Negyven ember kapott tavaly kegyelmet az államfőtől – köztük a szélsőjobboldal ikonja, a terrorvádak miatt elítélt Budaházy György is. Novák Katalin az elé kerülő kegyelmi kérvényeknek alig 9 százalékát bírálta el pozitívan, mégis évtizedes rekordot döntött meg ezzel. Nála több kegyelmet a rendszerváltás óta csak Göncz Árpád hagyott jóvá.
Százból alig kilenc elítélt kapott olyan autogramot tavaly a köztársasági elnöktől, ami számára a szabadságot jelentette. Mégis, ez a 8,97 százalékos kegyelmezési arány is kimagasló. Az igazságügyi tárca 2023-as összesítése szerint ráadásul nemcsak az arányszám magas, hanem az államfői kegyelemben részesítettek száma is. A 9 százalék ugyanis tavaly 40 embert jelentett.
Tavaly 446 elítélt kérelméből hagyott jóvá 40-et Novák Katalin köztársasági elnök, ez a 40 pedig abszolút értéken az elmúlt 19 év rekordja. Utoljára 2004-ben volt több, 41 pozitív elnöki kegyelmi döntés, ám akkor kérelemből csaknem háromszor annyi, 1266 volt. Így abban az évben – ekkor Mádl Ferenc volt az államfő – a jóváhagyott kérelmek aránya alacsonyabb, 3,24 százalék volt.
A tavalyi 8,97 százalékos jóváhagyási aránnyal Novák Katalin a 19 évesnél is régebbi rekordot döntött meg. Ahhoz, hogy a közel 9 százalékos jószívűségéhez hasonló százalékokra bukkanjunk, vissza kell menni a statisztikában az előző évezredbe. Utoljára Göncz Árpád idejében, 1995-ben haladta meg a pozitív döntések aránya Novákét, ez abban az évben 12,4 százalék volt.
A 2022 májusában hivatalba lépett Novák máris több rekordot is tart. Az említett százalékos rekordérték mellett híres arról is, hogy a még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből is sokat írt alá. Már 2022-ben hetet, miközben ilyen kegyelmet azelőtt 10 éven át senki nem kapott. Ez, a Hunnia-per hét vádlottjának adott államfői eljárási kegyelem vitákat is gerjesztett.
Novák Katalin tavaly aztán megdöntött egy újabb rekordot. Ezt április 27-én állította be az egy nap alatt adott 22 kegyelemmel, amit a pápalátogatás miatt alkalmazott ilyen “széles körben” – ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az igazán komoly bírálatokat nem is a magas szám miatt kapta, hanem mert az érintettek között volt a Hunnia-per már elítélt 6 vádlottja is.
Államfői kegyelemmel szabadult így a hazai szélsőjobb körében ikonikus figurának számító, a terrorvádak miatt jogerősen elítélt és börtönbüntetését töltő Budaházy György is, aki ezáltal idő előtt távozott a börtönből, ráadásul lóháton. Végül tavaly novemberben a Hunnia-ügy utolsó három elítéltje is kegyelmet kapott: kiszabott szabadságvesztésük végrehajtását Novák felfüggesztette.
A terrorizmus vádja túlzás volt, de a kegyelem Budaházyék elkövetett bűneit is zárójelbe teszi
Politikai gesztus vagy egy ügyészségi „baki" revíziója? Államfői kegyelem még nem váltott ki olyan heves indulatokat, mint a terrorizmusváddal elítélt Budaházy Györgynek Novák Katalin által kiállított menlevél.
A statisztikák szerint az elmúlt 34 év java részében évi 2-3 százalék között volt a pozitív döntések aránya. A negatív rekord Áder Jánosé: 2014-ben 753-ból 4 kérelmet hagyott jóvá, ami 0,53 százalék. Áder persze nem mindig volt ilyen kőszívű, hiszen a Novákot megelőző 20 éves időszak pozitív rekordja is az övé: 2016-ban az elé kerülő kérelmek 4,44 százalékát hagyta jóvá.
A legtöbb kegyelmet az 1990-2000 között hivatalban lévő Göncz Árpád hagyta jóvá elnökként. Ő a legszigorúbb évében, 2000-ben is 2,5 százalékos jóváhagyási arányt mutatott fel, míg a legmegengedőbb az első hivatali évében, 1990-ben volt. Akkor az elé kerülő kérelmek 22,4 százalékát hagyta jóvá. Előtte landolt minden idők legtöbb kérelme is: 1991-ben 1641 darab.
Az elmúlt 34 évben összesen 29 717 kegyelmi kérvény érkezett az államfőkhöz és ők ebből 1640-et hagytak jóvá, ami 5,5 százalékos átlag.
Göncz időszaka nemcsak a magas pozitivitási arány miatt egyedi. Az első, 1990 májusában, még ideiglenes elnökként általa aláírt törvény az ’56-os események forradalom és szabadságharccá nyilvánítása volt, de aznap aláírta első kegyelmi határozatát is: az utolsó halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra. Nem sokkal később, 1990 őszén el is törölték a halálbüntetést.
A kegyelmi döntések a Sándor-palotában születnek ugyan, de az eljárásrend kötelezővé teszi az Igazságügyi Minisztérium bevonását: a szaktárca véleményez, az államfői döntést pedig még a miniszternek is ellenjegyeznie kell, anélkül a döntés nem lép érvénybe. Azt tudjuk, hogy 2010 nyara óta az aktuális miniszter egy kegyelmi határozat ellenjegyzését sem tagadta meg.
Ha az utóbbi időben nem is volt példa arra, hogy a miniszter így blokkolja az államfő akaratát, korábban előfordult, még ha nem is gyakran. Ilyen eset volt az, amikor az 1998-ban 11 rendbeli vesztegetés miatt két év börtönre ítélt egykori Agrobank-vezér Kunos Péternek adott Göncz Árpád kegyelmet, de az államfő határozatát Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem ellenjegyezte.
Az egyik legsűrűbb évben, 2007-ben 1378 folyamodvány került Sólyom László elé. Ő ebből csak 23-at, vagyis 1,67 százalékot írta alá, de a 2008-as év 799 kérelemből már 27 kapott tőle pozitív elbírálást (3,38%). Schmitt Pál ugyan a törvényeket mind aláírta, csonka elnöki ciklusának egyetlen teljes évében, 2011-ben a kegyelmi kérvényeknek csak 1,68 százalékát hagyta jóvá.
Hogy kik jártak szerencsével, és kik nem, azt általában nem hozzák nyilvánosságra. Ritka kivétel, amikor az elítélt ezt közli, még ritkább, amikor az államfő maga hozza nyilvánosságra. Novák Katalin hivatala ezt viszont mindig megtette, amikor a Hunnia-perben érintettekről volt szó. Az elmúlt 34 évben azért jónéhány eset került az általános titkolózás ellenére nyilvánosságra:
- Belovai Istvánt, az USA-nak és a NATO-nak kémkedő, 1986-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt magyar katonatisztet Göncz mentette fel büntetésének letöltése alól.
- ’91-ben adott Göncz kegyelmet három, tisztjeik embertelensége ellen fellázadt sorkatonának, akiket a katonai bíróság azért ítélt el, mert nem voltak hajlandók őrségbe menni.
- Az 1984-ben gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt katonatiszt, Sz. Zoltán Göncz kegyelmi döntésével 9 év után szabadulhatott,
- A Horn-kormány idejében kegyelmezett meg Göncz annak az anyának, aki gyógyíthatatlan beteg, szenvedő kislányát segítette a másvilágra, a gyermek kérésére.
- A 31 emberéletet követelő 1994-es szajoli vasúti katasztrófa ügyében 5,5 évre ítélt váltókezelő szintén Göncz kegyelmével szabadult, mielőtt kitöltötte volna a büntetését.
- 1998-ban Göncz döntésével szűnt meg a Farkas Flórián – akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke – elleni gazdasági bűncselekmények miatti eljárás.
- Göncztől kapott kegyelmet annak idején Gáspár Győző öccse, Gáspár Zsolt is, akit azért ítéltek el, mert 1995-ben halálra gázolt egy 60 éves nógrádmegyeri férfit.
- Simek Kitti 13 évesen, 2002-ben lőtte agyon alvó mostohaapját, aki bántalmazta és zaklatta őt - kétéves börtönbüntetésre ítélték, de Mádl kegyelmet adott neki.
- Egy másik fiatalnak is Mádl kegyelmezett meg: őt 2001-ben azért ítélték el, mert füves cigit szívott – kegyelemmel szabadulásáig ezért 15 hónapot ült.
- Az otthonszüléses ügye miatt két év börtönre ítélt Geréb Ágnes hiába fordult először Schmitthez, és Áder is csak másodszorra adott neki kegyelmet 2018-ban.
- Áder kegyelmet adott Jancsula Dezső pécsi tanárnak is, akit egy, az iskola előtt tiltott helyen cigarettázó, 16 éves fiú ügyében ítéltek el.
| Kegyelmi eljárások jellemzői - a 40 évig tartó remény |
A köztársasági elnök háromféle kegyelmet adhat: eljárási, végrehajtási és mentesítési kegyelmet. Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, ez azonban a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ebben az esetben a kérelem felterjesztője a nyomozati ügyszakban még a legfőbb ügyész, a vádemelés után, de még a jogerős ítélet meghozatala előtt pedig az igazságügyi miniszter. Ennél jóval gyakoribb a végrehajtási kegyelem, melynél a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (például kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére vagy mérséklésére, valamint a már teljes egészében végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód. A legtöbb kérelmező a második kategóriába tartozik: végrehajtási kegyelmet ad be, és börtön- vagy fegyházbüntetése felfüggesztését, a hátralévő büntetési idő törlését kéri. A harmadik kategória a mentesítés iránti kegyelmi eljárás, ami a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést jelenti – ez hasznos lehet mondjuk a büntetlen előéletet előíró állás betöltésénél. A konkrét kegyelmi ügyekben az igazságügyminiszter (vagy a legfőbb ügyész) tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki dönt az ügyben, és nem kell figyelembe vennie az előterjesztő döntési javaslatát. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja, akár jóváhagyja – nem köteles indokolást fűzni, és nem is szokott. A kegyelmi határozat viszont csak akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kérelmet benyújtania. A kegyelmi eljárások körébe tartozik még a közkegyelem (amnesztia), de ezt nem az államfő, hanem az Országgyűlés gyakorolja törvény útján, és általában csak a csekélyebb súlyú, illetve gondatlan bűncselekményekre terjed ki. Emlékezetes, hogy 1991-ben Göncz javaslatára hoztak törvényt a taxisblokád résztvevőinek büntethetetlenségéről is – ez az amnesztia klasszikus esete volt. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltekre kötelező kegyelmi eljárás vonatkozik. Ezt a speciális jogintézményt az hívta életre, hogy miután az Orbán-kormány 2012-ben bevezette a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést (TÉSZ), az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az nem egyeztethető össze az embertelen bánásmód tilalmával, ezért be kellett utóbb építeni a rendszerbe a speciális kegyelmi eljárást. Ez úgy néz ki, hogy az elítéltről 40, szabadságvesztésben kitöltött év után összeállítanak egy kockázatelemzési jelentést, amit egy öt bíróból álló, eseti kegyelmi tanács megvizsgál, majd javaslatot tesz az igazságügyminiszternek, aki az állásfoglalással egyező tartalommal felterjeszti a kegyelmi kérelmet az államfőhöz, aki saját belátása szerint dönt az ügyben. Elutasítás esetén az eljárást a továbbiakban kétévente meg kell ismételni. |
