Magyarország hetedik köztársasági elnöke március 5-én lépett hivatalba, ünnepi beszédében beszélt a nyugathoz tartozásáról, és arról, Európának döntenie kell, a múlt vagy a jövő szeretne-e lenni.
Vasárnap délután tartották Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepélyes beiktatását a Sándor-palota előtt.
A hivatalos program szerint a ceremónia a díszzászlóalj és a gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály katonai tiszteletadásával kezdődött, ezután Kubik Anna színművész mondta el Gyurkovics Tibor Nemzet című versét.
A beiktatási ünnepségben közreműködik még Kacsó Hanga népdalénekes, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa.
Szokás szerint egyházi vezetők is felszólaltak az eseményen, Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspök, Pásztor Dániel, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi alelnöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is imádkozott az új köztársasági elnökért.
A ceremónia végén beszédet mondott az államfő is, köszöntötte a megjelent vendégeket, így Schmitt és Áder elnök urakat is.
A kommunista diktatúrát lebontó köztársaság hetedik elnökeként állok itt”
– kezdte beszédét Sulyok Tamás, aki Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót, Schmitt Pált, Áder Jánost és Novák Katalint követi a poszton.
Mint mondta, nem készült erre a feladatra, de megtanulta becsülni a véletlen történetek sorsformáló erejét. Tisztségében a magyar emberek méltóságát tartja lefontosabb feladatának és elmondta azt is, “jogász vagyok és jogász is maradok”, vagyis a közjogra tervez támaszkodni.
“A jogállamot sokszor használják politikai értelemben” – folytatta az államfő, aki hozzátette, ő csak az eredeti jelentésben hajlandó azt használni, miszerint “az állam működésének egésze a jognak van alávetve”. Hozzátette, minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
Ismét megemlítette a nagy botrányt keltett családi gyökereit, ahonnan a számára legfontosabb értékeit hozta, ide sorolta a személyes méltóságot, a családot és a gyermeket. Hozzátette, az államfő felelős a határon túl élő magyarokért is, ő pedig különös aggodalammal tekint a háború sújtotta Ukrajnában élő kárpátaljai magyarságra.
A zsidó-keresztény kultúra elválaszthatatlan tőlünk, hazánk pedig elvitathatatlanul a Nyugat része, mégpedig saját döntésével vált azzá – utalt vissza a parlamenti eskütétele után mondott beszédében megjelenő motívumra Sulyok Tamás. “A magyar ezért európai is, Európa jövője nem csak rajtunk, hanem a közösség minden tagján múlik” – mondta az államfő, aki szerint a döntésben, hogy Európa ígéret marad-e és a múltat vagy jövőt jelenti, csak egy huszonheted részben vállalhatunk felelősséget.
Sulyok Tamást a kormánypártok jelölték az államfői posztra, miután elődje, Novák Katalin február 10-én lemondott hivataláról a kegyelmi botrány miatt. A váltás olyannyira csendben ment végbe, hogy az új elnök hivatalba lépésének napján a Sándor-palota honlapja még délutánig Novák Katalin arcképével fogadta a látogatókat. Akkor még úgy tűnt, Sulyok különösebb ünneplés nélkül veszi át a tisztséget.
Sulyok első döntése még aznap Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját megszavazó parlamenti döntés aláírása volt, másnap pedig az államfő már Orbánnal és Rogánnal egyeztetett. Egy nappal hivatalba lépése előtt beiktatási vacsorát tartottak Sulyok tiszteletére a Karmelita kolostorban, az eseményen elődje, Novák Katalin is részt vett.
