Megjött az étvágya a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amely néha még a rá vonatkozó törvényt is máshogy értelmezi, mint az igazságügyi tárca. Legutóbb éppen a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke utasította vissza a hivatal által „elvárt együttműködés” formáit, és még a kormány részéről sem mutatkozik hajlandóság minden javaslatukra.
Még csak február eleje óta működik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, de úgy tűnik, ez a pár hónap is elég volt arra, hogy megpróbáljon túlterjeszkedni a hatáskörén. Erre utal legalábbis, hogy információink szerint az elmúlt hetekben olyan javaslatokkal is előállt, melyeket még a kormány is túlzásnak gondolt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáról a tavaly decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény rendelkezett, elnökének pedig Lánczi Tamást (címlapképünkön) választották, akit január 10-én nevezett ki a köztársasági elnök.
Lánczi Tamás azóta többször is úgy fogalmazott, hogy feladatuk „a nyilvánosság erejével védelmezni a választókat az őket érő külföldi befolyástól”, de erre nincs hatósági jogköre, leginkább csak elemzésekkel, vizsgálatokkal és jelentésekkel hívhatják fel a figyelmet, ha úgy látják, hogy veszélyben az ország szuverenitása. Politikai akciókban is jól jönnek, legutóbb például az Országgyűlés európai ügyek bizottsága fogadott el egy olyan jelentést, amely a Hivatallal vizsgáltatná „a baloldal brüsszeli politikai akcióit”.
Leveleznek, megkeresnek
Minden jel arra utal azonban, hogy Láncziék a háttérben ennél többet is tesznek, legalábbis szeretnének. Ennek egyik jele éppen az a levél, amelyet áprilisban küldtek a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökének, és amiről Havasi Dezső adott tájékoztatást a kamara legfrissebb hírlevelében.
A kamara a levelezést nem hozta nyilvánosságra, de annyi azért kiderült belőle, hogy Lánczi Tamás célja az volt, hogy megállapodás jöjjön létre a Magyar Ügyvédi Kamarával „a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében”. Ehhez a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az együttműködés „elvárt formáit” is részletezte, valamint hivatkozott arra is, hogy „az ügyvédségnek ügyfeleik képviseletét mindenekelőtt az Alaptörvény és az abból eredő jogszabályok megtartásával és az abban foglalt intézmények védelmével kell ellátnia”.
Ezt azonban a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke visszautasította. Havasi Dezső válaszlevelében azt írta, hogy a Lánczi Tamás levelében foglaltak, illetve az abban körvonalazott együttműködés formái „összeegyeztethetetlenek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben foglaltakkal”, különösen annak azon rendelkezésével, hogy az Üttv. egyes rendelkezései alól csak az Üttv. adhat felmentést.
Őszintén bízunk abban, hogy ezzel a levélváltással ez az ügy lezárult
– írta.
Havasi a hvg.hu megkeresésére megismételte, hogy a levelezés két szervezet között zajlott, „maguk részéről pedig ezzel befejezettnek tekintik az ügyet”. Arra a kérdésre, hogy pontosan mik lehettek az együttműködés elvárt formái, nem is kívánt válaszolni.
Megkerestük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, hogy részletezzék, pontosan mit kértek a kamarától, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Lapunk több – a kamarai vezetéstől független – forrásból is úgy értesült, hogy az ügyvédek attól tartanak, hogy jelenteniük kellene az ország „szuverenitására veszélyes” ügyfeleket. Más találgatások szerint a kérés nemcsak az ügyfelekre vonatkozna, a kamarának a szuverenitásra veszélyes ügyvédekről is tájékoztatást kellene adnia. Ebben valószínűleg van igazság, a Telex erre irányuló kérdésére ugyanis Havasi azt mondta: értelmezésük szerint ennek az együttműködésnek „nagyon leegyszerűsítve” ez lett volna a lényege.
Ők máshogy értelmezik
Erre erősít rá az is, hogy lapunk más forrásokból úgy tudja, a hivatásrendi titokkal kapcsolatban (ami lehet akár ügyvédi vagy közjegyzői titok is), az elmúlt hetekben az Igazságügyi Minisztérium is egyeztetett a Szuverenitásvédelmi Hivatallal.
Bár az egyeztetés részletei nem ismertek, a Szuverenitásvédelmi Hivatal információink szerint úgy értelmezi a szuverenitásvédelmi törvényt, hogy az felülírja az ügyvédi tv. szabályait, így például a titoktartást. Úgy tudjuk, ezzel még az IM sem ért egyet, és Láncziékkal is közölték, hogy a szuverenitásvédelmi törvényben nincs semmi, ami alapján az kivételt jelentene az ügyvédi törvény alól,
a titoktartásra vonatkozó szabályoknak érvényesülniük kell a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárásaiban is.
Úgy tudjuk, a hivatal erre azt javasolta, hogy akkor módosítsák a szuverenitásvédelmi törvényt, hogy egyértelműek legyenek a jogosultságai, ám erre nem mutatkozott kormányzati hajlandóság.
A szuverenitásvédelmi törvény ellen egyébként meglepően gyorsan, már februárban kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy vélik, hogy a szóban forgó jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.
Erre Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy sorosozós-dollárbaloldalazós Facebook-posztban reagált. A fideszes politikus szerint „Brüsszel és a dollárbaloldal gazdái” azért támadják a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak célja a külföldi befolyásszerzés megakadályozása.
Nyitóképünkön az államfői hivatalban aláíró Lánczi Tamás. Fotó: Facebook / Lánczi Tamás