Törvényre már nincs szükség, mert az Országgyűlés – az Alaptörvényt is módosítva – a kormányra bízta a honvédek jogállásáról szóló alapvető fontosságú szabályozást.

A hosszú ideje előkészített jogszabály egyebek mellett kimond olyan alapelveket, hogy a honvéd szolgálatteljesítési időn kívül, valamint az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely nem felel meg a katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak, illetve sérti a honvéd etika szabályait, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

Az elöljáró az alárendeltjei irányába megkülönböztetésmentes, semleges magatartást köteles tanúsítani, így különösen tartózkodni köteles a társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normákat sértő érzelmi, lelki és testi jellegű kapcsolat létesítésétől. A szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. De nem minősül a másik fél joga vagy jogos érdeke sérelmének különösen az olyan magatartás tanúsítása, amely igazodik a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékhez.

Most már a törvénynél alacsonyabb rendű jogszabály határozza meg, hogy az állomány tagja nem lehet pártnak tagja, és politikai tevékenységet nem folytathat, illetve nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes. A honvéd a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat, nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot. Internetes közösségi portálokon, képmegosztó felületeken való megjelenését a miniszter, a vezérkari főnök és a katonai titkosszolgálat főigazgatója megtilthatja vagy korlátozhatja, ha az honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sérthet, vagy a honvédelmi szervezet, illetve a KNBSZ társadalmi megítélését ronthatja.

A rendelet meghatározza a katonák illetményét is. A „műveleti besorolású” tisztesek 490 000 és 1 510 000, az altisztek 550 000 és 1 800 000, a zászlósok 625 000 és 1 890 000, a tisztek 690 000 és 2 120 000, a főtisztek 745 000 és 2 580 000, a tábornokok 1 000 000 és 3 540 000 közti összeget kaphatnak. Az adminisztratív munkát végzők ennél jóval kevesebbet.

Az önmagában is terjedelmes kormányrendeletet nyolc – 150 nyomtatott közlönyoldalt elfoglaló – honvédelmi miniszteri rendelet egészíti ki, egyebek között a katonák alkalmassági ellenőrzéséről, fegyelmi szabályairól, élelmezéséről és ruházatáról. Mindez hétfőtől, július 1-jétől hatályos, tehát lesz mit olvasniuk az érintetteknek a hétvégén.