Itthon hvg.hu 2024. május. 31. 07:40

Orbán: Akarunk-e magyar vért adni Ukrajnában, Ukrajnáért? Nem akarunk!

Ha péntek, akkor miniszterelnöki rádiónyilatkozat a Kossuth adón. Orbán Viktor ezúttal is csak a háborúról beszélt, és a közelgő választások tétjét is kizárólag abban látta, hogy meg lehet állítani a voksoláson a szerinte háborúpárti európai vezetőket és a sorosista, szintén háborúpárti baloldalt.

A hivatásos katonák a felfogásom szerint a társadalmak legjobb része, mert másképp élnek, mint a kényelmes civilek – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában pénteken reggel, amikor sorkatonaság kérdéséről beszélt. A miniszterelnök fókuszában továbbra is az ukrajnai helyzet és a “háborúpárti Brüsszel” volt, illetve ezúttal a sorkatonaság kérdésköre is, de megjegyezte:

nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot, Magyarország még nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése.

Orbán amúgy arról beszélt, hogy szerinte minden héten történik valami, amivel közelebb kerül az EU és a NATO a háborúba “bevonódáshoz”. Úgy vélte, most “jól kell tudnunk bemérni a szemben álló felek szándékát”. Az oroszok – akik szerinte inváziót indítottak – azért támadtak, mert Ukrajna be akart lépni a NATO-ba, és a miniszterelnök is ebben látja a helyzet kulcsát. Megjegyezte: “minél jobb fegyverekkel lövik őket az ukránok, annál közelebb fognak jönni”. Kijelentette:

az Ukrajnában zajló háborúba besodródásnak szerinte több fázisa van: a beszéden erről túl vagyunk, már a készülődés van, és csak centikre vagyunk a pusztítástól.

Orbán azt is mondta, az EU-ban sokan úgy gondolják, ő csak riogat a háborúba belesodródással, de ők messzebb vannak, és nyertek már háborút, továbbá “ők katonai sikert akarnak elérni Oroszországgal szemben, bármi áron”.

Arról, hogy elég erős-e a magyar békepárti hang, Orbán úgy vélekedett: se az első, se a második világháborúba nem akart részt venni Magyarország, utóbbinak bevallása szerint utána is olvasott Horthy és Hitler levelezésében, a korabeli iratokban, amikor Magyarország óriási háborús nyomás alatt volt Németország részéről. Úgy vélte, ezt a szintet most nem értük még el, de efelé haladunk. Szerinte ki kell mondani:

akarunk-e magyar vért adni Ukrajnában, Ukrajnáért? Nem akarunk, Ez nem a mi háborúnk!

Az interjúban Orbán beszélt arról is, hogy szombaton Békemenet lesz, amelyen ő is beszél. Szerinte ennek az eseménynek az a fontossága most, hogy világossá kell tenni, közeleg a háborús veszély, mert az európai vezetők és a hazai, Soros-rendszer által finanszírozott baloldali politikusok is háborúpártiak. Megjegyezte: az Európai Unió egy békeprojektként jött létre, ehhez képest most az EU menetel a háború felé, szerinte ezt kell megakadályozni, és ennek a veszélyére kell felhívni a figyelmet a Békemeneten is. Megjegyezte:

a háború olyan szörny, amit etetni kell, pénzzel is például, de ha az EU az összes pénzét Ukrajnában költi el a háborúra, miből fogja újraindítani a gazdaságát?

Orbán Viktor egyetértett a műsorvezetővel abban, hogy a háborúpártiakban van egyfajta ellenállás, sőt gyűlölet a békepártiakkal szemben. Szerinte ez egy morális nyomás, “ez indulatos tömeggyűléseken és összecsapásokon is kiderült”. Ami a június 9-i választások tétjét illeti, elismerte, hogy “néha túl könnyen használjuk a sorsfordító jelzőt” például, de szerinte most indokolt, mert háborús konfliktushelyzet van. Szerinte a választáson kell “rákényszereíteni az európai országok vezetőit, hogy ne háborúzzanak”.

A rádióinterjú a kampányhajrára esik: egy nappal a szombati, Orbán-beszédet is kínáló Békemenet előtt, kilenc nappal az EP- és önkormányzati választás előtt, és mindössze pár órával a közmédia által rendezett EP-listavezetői “vita” után vagyunk, utóbbiről közvetítésünket itt, elemzésünket pedig itt olvashatja, de szavazni is lehet, itt.

Hirdetés
hvg360 HVG 2025. február. 21. 13:50

Európának meg kell értenie az amerikai álláspontot, és nem hisztériázni

Trump első elnöki hónapjában a legrosszabb forgatókönyv vált valóra: felforgatja az amerikai kormányzatot, és olyan vehemenciával külpolitizál, amitől mindenki tartott. Európának azonban nagyon gyorsan észhez kellene térnie, és kezébe vennie az irányítást, mert a régi világ már nem fog visszatérni, és még az is előfordulhat, hogy teljesen magára marad – ez volt a témája a HVG Címlapsztori rendezvényének, ahol Yaro Patrice külpolitikai szakértő és Csizmazia Gábor, az NKE adjunktusa volt a vendégünk.