A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kifejtette, hogy korábban azért nem indított senki a rendszerváltás után hazaárulási pereket, mert attól féltek, hogy ez az 1989 előtti állapotokba vinné vissza az országot.
Érdemes lenne a hazaárulás büntetőjogi tényállását kidolgozni, átgondolni és beszélni a magyar bíróságokkal, hogy ők hogyan értelmezik ezeket a passzusokat – mondta Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Bayer Show vendégeként.
„Például ha valaki azon dolgozik, hogy Magyarországot megfossza a neki jogosan járó támogatásoktól és erre büszke, a saját hatáskörét, a saját befolyását erre használja, hogy akkor ez minek minősül” – tette fel a kérdést, majd azért hozzáfűzte némi kikacsintó jelleggel, hogy ő nem tudja megmondani, neki csak a nézőkhöz és Bayerhez hasonlóan véleménye lehet erről, ami nagyjából ugyanaz lehet.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kifejtette, hogy korábban azért nem indított senki a rendszerváltás után hazaárulási pereket, mert attól féltek, hogy ez az 1989 előtti állapotokba vinné vissza az országot, ahova nem akarnak visszatérni. Az arra vonatkozó ellentmondást, miszerint ő most mégis a hazaárulási eljárások szükségességéről beszél, elmulasztotta feloldani.
Ezt követően Lánczi arról beszélt, hogy ha a bíróságok másképp gondolkodnak a hazaárulásról, akkor mindez nem vezet sehova, hiszen akkor hiába jelentik fel az ellenzéki politikusokat, azokat nem fogják elítélni.
A honlappal továbbra sem rendelkező Szuverenitásvédelmi Hivatal még februárban kezdte meg a működését olyan jogkörökkel, amikkel elsősorban kellemetlenkedni lesz képes a civil szervezetekkel és a médiával szemben. Más állami szervektől kérhetnek az adott szervezetekről tájékoztatást, betekinthetnek dokumentumokba. Végül jelentést készítenek, amely megfélemlítő jellegű lehet, a jelentéssel szemben pedig fellebbezni nem lehet.
