Itthon Domány András 2024. június. 10. 17:06

Saláta törvény: kitilthatnak bizonyos tárgyakat az iskolákból, Budapestre is jön a mentőszolgálat biztosította ügyelet

Domány András
Szerzőnk Domány András

Az ülésszak vége előtti utolsó pillanatban dobott be a kormány egy 90 oldalas jogszabály-módosítót, amelyet kedden kivételes eljárással el is fogadnak majd.

A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy minden iskolában és kollégiumban meghatározzon be nem vihető (tiltott) tárgyakat, illetve olyanokat, amelyeket csak igazgatói engedéllyel szabad az órán használni.

Az indoklás szerint „az iskolai mobiltelefon-használat jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, emellett az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt”. Ugyanakkor vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek – és adott esetben a mobiltelefon is –, amelyek egy-egy tanórán digitális taneszközként megjelenhetek. Éppen ezért továbbra is lehetővé kell tenni, hogy ezeket a pedagógus által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal használhassák.

A szabályok betartása érdekében a tanároknak és az iskolaőröknek joguk lesz a tanulók csomagját és tárolóhelyiségét átvizsgálni, a tiltott tárgyat elvenni, de annak „őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel”.

A törvény értelmében október 1-jétől Budapesten is az Országos Mentőszolgálat látja el az önkormányzatok helyett a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet, ami az ország más részein már megvalósult. Az önkormányzatokkal kötött szerződések szeptember 30-án hatályukat vesztik.

Emellett az állami kórházakban egységes beléptető rendszert vezetnek be, hogy ellenőrizzék az alkalmazottak „munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését”.

Az is az egészségügyet érinti, hogy bár az egészségügyi intézményvezetők számára szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesek, vannak olyan esetek, amikor a szigor például egy igazgató főorvos szintén orvos családtagjának lehetetlenné tenné, hogy az adott vármegyében dolgozzon. Ezért „ellátási érdekből” lehetővé teszik a felmentést az úgynevezett együttalkalmazási tilalom alól.

A törvényjavaslat elősegítené a kórházban hagyott újszülött gyermekek örökbefogadását. Ha valaki közvetlenül a szülést követően az újszülöttet a kórházban hagyja, és hat hétig nem jelentkezik érte, azt úgy kell majd tekinteni, mintha inkubátorban hagyná, így a gyerek hat hét után örökbe fogadható.

A javaslat ezenkívül szól a vízgazdálkodásról, a rendvédelemről, az ügyvédekről és rengeteg más, egymással össze nem függő témáról.

A 187 paragrafusban 70 jogszabályt módosító szöveget hétfő délben nyújtotta be a kormány minden előzmény nélkül, a kormánypárti többség pedig az ülés elején elfogadta, hogy kedden kivételes eljárással tárgyalják, és szavazzanak is róla.

Ilyenkor módosító indítványt három órán belül lehet beadni, de mivel közben folyik az Országgyűlés ülése (egyebek között interpellációkkal és a miniszterelnöknek feltett azonnali kérdésekkel), a képviselők ezalatt bizonyosan elolvasni sem tudják az indoklással együtt 90 oldalnyi szöveget. Értelmezni és hozzá módosításokat javasolni még kevésbé. A kormánypárti képviselőket azonban ez a jelek szerint kevéssé zavarja, hiszen elfogadták a kivételes eljárás alkalmazását, tehát a törvényt kedden várhatóan megszavazzák.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.