Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a meddőségi klinikák államosítása miatt. Közleményükben azt írták: a magyar jogszabályok módosításával a külföldi magánszereplők számára kiadott valamennyi engedély érvényét vesztette, ez az intézkedés pedig a Bizottság álláspontja szerint sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) a letelepedés szabadságára vonatkozó 49. cikkét.

Mint írták, a magyar szabályozás annak ellenére korlátozza az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz való hozzáférést, hogy

az ilyen szolgáltatások kínálata már eddig is sokkal szűkebb volt, mint más, hasonló méretű uniós tagállamokban.

A korlátozás pedig semmilyen közérdekű céllal nem igazolható.

Első lépésként ezért az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, a magyar kormánynak pedig két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a felvetett hiányosságokat. Ennek hiányában a Bizottság – a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként – indokolással ellátott vélemény küldéséről dönthet.

A kormány 2019-ben jelentette be, hogy államosít hat meddőségi magánklinikát, ezzel egyidőben a kezeléseket is ingyenessé tette. Az akkor még megmaradt, meddőségi kezelést végző magánklinikák sorsa is hamar megpecsételődött, egy 2022-ben elfogadott új törvény megtiltotta a működésüket: egyet időközben megvásárolt az állam, két másik – a Reprosys és a Versys – viszont elveszítette működési engedélyét, és nem végezhetnek többé lombikkezelést.

A kormány azzal indokolták a lépést, hogy az állami klinikák visszaélnek az állami forrásokkal, ez azonban azóta sem bizonyított.

Bár azóta az asszisztált reprodukció külön igazgatóságot is kapott, sőt az állam lényegében önti a pénzt a szektorba, és jogszabályváltozásokat is bevezetett, a lombikkezelések eredményességi mutatója nem lett jobb, sőt egyelőre az ígért új meddőségi centrumok sem nyíltak meg. Sok magyar nő pedig inkább külföldi intézetekbe utazik, ahol engedélyezettek olyan kezelések is, melyek itthon még nem, és nem kell akár több mint fél évet várnia az időpontra.

Legutóbb éppen Kaáli Nagy Géza, a szintén államosított Kaáli intézetek alapítója kritizálta a szektort, ő úgy fogalmazott, hogy ennyi pénzből sokkal több gyermeknek kellene születnie.