A kormány tavaszi parlamenti jogalkotási programjában szerepel az uniós minimálbérről szóló törvény májusi, de a 2025-ös költségvetés júniusi megszavazása is. A svéd NATO-csatlakozás ügye továbbra sincs tervben.
Másfél tucat törvényjavaslat, illetve módosítás szerepel a kormány tavaszi parlamenti jogalkotási programjában – írja az atv.hu a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által a házelnöknek benyújtott terv alapján. A tavaszi ülésszak a hvg.hu értesülései szerint február második felében kezdődhet.
A szokás szerint az ülésszakok kezdete előtt, előre benyújtandó lista időközben mindig sokat változik, de kiindulási alapnak jó. Még így sincs azonban a listán a svéd NATO-csatlakozás ügye, amelyet 2022 nyara óta halogat a parlament – igaz, erre a listára általában nemzetközi témák nem is kerülnek fel.
Orbánéknak sietni kell, a török parlament szakbizottsága már jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozást
A török törvényhozás végszavazása a NATO-bővítésről azonban nem várható gyorsan. Ez némi mozgásteret ad a magyar kormánypártoknak, hogy tartsák ígéretüket, miszerint nem Magyarország lesz az utolsó jóváhagyó állam.
Szerepel viszont a törvényalkotási programban a vízközmű-szolgáltatásról szóló törvénymódosítás, valamint az igazságügyi tárgyú törvénymódosítások, vagy például a 2025-ös központi költségvetés elfogadása is a tavaszi ülésszakban – méghozzá a tervek szerint júniusban.
Ez korai elfogadást jelenthet, az előző években jellemzően júliusban szavazott az Országgyűlés a következő évi büdzséről, amit aztán többször módosítottak. Idén azonban június 9-én az európai parlamenti és az önkormányzati összevont választások miatt kerülhetett korábbra a szavazás.
A Semjén-javaslat egyik pontjaként ott van az Európai Uniós minimálbérről szóló törvényjavaslat is, ezt a kormány jogalkotási programja szerint Nagy Márton tárcája nyújtja be áprilisban, a parlament pedig májusban szavazhatja meg az uniós irányelv átültetését a magyar jogba.
Az uniós jogszabály rögzíti, melyek azok a követelmények, amelyeknek minden esetben teljesülniük kell a törvényileg vagy kollektív szerződésekben meghatározott minimálbér mértékének megállapításakor. Fontos azonban, hogy
bár a minimálbérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni.
(Nyitóképünk illusztráció)
