népesség 5 százalékának szavazatára számíthat jelenleg, az MSZP-re a pártválasztók 3, a teljes népesség 2 százaléka szavazna, a Párbeszéd pedig támogatottsága nem érte el az egy százalékot. Ez összesen a pártválasztók 10, a teljes népesség 7 százalékának szavazatát jelenti a három párt részére, ami valamivel magasabb, mint az EP-eredmény. 
• A Kutyapárt EP-listája a választáson 3,6 százalékot ért el, ezzel szemben a jelenlegi válaszadó pártválasztók 6 százaléka állítja, hogy az MKKP-ra szavazna, ami a teljes népesség 4 százaléka. 
• A Momentum valamivel több szavazatot kapott az EP-választáson, mint a Kutyapárt, de összességében rosszul szerepelt. Jelenleg a pártválasztók 4, a teljes népesség 3 százaléka szavazna a párta, nagyjából ugyanannyian, mint egy hónappal ezelőtt. 
• A választáson induló mikropártok közül a Jobbik és a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Néppárt tudta elérni a pártválasztók körében 1 százalékos támogatottságot az új kutatásban, de a teljes népességben 0 százalék a támogatottságuk.  Az LMP teljesen lenullázódott a választást követően, akárcsak Vona Gábor 2RK-ja és a Gattyán György nevével fémjelzett Megoldás Mozgalom.  
• Jakab Péter pártja, a Nép Pártján és a Mesterházy Attila vezette Szocialisták és Demokraták végül nem indultak a választásokon, előbbi párt 0 százalékon áll, utóbbi pedig a teljes népesség és a pártválasztók 1-1 százalékának szavazatát tudhatja magáénak.
• A bizonytalanok aránya 26 százalék. 

A Republikon Intézet szerint az elkövetkező időszak Tisza Párt megjelenése miatt a pártrendszer átalakulásáról és a 2026-os országgyűlési választásokra való felkészülésről és tervezésről fog szólni.