Biztosra ment Orbán Viktor, amikor az Alkotmánybíróság elnökét választotta államfőjelöltnek – írja elemzésében a friss HVG. Sulyok Tamás lojalitása adott, még akkor is, ha nem kifejezett pártkatona. A valódi veszteség a Fidesznek most Varga Judit.
Tizenöt nappal és egy órával Novák Katalin lemondását követően Sulyok Tamás már az első beszédét mondta Magyarország leendő, március 5-én hivatalba lépő új államfőjeként. A gyors váltáshoz Orbán jól olajozott hatalmi gépezete és olyan jelölt kellett, aki már bizonyította megbízhatóságát.
Bár nem váltak be azok az ellenzéki jóslatok, hogy ismét egy, mélyen a Fideszben szocializálódott pártkatona kerül az államfői székbe, Sulyok leigazolásával Orbán nem vállalt politikai kockázatot: olyan káderből kreált elnököt, akinek a lojalitásában párttagkönyv hiányában is megbízhat – írja a helyzetet nagy cikkben elemző HVG.
Azzal, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a Sándor-palotába teleportálja, a kormányfő a NER egyik legkönnyebben pótolható elemét helyezte át. Ha ezt például a házelnök Kövérrel vagy brüsszeli kijáróemberével, Navracsiccsal teszi, az utánuk maradt űr betöltése körülményesebb lett volna.
Ám a gyors munkának ára van. Orbán úgy tudott felülkerekedni a kegyelmi botrány miatti személyzeti problémákon, hogy azonnal elengedte az utánpótlásból felépített két politikusát. Varga Judit EP-lista-vezetőt például a kevés lelkesedést kiváltó régi motoros Deutsch Tamásra cserélte.
További részletek Orbán káderpolitikájáról, az új államfőnek a rendszerváltás környékén az üzleti életben tett kalandjairól vagy éppen Deutsch Tamás brüsszeli „helyzeti hátrányáról” a hvg360-on és az e heti HVG-ben olvashat:
