A megkeresés és a válasz hat gépelt oldal csupán, de mindent elmond annak a botránynak a hátteréről, amely a minap robbant ki a kormányzat által létrehozott állami szervezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Magyar Ügyvédi Kamara között.  

A hvg.hu is írt róla, hogy a február óta működő hivatal elnöke, Lánczi Tamás a szuverenitásvédelem terén történő együttműködést sürgette levelében az ügyvédi kamaránál, mire meglehetősen hűvös és visszautasító választ kapott Havasi Dezső elnöktől. Ráadásul közben – derítettük ki – a hivatal elnöke azért lobbizik az igazságügyi kormányzatnál, hogy több jogkört kaphasson:

A feszültséget eddig csak a kamara rövid belső tájékoztatójából és Havasi Dezső elnök rövid nyilatkozataiból ismerhettük, de pénteken a Szuverenitásvédelmi Hivatal feltöltötte a saját Facebook-oldalára a kamarának küldött kétoldalas levelet és az arra kapott négyoldalas választ is. 

Az együttműködésre hívó levelében Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt írta, az ügyvédi tevékenységet nemcsak az ügyféllel való viszony és e körben a titoktartás, hanem „a Magyarországra és az Alaptörvényre tett eskü is áthatja”. 

Csakhogy Lánczi – beleképzelve magát az ügyvédek helyzetébe – felveti, hogy a fentiek együttese „esetenként nehezen feldolgozható választásra kényszerítheti az ügyvédet az »etikus«, az »erkölcsileg helyes« és a »jogszabálynak megfelelő« magatartás között”.

Lánczi abban akar segíteni a levele alapján, hogy ezek közül ne kelljen választania egy ügyvédnek. Annál is inkább, mert szerinte egy ügyvédnek a munkáját „az Alaptörvényben foglalt intézmények védelmével kell ellátnia” – az általa vezetett hivatal pedig épp ilyen. 

Ezért – folytatódik a levél – Lánczi azt javasolja a kamarának, hogy közösen alkossanak szabályokat a fentiek előmozdítására. Rögtön tett is hat javaslatot, mire lenne szerinte szükség: 

• Kamarai állásfoglalás az ügyvédi tevékenység során elvárható szakmai és etikai szempontokról az Alaptörvény legfrissebb módosítása és a szuverenitást befolyásoló külföldi befolyással és dezinformációs tevékenységgel kapcsolatos információk bejelentésére vonatkozóan. 
• Kamarai szabályzatkiegészítés az ügyvédi tevékenység ellátása során a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségről.  
• Annak a protokollja, hogy az ügyvéd–ügyfél-viszony kezdetén az ügyvéd tájékoztatása a szuverenitásvédelmi kötelezettségekről témavázlatba foglaltan megtörténjen abból a célból, 
  hogy az ügyvéd az ebből fakadó kötelezettségei miatt ne kerüljön az ügyfelével összeférhetetlen helyzetbe. 
• Annak a protokollja, hogy az ügyvédi tevékenység végzése során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására. 
• Annak a módja, hogy valamely ügyvédi kamarához (bárhonnan) érkező, a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos bejelentés haladéktalanul a Hivatal tudomására jusson.
• Az egyes területi kamarák tekintetében kapcsolattartási pont a Hivatallal.  

Erre válaszolt Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Arra már a válaszlevele elején felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi vezetésének több évtizeden keresztül folytatott  

sikeresen megvalósított célkitűzése volt, hegy a napi politikát a kamara keretein kívül tartsa. 

Az elnök úgy folytatja: „Ezen célkitűzéssel én mint a Magyar Ügyvédi Kamara 2023 februárjában megválasztott új elnöke teljes mértékben egyetértek és azon nem kívánok változtatni.” Mindezekre figyelemmel tájékoztatja az elnök Lánczit arról, hogy  

a Magyar Ügyvédi Kamara vezetése egységesen és kifejezetten tiltakozik az ellen, hogy a magyar ügyvédséget a napi pártpolitikai küzdelmekbe bevonják, a napi pártpolitikai küzdelmek eszközévé tegyék, és olyan magatartásokra kényszerítsék, amelyek az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeegyeztethetetlenek.

Ezután hosszan folytatódik Havasi válaszlevele, amelyben a fentieket levezeti, illetve megtámogatja indokokkal, továbbá idézi az ügyvédi eskü szövegét és Sulyok Tamás köztársasági elnök több nyilatkozatát is.  

Az elnök azzal zárja, hogy a Lánczi-féle 6 ponttal kapcsolatban felsorolja az aggályait, viszont egy általános együttműködés elől nem zárkózik el, de bevárná ezzel az Európai Bizottság által éppen a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárását. Bármilyen együttműködésről ezután is csak feltételekkel tudna tárgyalni az elnök, ezek közé sorolta Havasi, hogy az ügyvédi titok sérthetetlen.

Mást is megkerestek

Mindeközben – a két levél hivatal általi közzétételével egyszerre – pénteken megérkezett a hvg.hu-hoz a Szuverenitásvédelmi Hivatal válasza az ügy részleteit firtató kérdéseinkre. A lapunknak küldött válaszban azt írják: több állami intézménnyel és köztestülettel vették fel hasonló együttműködés érdekében a kapcsolatot, és azt írták: 

a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ kaptunk, és az együttműködést ezen szereplőkkel megkezdtük, kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara utasította vissza megkeresésünket.  

A kötelezettségszegési eljárást a hvg.hu-nak küldött válaszában a Hivatal is felidézte, mondván: a kamaránál erre hivatkozva „az egyeztetéstől is elzárkóztak”. Ami pedig a Hivatal elnöke által az ügyvédeknek javasolt protokollt illeti, a Hivatal jelezte: ilyen gyakorlat már most is létezik, például a pénzmosás és a terrorizmus esetében jelenleg is bejelentési kötelezettségük van az ügyvédeknek.  

A Hivatal hvg.hu-nak küldött válasza visszaszúrt Havasinak, mert azt írják: „A Kamara annak ellenére zárkózott el megkeresésünktől, hogy az elmúlt években ügyvédek is segédkezhettek tiltott külföldi kampányfinanszírozás lebonyolításában. A Kamara válaszlevele nem tért ki arra, hogyan kívánják biztosítani, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő, sem arra, hogyan kívánják elősegíteni a magyar szuverenitás védelmét, amely alkotmányos és erkölcsi kötelességük.”