A rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozóknak valahogy évek óta nem jut a fizetésemelésekből a szakszervezetek szerint, pedig egyrészt nélkülözhetetlenek a mindennapokban, másrészt egy irodában ülnek a náluk többet kereső, de ugyanazt a munkát végző hivatásosokkal.
Január elsejétől átlagosan 79 500 forinttal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére, jelentette be szerdán a kormány Facebook oldalán Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Rétvári azt mondta, hogy az emelés több mint 56 ezer dolgozót érint, és korábban hatvanmilliárd forintot különítettek el rá a költségvetésből. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2022-ben már volt egy 116 ezer forintos béremelés, ezt egészítette ki a mostani.
Az örömhírt azonban több dolog is árnyalja. Egyrészt, hogy a Rétvári által említett összegről Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnöke azt mondta lapunknak, bruttó összegről van szó, vagyis az adók lejönnek belőle, mire megérkezik a rendvédelmi dolgozókhoz. Másrészt, hogy
az emelésből tízezernél is többen maradhattak ki, hiszen azt csak a hivatásos állomány tagjai kapták meg, az úgynevezett rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó munkavállalók már nem.
Erre Rétvári figyelmét is felhívta több kommentelő a Facebook-posztja alatt, a hvg.hu is kapott olyan olvasói megkeresést, hogy az állománynál csupán a hivatásosok bérét emelik, ők kapják a juttatásokat is, míg a riaszosoknak sem juttatás, sem fizetésemelés nem járt.
De megerősítette Bárdos Judit, a Bűnügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is, aki azt mondta, a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony alá eső több tízezer dolgozónak nem csupán a friss emelésből nem jutott, de az utóbbi években öt százalékos szinten emelgettek az ebbe a jogviszonyba tartozók bérét. Ezt az emelést teljesítményértékelés alapján osztották, így akadt, aki kaphatott akár húsz százalékot is, de voltak, akik nem kaptak semmit. Egységes béremelés pedig nem volt.
Riasztó Riasz
Az egész hátterében az úgynevezett Riasz áll. Ez a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak elnevezett életpályatörvény rövidített neve, ez volt az a törvény, amellyel 2019. február elsején a rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottakat és kormánytisztviselőket a kormány kivette a közalkalmazottak közül és új státuszt, jogviszonyt adott nekik. Ezt a kormány velük lépte meg először, de azóta több közalkalmazotti réteggel is megtette, legutóbb a státusztörvény kidolgozásával és parlamenti elfogadásával a pedagógusokkal.
A Riasz tulajdonképpen mindenkire vonatkozik, aki nem hivatásosként dolgozik a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a nemzetbiztonsági szolgálatok, vagy a rendészeti szakgimnáziumok kötelékében. A szakszervezeti vezetők egyetértenek abban, hogy a riaszosok nélkül a rendvédelmi szervek gyakorlatilag működésképtelenek lennének, munkájuk nélkülözhetetlen.
Bárdos Judit az Átlátszónak 2019-ben azt mondta: a Riasz a kezdeti tervek alapján külön törvény lett volna, önálló jogviszonnyal. Viszont végül nem ez történt, hanem „a Riasz egy fegyverviselés nélküli szolgálati viszony lett”, hiszen beleolvasztották a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyáról szóló törvénybe.
Ez pedig azt jelenti, hogy a Riasz által meghatározott jogviszonyba tartozó munkavállalókra egy rakat olyan korlátozás vonatkozik, amely a hivatásos állomány tagjaira is. A korlátozások között van például a véleménynyilvánítás vagy a tulajdonjog korlátozása, vagy hogy rendvédelmi alkalmazottként kinevezésükkor mindegyiküknek esküt kell tenniük, aki pedig erre nem hajlandó, az nem dolgozhat. A Riasz tiltja a politikai szerepvállalást is, előírja a korábban említett teljesítményértékelést, sőt akár arra is lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkavállaló beleegyezése nélkül akár más rendvédelmi szervezethez is átrendeljék, közigazgatási határon belül évente akár hatvan, azon kívül pedig akár harminc munkanapra.
Vagyis a Riasz alá tartozók valójában két dologban különböznek a hivatásos rendvédelmi dolgozóktól: feladatkörük „nem terjed ki az élet és testi épség kockáztatásának” kötelezettségére, és kevesebbet keresnek. Hogy pontosan mennyivel, azt viszont egy forrásunk sem tudta megmondani, ugyanis annyira különböző munkakörökről van szó, hogy hatalmas közöttük a szórás, hiszen a bér a legtöbb fizetési kategóriában nem csupán az adott munkakörtől, de a szolgálati évek számától is függ.
Powell Pál kérdésünkre kiemelte: az ügyintézők és a jogi területeken dolgozók keresnek kiemelten gyengén. A helyzetben pedig az a legabszurdabb, hogy
a Riasz alá tartozók a mindennapokban egy irodában ülnek a hivatásosokkal, ugyanazt a munkát végzik el, de mivel nem a hivatásos állomány tagjai, bérük kevesebb.
„Egyforma a munka, más az illetmény” – foglalta össze a helyzetet Bárdos Judit, majd a saját példáját hozta fel. Bárdos ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődjén, a Rendőrtiszti Főiskolán tanított korábban államigazgatási jogot, azonban ő maga nem volt a hivatásos állomány tagja, így a fizetése „egyharmad résszel kevesebb volt”, mint a tanszéken tanító hivatásosoknak.
„A miniszter nem mutat hajlandóságot”
„Ötletek vannak az állomány részéről, hogy hogyan lehetne rendezni a helyzetet, de a miniszter nem mutat hajlandóságot, nem tart igényt arra, hogy béremelés legyen” – mondta lapunknak Bárdos Judit. Arra azonban sem neki, sem másnak nem volt biztos magyarázata, hogy a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium miért nem nyúl a rendészeti igazgatásban dolgozók béréhez.
„Túl sokan vannak egy ember irányítása alatt. Másképp kellene kezelni a rendvédelmet, a pedagógusokat és az egészségügyet. Mára mindegyikük a szolgálati törvény hatálya alatt dolgozik.
A keménykedés azonban nem pótolja a megbecsülést”
– mondta Bárdos.
Ahhoz, hogy érdemben emelni tudják a riaszosok bérét, a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz kellene hozzányúlni, a fizetésük ugyanis ahhoz van hozzákötve.
A hivatásosok között sem osztatlan a siker
A Magyar Hangnak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára arról beszélt, hogy bár örülnek az emelésnek, „az előremenetelünket, későbbi nyugdíjunkat is meghatározó alapbérhez ezúttal sem nyúlt a Belügyminisztérium, hiába kérik tőlük évek óta a szakszervezetek. Amit utaltak, az bérpótlék-kiegészítés”.
Ráadásul magától az összegtől sincsenek hanyatt esve. Pongó a lapnak azt mondta, hogy a 2023-as infláció a korábbi, bruttó 116 ezer forintos tételt reálértékét már elvitte, így a hivatásosok csak most, az újabb pótlékkal kereshetnek reálértéken jobban valamennyivel.
Cikkünk megjelenése előtt kerestük a Belügyminisztériumot is a riaszosok bérével kapcsolatban. Azt szerettük volna megtudni, tervezik-e emelni alapilletményüket, ha igen, akkor pedig ezt hogyan tennék meg. Szerettünk volna arra is választ kapni, hogy miért nem emeltek eddig a riaszosok fizetésén. A tárca pénteken megkeresésünkre hosszú emailben írta le, hogyan növelték a hivatásos állomány fizetését az utóbbi években. A rendvédelmi igazgatási dolgozók fizetéséről azt írták, hogy a kormány döntése alapján 2019-ben kaptak egyszer húszszázalékos béremelést, „majd azt követően három éven keresztül (2020-ban, 2021-ben és 2022-ben) évenként további ötszázalékos bértömegre vetített béremelésre került sor".
A Belügyminisztérium levelében azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy január elsejei hatállyal megemelték az illetménysávok felső mértékét a hivatásos állomány számára azért, hogy „a rendvédelmi alkalmazotti állomány szakmai utánpótlása és a jelenlegi állomány létszáma biztosítva legyen, sor került a fizetési fokozatokhoz rendelt illetménysáv felső határainak differenciált módon történő emelésére, ezzel is nagyobb teret biztosítva a rendvédelmi szerveknek". Hozzátették, hogy az illetménysáv felső határának emelésével arra teremtettek lehetőséget, hogy „meghatározott munkakörökben foglalkoztatott, tapasztalt rendvédelmi alkalmazottakat a szervek megtartsák, illetőleg a civil szférából történő utánpótlásuk biztosított legyen. A rendvédelmi szerv saját költségvetéséből biztosítja az illetményemeléshez szükséges forrást."
