A kirúgott karinthys tanárok elvesztették a Külső-pesti Tankerület elleni pert, a bíróság szerint az elbocsátás arányos és jogos szankció volt a tankerület részéről.
Pénteken folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott, TASZ által képviselt hat tanár pere a Külső-pesti Tankerület ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A tárgyalás elején a tankerület jogi képviselője kívánt reagálni a felperes legutóbbi írásos beadványára. Mint mondta, a per során szerinte nem nyert bizonyítást, hogy a tankerületnek ellenérzése lett volna az iskolával szemben. A kirúgott tanárokat pedig azóta egyetlen kivétellel tudták pótolni. Megjegyezte, hogy a Karinthy kiemelt gimnázium, ezért nem is volt nehéz az elbocsátott tanárok helyére újakat találni. Ami pedig a kirúgások következtében kialakult dermesztő hatást illeti (vagyis azt, hogy a kirúgások miatt hagyott alább az iskolában a polgári engedetlenségi hullám), szerinte ezt sem sikerült alátámasztani a per során.
Sziklai Tamás, a tanárok védője elmondta, hogy a tanárok a perben végig azt az álláspontot képviselték, hogy a pedagógusok alapjogokat gyakoroltak a polgári engedetlenség során, nem pedig egy nemtörődöm, hanyag munkavállalói magatartásról volt szó. Hozzátette, nem a polgári engedetlenség sértette a tanulók jogait, hanem az a szakmai űr, ami a kirúgások után keletkezett az iskolában.
A bíróság végül elutasította a tanárok keresetét. A tárgyalás alatt a bíró azt vizsgálta, jogszerű volt-e a polgári engedetlenség miatt felmenteni a tanárokat. Indoklásában elmondta, hogy a polgári engedetlenség egyszerre volt munkaügyi és véleménynyilvánítási ügy.
„Ez olyan, mint egy cappuccino. Ha már benne van a tejhab és kávé, azt nem lehet szétválasztani” – fogalmazott a bírónő. A bíróság szerint a tanároknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy a polgári engedetlenségre a munkáltató valahogyan lépni fog. Különösen akkor, ha a munkáltató alapjogokat biztosító intézmény, hiszen a gyerekek tanuláshoz való jogát kell biztosítaniuk. Arról kellett a bíróságnak döntenie, hogy a tanárok tevékenysége átlépte-e azt a határt, ahol már a tankerületnek közbe kellett avatkoznia, és a bíróság arra jutott, hogy igen.
A bírónő szerint a tankerületnek nem az volt a célja, hogy berekessze a tanárok véleménynyilvánítását, hanem munkaügyi szempontok szerint mérlegeltek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az oktatás. A bírónő azt mondta, nem azt érte szankció, aki hangosabb volt, a tankerület döntése az alapján született meg, hogy ki hány órát mulasztott.
„Ha fájdalmas is, de ebben a szabályrendszerben ennek ez a következménye” – zárta indoklását a bírónő.
A feleknek 15 napjuk van a döntés ellen fellebbezni.
Még 2022 novemberének végén jött a hír, hogy egyetlen nap leforgása alatt három budapesti gimnáziumból nyolc tanárt rúgtak ki, mert részt vettek a polgári engedetlenségben, ebből hatan dolgoztak a Karinthy gimnáziumban. Pfeiffer Norbert, Rábai János, Horváth Brigitta, Ősi Judit, Nemes Mária és Velényi Dóra azzal érvelnek, hogy munkaviszonyuk megszüntetése jogellenes, a tankerület szerint viszont a tanárokat nem a véleménynyilvánításuk elfojtása érdekében rúgták ki. A tanárok eredetileg még kérték jogviszonyuk helyreállítását, de azóta ezt már nem kérik, sérelemdíjat azonban igen.
A per végül tavaly márciusban kezdődött meg. Idén április végén pedig a tanúmeghallgatások során az is kiderült, a hat kirúgott tanár hiánya nagy érvágás volt az iskolának. A felmondás utáni időszak azért is volt rendkívüli, mert az elbocsátott tanárok közül soknak speciális szaktudása volt. Németül biológiát tanító kolléga például „nulla darab” maradt, Pfeiffer Norbertet azóta sem tudták pótolni. A biológiát a német tagozaton ezután magyarul tanították, bizonyos fakultációkat, például a földrajzot, nem tudták megtartani. A nemzetközi érettségi esetében sem maradt olyan franciatanár, aki elvégezte volna az ehhez szükséges felkészítő tanfolyamot.
A spanyolos csoportokat összevonták, volt olyan eset, hogy a tanárnak egyszerre kellett foglalkoznia a kezdőkkel, középhaladókkal és haladókkal. Megbicsaklott a spanyol OKTV-re való felkészítés is. A földrajz fakultációs felkészítést a szülők próbálták magánúton megoldani, ráadásul két osztályfőnököt is kirúgtak, ez egy nulladikos (két tannyelvű tagozatokon ez egy nyelvi felkészítő évet jelent) és egy végzős osztályt érintett.
