„Azért egy ilyen információtól a nagyapámról addig bennem élő kép kapott egy »vajszínű árnyalatot«. Nem olyan bonyolult ám ez, csak egy egészen pici empátia és tisztesség kellene a megértésükhöz. Ami azon az oldalon nincsen” – ezt írta vasárnap a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Bayer Zsolt arról, hogy saját, aktuális állítása szerint 2016-ban megtudta, hogy a nagyapja nyilas volt, majd a kommunisták besúgója lett.

Azért fontos kiemelni, hogy ez az aktuális állítása, mert miután megjelent Ungváry Krisztián történész kutatása, amely cáfolta Bayer korábbi, nagyapjára vonatkozó állításait, a Fidesz párttag publicista már többször ellentmondásba keveredett saját magával.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bayer évekkel ezelőtt, egy 2016-os interjúban arról beszélt, a kikérte az anyai nagyapjára vonatkozó levéltári anyagokat és azok alapján Gyimes Károly emberséges volt, zsidókat mentett, a besúgói jelentései pedig "semmiségekről szóltak".

Ungváry viszont a dokumentumokat alaposan megvizsgálva arra jutott, hogy Bayer korábbi állításaival ellentétben Gyimes már a II. világháború előtt aktív tagja és szervezője a nyilas pártnak Kiskőrösön, a holokauszt idején gettóorvosként hüvelyi motozásra tanította be a kiskőrösi gettó személyzetét, majd a háború után önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt.

Ungváry cikke után Bayer rögtön magyarázkodott egy kört (azt írta, iszonyodik nagyapjától, és "tévedés, hogy kikérte volna az iratokat"), amiben két fontos résznél is ellentmondás volt a korábbi interjújához képest, de az akkori interjút készítő Stumpf András közölte, a szöveget egyeztette Bayerrel, az jelent meg, amit jóváhagyott.

Ezután az Indexnek adott friss interjúban Bayer már azt állította, hogy korábban tudatosan hazudott, mikor arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt kikérte a nagyapja iratait a Történeti Hivataltól, mert nem kérte ki. Ebben a megszólalásában azt állította, hogy 2016-ban egy idős rokona adott neki négy, a nagyapja múltjáról szóló levelet.

Bayer Zsolt a nagyapja ügyéről: "Tudatosan hazudtam"

Nem tévedésből jelent meg, hogy kikérte a nagyapjáról az adatokat, hazudott az ügyben.

Csakhogy a Telex előkeresett egy évtizedekkel korábban a Magyar Nemzetben megjelent cikket, amely szerint az említett négy levélből kettőt már biztosan ismert Bayer. Erre írásban rá is kérdeztek a publicistánál, aki a válaszát nem e-mailben küldte el, hanem a Magyar Nemzetben közölte Még egyszer, utoljára a nagyapámról címmel, vasárnap este.

Ebben azt írta, a nagyapja gettóorvosi pályafutásáról szóló két levél valóban nála volt már 2016 előtt is, de 2016-ban ezeket egy idős rokona „kiegészítette” néhány részlettel. Innen tudta meg állítása szerint azt, hogy a nagyapja nyilas volt, és ekkor látott két jelentést, amiket a nagyapja írt a kommunista titkosszolgálatnak.

Ezután tért rá arra a bevezetőben már idézett gondolatra, miszerint az egymásnak ellentmondó nyilatkozataiból kirajzolódó történet nem is bonyolult, csak a „másik oldal” nem elég empatikus, és nem akarja érteni azt.

Bayer az írásában az elmúlt években feltűnt „egyik leggátlástalanabb, legocsmányabb gazember”-nek nevezi Ungváryt, és minden egyes alkalommal idézőjelbe teszi a történész szót, amikor rá utal.

A történész szakmaiságát azzal is megpróbálja aláásni a nagyapja miatt magyarázkodó Bayer, hogy azt állítja: Ungváry a Gyimes Károlyt tisztázó két levél hitelességét az olvashatatlan aláírások miatt kérdőjelezte meg, pedig szerinte tisztán kivehetőek a nevek. Pedig Ungváry azért nem számolt hiteles forrásként az említtet levelekkel, mert az egyiket egy gettórendőr írta, azaz olyan személy, aki a gettóorvossal együtt a gettó személyzetéhez tartozott, a másikat pedig olyan személy írta, aki személyesen nem volt ott a kiskőrösi gettóban, csak másoktól hallotta azt, amit leírt.

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, Gyimes Károly 1937-től dolgozott orvosként Kiskőrösön, majd egy korabeli lap szerint 1938-tól kezdve a Magyar Nemzeti Szocialista Párt — Hungarista Mozgalom kiskőrösi csoportvezetője volt. Saját bevallása szerint 1940-ben kilépett a pártból, 1942-től pedig az Imrédy Béla nevével fémjelzett másik szélsőjobboldali tömörülés, a Magyar Megújulás Pártjának volt tagja.

1944-ben ő volt a kiskőrösi gettó orvosa, ezen minőségében pedig Ungváry Krisztián írása szerint a holokauszt történetében hungarikumnak minősülő testüregmotozás technikáját mutatta meg a helyi hatóságoknak. Ennek demonstrálásához a tanúvallomások szerint fiatal és csinos zsidó lányokat/nőket válogatott ki. Más beszámolók szerint úgy fogadott el pénzt a deportálásra összegyűjtött zsidóktól, hogy utána semmit sem tett az érdekükben. Gyimes ellen a háború után vádat emeltek a kalocsai népbíróságon, ám ez az eljárás felmentéssel végződött, később pedig, talán a nyilas múltját is felhasználva ügynöknek szervezte be előbb az ÁVH, majd egészen 1961-ig a kádári állambiztonság is foglalkoztatta.

Arról, hogy Bayer Zsolt nagyapja és a hozzá hasonló kisnyilasok miért úszhatták meg a felelősségre vonást, itt olvashatnak:

Hogy tudtak felszívódni a háborús bűnös „kisnyilasok" 1945 után?

Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly történetének ürügyén megnézzük, hogy miért úszhatták meg a felelősségre vonást a hozzá hasonló kisnyilasok, illetve, hogy miként is működött a háborús bűnösök fölött ítélkezni hivatott népbíróságok rendszere. A szerző történész is.