Sajátos közszolgálatként határozza meg a kormány a katonaságot, és egy bármikor átírható kormányrendeletben határozza meg a honvédek jogait és kötelezettségeit. Előbbi kevés és korlátozható, utóbbi sok és még több lehet. Miközben erőltetett toborzás folyik, kérdés, mennyire vonzó ez a pálya ilyen változtatásokkal.
Július elsejétől lépne életbe a 21 ezer hivatásos és szerződéses katona életét alapjaiban megváltoztató kormányrendelet, amelynek társadalmi vitája most zárult le és a tervezett menetrend szerint hamarosan meg is kell jelennie a Magyar Közlönyben.
A szabályozás reformját 2023 eleje óta készítik elő, és az az eredmény végül nem törvény, hanem kormányrendelet lett. Vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a honvédek szolgálatáról és életéről. Ez nem túlzás, a rendelettervezet is rögzíti:
A honvédségi feladatok megvalósítása érdekében a katonai szolgálat szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, a testi épség kockáztatásával, akár az élet feláldozásának vállalásával valósul meg.
Az alapjogok korlátozását amúgy már egy tavaly nyári kormányrendelet felvezette a honvédség „hadrafoghatóságának biztosítása”, továbbá az ukrajnai háborús helyzetre hivatkozással. Később egy törvénymódosítás pedig bevezette a “különös szolgálati rendet”:
A hvg.hu információi szerint tavaly tavaszig folyamatosak voltak az egyeztetések a szakszervezetekkel, így áttételesen az állománnyal is a honvédek jogállásáról szóló törvény átfogó reformjáról, ám a folyamat a nyár elején megszakadt. Amúgy
a folyamat párhuzamosan zajlott azzal, hogy 2023 első felében az állomány radikális “fiatalításába” fogtak, kirúgva sok tisztet, főtisztet és tábornokot.
Az eredeti tervek szerint az új jogállási törvény tavaly szeptemberben, az őszi parlamenti ülésszak elején került volna az Országgyűlés elé, így lett volna idő a szükséges jogi és szervezeti átalakítások levezénylésére, hogy 2024 január elsejétől életbe is léphessen.
A törvény átfogó módosító javaslatát aztán végül nem nyújtották be, sőt a túl sok kritikus pont miatt átdolgozásra “házon belül” is visszavonták a koncepciót. Később azt tervezték, hogy apránként, kisebb- nagyobb módosításokkal “lopakodva” írják át a törvényt.
Egy tavaly év végi Alaptörvény-módosítás több ponton is érintette a katonaságot. Rögzítette, hogy a haza védelme “nemzeti ügy” és eltörölte a honvédségi szakszervezeteket, továbbá biankó felhatalmazást adott a miniszternek a katonaság rendszerének átalakítására.
Vagyis változott a terv és már nem is próbálkoztak tovább a jogállási törvény apránkénti átírásával, inkább hatályon kívül helyezték az egészet. Az erről rendelkező idén tavaszi törvénymódosítás pedig jelezte: az új szabályozás kormányrendeletként érkezik majd.
Ez, a honvédek jogállásáról szóló, 31 oldalas kormányrendelet-tervezet készült el most és került fel a kormány honlapjára. Ez alapján az látszik, hogy a korábban az érintettek által erősen kritizált új jogállási törvény koncepcióját javarészt beépítették ebbe a rendeletbe.
Így például megszűnik a jelenlegi, egyértelmű kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla és helyette sávos bérezés lesz: egy tól-ig határon belül a katona parancsnoka dönt a fizetés konkrét összegéről. A honvéd teljesítményértékelés alapján, felmentéssel el is bocsátható.
További változás, hogy a próbaidő időtartama a jelenlegi 6-ról 4 hónapra csökken. A szabadság ebben a formában megszűnik, helyette “szolgálatmentes” időszak lesz, és az elöljáró döntheti el, mikor veszi ki a katona ezeket a napokat, mikor van “pihentetés”.
Vannak még más korlátozások is. Honvéd szakszervezetek már nincsenek, de az új szabály szerint a katona más érdekképviselet tagja sem lehet. Továbbá eddig csak felfüggeszteni kellett a párttagságot a szolgálati viszony idejére, mostantól meg is kell szüntetni.
Míg korábban a nemzetgazdasági tárca csak utólag rúgta ki – amúgy jogellenesen – egy vicces mém miatt egy dolgozóját, a honvédségnél már eleve korlátozzák, megtiltják az “internetes felületeken” való megjelenést, ha a szervezet “társadalmi megítélését ronthatja”.
Arról korábban a hvg360-on is írtunk: nem vitás, az Ukrajnában dúló háború megköveteli, hogy a kormány kezében erős és gyors eszközök legyenek a honvédelemmel kapcsolatban.
Erre most is létezik mechanizmus: a különleges jogrendi típus, a háborús veszélyhelyzet, amit a kormány és a parlamenti többsége 2022 májusa óta fenntart. Csak más célra használják: rendeleti kormányzásra, hogy Orbánék megkerülhessék a Fidesz-KDNP-s törvénygyárat is.
Csakhogy nemzetközi és történelmi magyar kontextusban is példátlan, hogy egy erőszakszervezet jogait és kötelezettségeit nem törvényben, hanem rendeletben szabályozzák. Ez ugyanis felrúgja a honvédség feletti politikai kontroll törékeny rendszerét.
Az, hogy a jövőben egyetlen ember, a honvédelmi miniszter rendeletben módosíthatja a katonáskodás minden lényeges körülményét, azt jelenti, hogy a törvényhozó hatalmi ágtól, a parlamenttől a végrehajtó hatalomhoz, a kormányhoz kerül egy létfontosságú hatáskör.
Úgy tűnik, nem csak katonacsaládok tízezreinek kell újraterveznie az életét, de tankönyveket is át kell írni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik 2018-as tankönyvében ugyanis még az áll: „A szolgálati viszony nyújtotta biztonság fontos eleme, hogy törvényi szinten rögzítettek.”
