A Committee for Editorial Independence alapítvány április 25-én mutatta be a Visegrádi Négyek országaiban végzett friss kutatását a médiával kapcsolatos társadalmi elvárásokról és aggodalmakról. Magyarországon is ezerfős reprezentatív mintán készült a felmérés, és az elmúlt évek azonos kérdéssora miatt kirajzolódik, milyen kárt okozott például a „dollármédia” kampány. A reprezentatív felmérést a szlovák MEDIAN készítette, a négy országban összesen több mint 4 ezer felnőttet kérdeztek telefonon vagy online. Idén az eredményeket a HVG Kiadó székházában tartott tájékoztatón mutatták be.

A V4-es országokban élők többsége aggódik a médiaszabadság helyzete miatt, a legjobban a szlovákok (65%), őket a magyarok követik (62%). A tavalyi évhez képest Magyarországon 6 százalékponttal, Szlovákiában 3 százalékponttal nőtt a médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalom, Lengyelországban viszont jelentősen csökkent (71%-ról 53%-ra). 

Lengyelországban és Szlovákiában is választások voltak tavaly, Lengyelországban jobbközép, mérsékelt erők váltottak egy populista kormányt, Szlovákiában pedig éppen fordítva történt, egy színes koalíciót populista baloldali erők váltottak. Azoknak az aránya, akik nagyon aggódnak a médiaszabadságért, Szlovákiában jelentősen nőtt (+11 százalékpont), Lengyelországban viszont csökkent (–12 százalékpont). (Az erre vonatkozó kérdésnél egy 1-től 7-ig terjedő skálán kell bejelölni, mennyire aggódunk, a 7-es a nagyon, tehát azoknak az aránya nőtt, akik a 7-est jelölték meg.)

Érdekes, hogy míg Szlovákiában a 18 és 44 év közöttiek aggódnak a leginkább a médiaszabadságért, Magyarországon ez pont fordítva van, és a 45 és 65+ évesek aggódnak a leginkább. Lengyelországban a megoszlás nagyjából egyenletes (minden életkori kategóriában egyaránt aggódnak), Csehországban pedig vegyes (a 18 és 24 év közöttiek 32 százaléka, a 45 és 54 év közöttiek 61 százaléka aggódik). Magyarországon a 65 év fölöttiek aggódnak a leginkább (69%). 

Pártpreferencia alapján is ismerjük az adatokat. Magyarországon a Fidesz-szavazók aggódnak a legkevésbé a média szabadságáért (44%), és az ellenzéki összefogás szavazói a leginkább (94%). Még a Mi Hazánk szavazóinak is aggódik több mint a fele (53%), a Kutyapárt esetében az arány 81%. A helyzet nagyon hasonló Szlovákiában, Robert Fico pártjának szavazói alig aggódnak a média szabadságáért (39%), a legnagyobb ellenzéki párt szavazói ezzel szemben nagyon (87%).

A magyar válaszadók szerint a legnagyobb fenyegetést a média szabadságára nézve a magyar kormány jelenti, utána következnek az üzleti érdekek és a különböző digitális platformok. (Ennél a kérdésnél egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelni a fenyegetés mértékét, a kormány átlagosan 3,8 pontot kapott.)

Harmadik éve a magyar válaszadók tartják a legkevésbé fontosnak a média politikai függetlenségét, 72% és 77% között mozgott ez az arány 2022–2024-ben, minden másik országban stabilan 80% körül van az arány, bár Csehországban harmadik éve csökken (jelenleg 78%). Azoknak az aránya, akik nem értenek egyet ezzel a mondattal, „a médiatulajdonosoknak joguk van megmondani újságíróiknak, hogy mit írjanak vagy mondjanak”, szintén Magyarországon a legalacsonyabb (jelenleg 58%, Lengyelországban 65%).

„A kormánynak joga van befolyásolni a közszolgálati média által sugárzott hírek tartalmát” – ezzel a mondattal a magyar válaszadók 63 százaléka nem ért egyet. Az elutasítottság Csehországban a legmagasabb (78%). Messze a magyarok tartják a legmegbízhatatlanabbnak a közmédiájukat, ugyanakkor a lengyelek után mi bízunk a legjobban a közösségi médiában. 

Magyarországon aggódunk a V4-országok közül a legkevésbé a hazai információs környezet Oroszország általi befolyásolása miatt (60,8%), Lengyelországban tartják ezt a legaggasztóbbnak (76,9%). Soros György befolyása miatt meglepő módon jobban aggódnak a lengyelek (45,6%), mint a magyarok (42,1%), és az EU befolyása miatt is kevésbé aggódunk (41,7%), mint a lengyelek (46,2%) és a csehek (45,3%).

A teljes kutatást itt találják, az eredményeket bemutató sajtótájékoztatót pedig itt tudják visszanézni: