Csütörtökön kora délután tartotta meg a BKK vezérkara azt az elsőre zárt körben hirdetett háttérbeszélgetést, amin a járatritkításokra akartak magyarázatot adni. A zárt körű jellegből végül nem lett semmi: az esemény meghívóját megszerezte és ki is posztolta a VEKE, majd az LMP közleményben követelte délelőtt, hogy a közlekedési cég ne zárt ajtók mögött tájékoztasson. A VEKE által megszerzett meghívóra pedig ugrott a kormányközeli sajtó is, több kollégájuk is megjelent a háttérbeszélgetésen.

Arról, hogy a BKK több vonalán is ritkítja a járatokat hétfőnként és péntekenként, többször is részletesen beszámoltunk. Walter Katalin igazgató a csütörtöki beszélgetésen azt mondta, a BKK 2023-ra 16,2 milliárd férőhelykilométert rendelt meg szolgáltatóitól (ilyen a BKV és az Arriva is), ez a szám pedig a járatritkítások ellenére is nőtt 2024-re, erre az évre már összesen 16,4 milliárd férőhelykilométert rendeltek.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Mit jelent egyáltalán a férőhelykilométer? Kezdjük először a definícióval. A férőhelykilométer röviden az elindított járatok számának, megtett útjuk hosszának és a rajtuk szállítható utasok számának szorzatát jelenti. Ebből az egészből elég annyit érteni, hogy ez egy mértékegység, a közlekedésszervezők és üzemeltetők ezzel számoltak. A csütörtöki, sajtótájékoztatóba hajló háttérbeszélgetésen pedig a BKK vezérkara főként azt akarta a sajtó munkatársainak elmagyarázni, hogy

ez a szám nőtt, és ennek a számnak a növekedése jót jelent.

Majd Walter azt mondta, hogy a tavalyi, 16,2 milliárd férőhelykilométernek a 0,2 százalékát érintik a járatritkítások, azaz a BKK vezérkarának szerint annak a járatritkításnak, amit a közelmúltban hétfőn és pénteken bevezettek, minimális az utasok által érzékelhető hatása.

Miért? A cég magyarázata szerint nyár óta készítik elő a friss járatritkítást, amire a korábban ismert érvek („a péntek az új szombat”, utazási szokások változása a koronavírus után, home office) mellett Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója egy új indokot is hozott. Mint mondta, egy csomó olyan járatot is közlekedtetnek városszerte, amelyek kihasználtsága hetven százalék alatti. Köznyelven ez annyit tesz, hogy szellősen állnak rajta az utasok, ha a 100 százaléknak azt vesszük, hogy egy négyzetméterre négy álló utas jut, miközben egy járművön minden ülés foglalt.

Bodor azt mondta, kizárólag olyan járatokat ritkítottak, amelyek hetven százalékos kihasználtság alatt járnak. És a cég nem győzi sulykolni, hogy ez sem érint sok járatot. A hétfői járatok mindössze 0,4, míg a péntekieknek csupán 1,3 százalékát. Sőt, még azt is mondták, hogy „az átcsoportosítás kisebb mértékű az utasforgalom mért csökkenésénél”. Állítják, hogy ha egy utas például Zugló vasútállomásnál áll hétfő reggel a megállóban, és várja a most ritkított 7E buszt, akkor a ritkításból mindössze annyit fog érzékelni, hogy

0,95 perc helyett 1,05 percenként jönnek a különböző, azonos irányba tartó járatok.

Bodor ígérte, hogy a most végrehajtott közlekedési változtatásokat nyomon fogják követni, utólag is monitorozni fogják az utasszámot, így ha azt látják, hogy valahol rosszul döntöttek, hajlandók utólag korrigálni, belenyúlni a rendszerbe.

A BKK szerint viszont nem pusztán járatritkítás történt, vannak szakaszok, ahol egyenesen sűrítették is a járatokat. A sűrítést, valamint a 2024-re tervezett „12-14 hálózati fejlesztést” pedig pont az teszi lehetővé, hogy megcsinálták a ritkítást is. Fejlesztési tervek pedig bőven vannak a BKK-nál, ilyen például

• a 12-es villamos meghosszabbítása a Lehel térig,
• a 75-ös troli meghosszabbítása Kőbányára,
• Megyer és Káposztásmegyer buszos összekötése,
• vagy az újbudai buszhálózat fejlesztése.

Lapunk kérésére Walter kizárta, hogy a következő fél-egy évben további ritkítások jönnének. A BKK vezetője azonban egyelőre arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy hogyan fogja érinteni a budapesti tömegközlekedést a Budapest-bérlet körüli mizéria, vagy ha a bérletet végül valóban meg is szüntetik. Mint mondta, ez őket is meglepetésként érte, a járatritkítással nem készültek egyelőre arra az eshetőségre, ha a Budapest-bérlet megszűnne.

Azt Bodor Ádám szintén újságírói kérdésre árulta el, hogy a járatritkítást bőszen kritizáló Vitézy Dávid valóban láthatta előre azokon a civileken keresztül a ritkításra vonatkozó terveket, akikkel a BKK előzetesen, októberben tárgyalt, azonban ennél bővebben volt vezérigazgatójukról nem voltak hajlandók beszélni.