Itthon Lengyel Tibor 2024. július. 05. 11:29

Betiltaná a kormány a laboratóriumi húst a hagyományos vidéki életforma védelmében

Lengyel Tibor
Szerzőnk Lengyel Tibor

Fél évvel a hasonló olasz törvény után a magyar kormány is jogszabályban tiltaná be a laboratóriumi hús előállítását és forgalmazását. Az indoklás szerint ezzel az emberek egészségét és a vidéki életformát is védenék. A kormány korábban már a boltok külön polcára száműzte a sáskaburgert és a tücsök-proteinszeletet.

Mindenféle, nem élő állatok közbeiktatásával készült hústermék magyarországi előállítását és forgalmazását tiltaná az, az Agrárminisztérium által előkészített törvénytervezet, amelyet csütörtökön tett közzé honlapján a kormány, társadalmi vitára bocsátva a javaslatot – erre július 12-ig van lehetőség.

A törvénytervezet nem bonyolítja túl a dolgot, hiszen teljes és általános tilalmat ír elő. Eszerint “tilos a laboratóriumi hús, valamint a laboratóriumi húst összetevőként tartalmazó termék előállítása és forgalomba hozatala”. Két kivétel van csak: az orvosi és az állatgyógyászati célú felhasználás. 

Laboratóriumi hús alatt pedig azt a terméket kell érteni, amely “állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termék”. A tervezet a tilalmat az emberi egészség és a környezet védelmével, az agrárium fenntartható termelésével és  

a hagyományos vidéki életforma védelmével indokolja. 

Ám ebből az utolsó tűnik csak indokoltnak, az is ideológiai alapon. A laborhús emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatása egyelőre nem egyértelmű, így ellene tenni is fikció. Nem beszélve a fenntartható termelésről, hiszen úgy tűnik, éppen a hagyományos állattenyésztés fenntarthatatlan.  

Akárhogy is, Magyarország a laborhús betiltásával nem az első lenne az EU-ban, ami a szigort illeti. Olaszországban már tavaly decemberben betiltották a szintetikus (azaz laboratóriumi úton előállított) húsok előállítását, forgalmazását és importját akár élelmiszerként, akár takarmányként. 

Magyarország tehát nem maradt le a szigorban, sőt már korábban is mindent megtett az Orbán-kormány, hogy visszaszorítsa például a különféle, rovarfehérje-tartalmú élelmiszereket. Tavaly márciusi az a döntés, amely szerint elkülönítve, külön jelzéssel kell kirakni a boltokban a rovarfehérjéből készült élelmiszereket. 

A kormány brüsszelezik, de nem ezért nem lesz kötelező a rovarevés az EU-ban

A kormány állítja, hogy az Európai Unió rovarevésre kényszeríti a magyarokat, de a közeljövőben az ízeltlábúak jó eséllyel minimális mennyiségben kerülnek be a nyugati étrendbe. És azt sem fogjuk észrevenni.

A rovarfehérjéknek Nagy István agrárminiszter is nagy ellenzője. Ezt némi brüsszelezéssel körítve azzal szokta indokolni: fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat, étkezési kultúránkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat. Arról viszont

a miniszter már nem beszél, hogy a magyar étkezési szokásoknak mennyi szerepük van abban, hogy az EU ötödik legalacsonyabb várható élettartama a miénk. 

Nagy István elődje, Fazekas Sándor ennél még harciasabb volt: ő szigorú büntetéseket ígért 2018-ban azoknak, „akik bogarakkal etetnék a magyarokat”. A hvg.hu szerkesztőségének kedvét mindenesetre egyikük sem tudta elvenni a tücsköktől-bogaraktól. Olyannyira, hogy főztünk is belőlük: 

Enne kekszet tücsökkel? Sütne hamburgert kukacból? És ajánlaná Németh Szilárdnak?

A hetvenes években sokan összerezzentek arra a gondolatra, hogy nyers halat egyenek, ma pedig az egész világ a szusiért rajong. Most ugyanígy idegenkedünk a rovaroktól, a magyar kormány meg egyenesen félti tőle az embereket – de vajon így lesz-e ez tíz év múlva is?

Arról is írtunk, Izrael élen jár abban, hogy válaszokat találjon a kibontakozó globális élelmiszerválságra, továbbá gondol arra is, hogyan vészeli át az elsivatagosodó éghajlaton a klímaváltozást. Például az élelmiszeripar megreformálásával is, ami ott magával hozta a sáskaburgert és a laborhúst: 

Sáskaburgert ettünk a tehenek nélküli tejjel és méhek nélküli mézzel folyó Kánaánban

Az izraeli foodtech-ipar vívmányai jó kiindulópontnak számítanak az élelmiszerválság elkerülésére, de nagyobb hasznuk lehet a fenntarthatóság elősegítésében vagy a környezeti terhelés csökkentésében.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.