Az utolsó idei munkanap estéjén közzétettek két, pedagógus béreket érintő kormányrendeletet és a hozzájuk kapcsolódó határozatot. A Belügyminisztérium pénteken tett erre ígéretet, és este valóban megjelent a Magyar Közlöny.

A rendelet hangsúlyozza, hogy „a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő, az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez” kapott összeget az iskolafenntartók semmi másra nem használhatják, és hogy az emelés kiterjed a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is.

Sajátos – bár egyre megszokottabb –, hogy a törvényektől rendeleti úton történő eltérést most is az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzettel indokolják, noha a tanárok bérének ehhez aligha van köze.

A pénteki BM-közlemény arról is szólt, hogy a január 1-jétől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer forintnál, pedagógus II. kategóriában 555 ezer forintnál, mesterpedagógusnál 630 ezer forintnál, kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál nem lehet kevesebb, továbbá hogy a mesterfokozat meglétét további két százalékos, a matematika, digitális kultúra, természettudomány-környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig az e tantárgyakat tanító pedagógusok vonatkozásában további négy százalékos illetményemeléssel ismernék el. A hivatalos lapban mindezek nem szerepelnek, egyedül a gyakornokok havi illetményét emelték meg az eredeti végrehajtási rendeletben szereplő 440 000 forintról 528 800 forintra.

A rendeletekhez kapcsolódó kormányhatározat kimondja, hogy „az Európai Bizottság jogi állásfoglalása birtokában a tanárbéremelés végrehajtása biztosítható” és 2024. január 1-jére visszamenőleg az érintett tanárok átlagos illetményének el kell érnie „a felsőfokú végzettségűek 2024. évre várható átlagbéréhez viszonyított arányának legalább a 71,8%-át”. Az ehhez szükséges 32,2%-os béremeléshez megadják a központi költségvetési forrást, és ezt tovább emelik, ha az értelmiségi átlagbér nagyobb mértékben nő.

A nem állami iskolák és gyermekvédelmi intézmények fenntartóit a kormány „felkéri” az államiakéval azonos béremelésre. Emellett a kormány arról is rendelkezett, hogy a központi költségvetés támogatást ad a települési önkormányzatok számára az általuk fenntartott óvodákban foglalkoztatottakat megillető esélyteremtési illetményrész és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, valamint hogy a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképzőintézmények fenntartója az esélyteremtési illetményrészre az átlagbéralapú támogatás húsz százalékának megfelelő támogatást vehet igénybe.