Rogán Antalék nem húztak ki semmit a Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiból, senki nem mulasztott el semmit és nem valószínű, hogy Völner Pált előre figyelmeztették, hogy vigyázzon – állapította meg az ügyészség a Magyar–Varga-hangfelvételből kiindulva. Ám nyitott, megválaszolatlan és nyugtalanító kérdés még maradt bőven.
Nem is mondta komolyan, nem sikerült bizonyítani, amúgy sem valószínű, de ha mégis, akkor is mindegy, vagy már nem számít – így foglalható össze röviden az a majdnem kétórás ügyészségi sajtótájékoztató, amely egy több hónapos, az Orbán-kormány minisztereinek tanúmeghallgatásával is zajló nyomozást zárt le. A célja pedig az volt, hogy kiderítse, mi igaz a Magyar Péter-féle, a választási kampányt is felkavaró hangfelvételen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter szavaiból.
Nem szokványos családi beszélgetést rögzített ugyanis Magyar: a felvételen Varga olyasmiket mondott, amit eddig nemhogy kiugrott fideszesek, sértett NER-lovagok sem, legfeljebb vehemensebb ellenzéki politikusok pedzegettek a kormányzat és Rogán Antal kvázi mindenhatóságáról, a politika és az igazságszolgáltatás összefonódásáról. Ráadásul egy olyan üggyel összefüggésben, amely Völner Pál igazságügyi államtitkárt és Schadl Györgyöt érinti, akik éppen bíróság előtt állnak. A felvétellel Varga volt férje, a politikába magát belevető Magyar március végén állt elő. A 3 legerősebb állítás belőle:
- Az első ilyen állítás, hogy Varga Judit elismerte, hogy a kormány részéről belenyúltak a Schadl-ügy ügyészségi irataiba.
- A második erős kijelentés, hogy bár az Orbán-kormány szerette volna elérni, hogy ne legyen ügy a Schadl-perből, ez nem sikerült, ugyanis Polt Péter legfőbb ügyész „nem ura a helyzetnek”.
- A harmadik pedig az, hogy a felvételen Varga Judit elismerte, hogy előre szóltak Völnernek arról, milyen eljárás folyik ellene.
A fenti három állítás részletesen, a pontos, szó szerinti idézetekkel itt olvasható:
Ügyészség: nincs itt semmi látnivaló
A fenti, egy bennfentestől, az igazságügyi minisztertől érkező, súlyos vádaknak is beillő állítások mellett egy feljelentés nyomán – Magyar Péter Facebook-posztjai alapján – a nyomozó ügyészség azt is vizsgálta csaknem 3 hónapon át, hogy történt-e feljelentési kötelezettség elmulasztása valamely hivatalos személy, mondjuk kormánytag részéről, aki tudott bűncselekményről, de mégsem tett hatósági bejelentést. Mindezek vizsgálata után az ügyészség gyanúsítás és vádemelési javaslat nélkül zárta le az ügyet, ezt mondta el Fürcht Pál főügyész, mire Magyar úgy reagált, hogy ez csak “izzadságszagú magyarázkodás”.
Az ügyészség közleményben is tudatta, ami a sajtótájékoztatón elhangzott. Vagyis, hogy “átfogó, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálat után a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megszüntette a volt igazságügyi miniszter magánbeszélgetését tartalmazó hangfelvétellel kapcsolatos nyomozást”, bár ez ellen még felülbírálati indítványt lehet beadni, szóval úgymond a döntés nem jogerős. A három nyomozati szálról ezt közölték:
Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása: A hangfelvétel, a tanúvallomások és a Schadl–Völner-ügy iratai alapján egyetlen kormánytagnak vagy más hivatalos személynek sem volt tudomása az előkészítő eljárás elrendelése, 2021. március 5. napját megelőzően a korrupciós cselekményről. Azt is megjegyezték, hogy amikor a felvétel készült, 2023 januárjában, már hónapok óta benyújtották a vádiratot, tehát már lezárt ügy volt, felderített korrupciós ügy, amelyben nem sokkal később meg is kezdődött a bírósági tárgyalás, így már nincs értelme mulasztásról beszélni. Ezért ezt a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.
A Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiból történő “kihúzás”: A nyomozás egyértelműen megállapította, hogy az ügyiratokat senki nem manipulálta, az ügyészség minden büntetőjogilag releváns adatot a jogszabályi előírásoknak megfelelően értékelt. A nyomozás megindulásától kezdve folyamatosan több példánya volt a nyomozati iratnak az ügyészségen, a bíróságoknál, Nemzeti Védelmi Szolgálatnál, védőknél, gyanúsítottaknál, ez a tény pedig a kihúzás megvalósíthatóságát lehetetlenné tette. Nem volt arra irányuló kísérlet, hogy külső személy befolyásolja a nyomozást. Bűncselekmény hiányában szintén megszüntették ezt a nyomozást.
Völner Pált jogellenesen figyelmeztethették a büntetőeljárásról: Völner Pált azért nem figyelmeztethették 2021 tavaszán, mert vele szemben akkor nem folyt büntetőeljárás, őt nem hallgatták le, szerepe az ügyben még nem merült fel, lehallgatása 2021. október 3-án kezdődött. Ekkor már erről a tényről tudott a bíróság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a titkosszolgálat is. A nyomozás során bizonyítékok hiányában nem volt tisztázható, hogy Völner kapott-e információt az ellene folyó nyomozásról, emiatt ezt a nyomozást a nyomozó ügyészség bizonyítottság hiányában szüntette meg.
Rogán beszélt Völnerrel, de figyelmeztette is?
A nyomozás lezárása után azért maradt bőven nyitott, megválaszolatlan, de legalábbis nyugtalanító kérdés. Kezdjük talán a legnyilvánvalóbbal, ahol maguk a nyomozó ügyészek sem tudták kizárni teljesen, hogy valaki figyelmeztethette az eljárás valamely szakaszában Völner Pált arra, hogy Schadl bukni fog, és ebből még neki is baja lehet. Az ügyészség szerint 2021 tavaszáig Völner képbe sem került, később észlelték csak Schadl és Völner “szoros kapcsolatát”, de ekkor még semmi nem utalt bűncselekményre. Az ügyészség szerint ekkoriban sem a Schadlt ekkor már régóta figyelő-lehallgató Nemzeti Védelmi Szolgálat, sem más nem figyelmeztette Völnert. Ezt erősíti, hogy a kiszivárgott lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az államtitkár 2021 nyarán és őszén még egészen nyíltan beszélgetett Schadl Györggyel, illetve ahogy arra az ügyészség is felhívta a figyelmet – és ez szerepel a büntetőeljárás vádiratában is – még a nyár folyamán is történt pénzátadás Schadl és Völner között.
De nem zártható ki, hogy a figyelmeztetés nem is 2021 tavaszán történt, ahogy a hangfelvételen utalnak rá, hanem később. Hiszen azt a főügyész is kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy Völner viselkedése 2021 őszén megváltozott. A hatóságok szeptemberben jutottak arra, hogy Völner bűncselekményt követhetett el, így 2021. szeptember 15-én döntöttek arról, hogy nyomozni fognak Völner után is. Őt végül 2021. október 3-tól kezdték el lehallgatni. Azt is vizsgálták, hogy Völner kapott-e figyelmeztetést az ellene folyó büntetőeljárásról közvetlenül Schadl György november 5-i őrizetbe vétele előtt. Völner két nappal korábban, november 3-án az Országos Bírói Tanács ülésén vett részt, ahonnan idő előtt, váratlanul távozott, majd a Schadllal aznap délutánra megbeszélt találkozóra sem ment el és nem vette fel neki a telefont.
Az viszont kiderült, hogy előző nap kora este, 18:14-kor előbb Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hívta Völnert és 169 másodpercet beszéltek, majd 18:25-kor Rogán Antal miniszter is felhívta Völnert, ők 30 másodpercet beszéltek, ezután Völner még este bement a Karmelitába. Völnert ugyan ebben az ügyben nem, de Rogán Antalt meghallgatták tanúként és ő azt vallotta, az államtitkárnak feladatokat adott ki a Karmelitában Völnernek, ezért is telefonált neki – az ügyészség szerint Rogán nem is figyelmeztethette az államtitkárt, mert nem is tudhatott arról, hogy nyomozás zajlik Völner ellen. Az ügyészség által közzétett, a nyomozást megszüntető határozatban idéznek is Rogán vallomásából. Eszerint a miniszter – tanúként, igazmondási kötelezettsége mellett – azt állította:
nekem nem volt tudomásom arról, hogy Völner Pállal szemben bármilyen eljárás vagy megfigyelés folyamatban van, ezért őt ilyenről értelemszerűen nem is tájékoztathattam, nem is figyelmeztethettem. Nincs arról tudomásom, hogy egyébként bárki más figyelmeztette volna őt.”
Fürcht Pál főügyész a csütörtöki sajtótájékoztatón azt is mondta, önmagában az a bűncselekmény, ha valaki azért figyelmezteti Völnert, hogy ő elkerüljön egy esetleges büntetőeljárást. Az azonban nem az, ha valakinek a figyelmét integritási problémára hívják fel. Az ügyészség nyomozása során azonban Fürcht állítása szerint Völner figyelmét senki nem hívta fel arra, hogy nyomozás zajlik ellene. A nyomozási adatok azonban arra utaltak, hogy ha korábban valaki szólt is Völner Pálnak, tanácsát a volt államtitkár nem fogadta el, hiszen nem szüntette meg kapcsolatát Schadllel. Fürcht beszélt arról is, hogy megkeresték a társszerveket azzal a kérdéssel, hogy szóltak-e akár ők Völnernek egy integritási problémáról, de senki nem jelzett ilyet.
“Én inkább lemondanék“ – mondta a főügyész
Emellett a most lezárt nyomozások másik két szálán is maradtak még kérdőjelek, noha azoknál az ügyészség nem is bizonyítottság, hanem a gyanút teljesen kizáróan bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást. Sőt, alapvetően az ügyészség abból indult ki, hogy Varga a hangfelvételen amúgy is csak “pletykákat osztott meg a férjével”, és nem is mondott igazat neki – legalábbis ezt állította utóbb. Ugyanis őt is meghallgatták a 9 tanú egyikeként: Magyart, Vargát, Rogánt és Gulyás Gergelyt is meghallgatták, meg a két minisztériumi tisztviselőt, akit Detti és Dani néven emlegetett Varga. Völnert jogi kizáró okok miatt nem hallgatták meg, és bár ilyen ok a felvételen szintén említett Polt Péter legfőbb ügyésznél nem merült fel, őt sem kérdezték meg.
A hangfelvétel legfontosabb állítását, miszerint Rogánék kihúzatták a terhelőnek vélt részeket a nyomozati iratokból, már a nyomozás legelején, március végén is nagyon valószínűtlennek tartotta az ügyészség, és Fürcht Pál főügyész a csütörtöki sajtótájékoztatón is azzal kezdte:
hogy kihúzzanak bármit is, az olyanféle képtelenség, amire nem tudok mást mondani, szürreális.
Ennek ellenére megvizsgálták, van-e bármi valóságalapja. Szerinte ezt úgy lehetett lenyomozni, hogy a beszélgetésben elhangzott-e bármi olyan dolog, mely arról szól, hogy az információikat akár Magyar, akár Varga olyan személytől kapta, aki tisztában lehetett a valódi iratokkal. Fürcht azt mondta: erre a beszélgetésben nem utalt semmi. Varga szavai szerinte azt támasztják alá, hogy a sajtóból értesült az ügyről. Magyar is a sajtót emlegette hírforrásaként, sem a nyomozati, sem a vádiratot nem ismerte.
Varga a felvételen azt mondta, Rogánék látták a nyomozati anyagot, de nincs benne semmi rossz, mégis kihúzattak belőle dolgokat. De nem Rogán Antal, hanem „Dettiék” húztak ki a beszélgetés szerint magukra terhelő dolgokat. Az ügyészség a párbeszéden elhangzottak ellenére állítja: nemhogy Rogán, de Detti sem húzott ki semmit, egyikük sem járt az ügyészségen. Fürcht szerint a nyomozás során egy olyan irat sem került elő, amelyet manipuláltak volna, nem tűnt el bizonyíték.
Amikor pedig a sajtótájékoztatón a hvg.hu rákérdezett, hogy azt vizsgálták-e, hogy nem személyesen Rogán Antal, hanem a megbízásából mondjuk valaki más belepiszkálhatott-e a nyomozati anyagokba, Fürcht azt mondta, hogy ezt tanúvallomásában minden ügyésze tagadta. Kiemelte: az erre vállalkozó illetőnek 17 ezer oldalt kellett volna átolvasnia, kihúznia belőle valamit, majd megtennie ezt az összes példányban, sőt, módosítania kellett volna még az ügyészek tudatát is. Mindemellett el kellett volna menni az összes vádlott összes ügyvédjéhez, és a náluk lévő iratokból is kihúzni mindent. Fürcht azt mondta: “Én inkább lemondanék, mint hogy ilyen feladatot vállaljak.”
Az ügyészség nyomozást megszüntető határozatában idézik Varga Judit tanúvallomását, amelyben a volt miniszter ezt mondta a kihúzásokról: “Fogalmam sincs. A férjem ezeket nekem mindig felolvasta, én pedig kérdezz-felelek formájában ráhagytam ezeket. (…) Irányított beszélgetést művelt a férjem. Pletykákat, hallomásokat próbált felolvasni, előolvasni nekem. (…) Nincs tudomásom ilyenről. Fizikai képtelenségnek tartom, hogy bárki manipulálta volna ezeket az iratokat.” Nagyon hasonlóan nyilatkozott amúgy Rogán Antal is tanúként, amikor azt mondta: “Nekem nincs tudomásom olyanról, hogy a Schadl–Völner-büntetőeljárás ügyiratait manipulálták volna. (…) Ezt egyébként kizártnak is tartom.” Rogán hozzátette:
Én soha, senkit nem kértem arra, hogy ezen büntetőeljárás iratait manipulálják, nem adtam és nem is adhattam ezzel kapcsolatban semmiféle utasítást senkinek.
Annak ellenére sok tehát a nyitott, vagy nem teljesen megnyugtatóan, kétséget kizáróan lezárt kérdés, hogy a fent idézett állítások tanúként, igazmondási kötelezettség mellett hangoztak el. Nem is feltételezzük, hogy tanúként bárki hazudott volna a most lezárt eljárásban – ez legfeljebb akkor tud kiderülni, ha valaki ennek az ellenkezőjét alátámasztó bizonyítékokkal áll majd elő, ebben az esetben már felmerülne amúgy a hamis tanúzás bűntette is. Arról, hogy a hangfelvételen elhangzottak mennyi különféle bűncselekménynek a gyanúját felvetették, itt írunk – ebből az is látható, hogy nem is mindenre tért ki a nyomozás ezek közül:
