A magyarok közel 60 százaléka szerint nem a keresztény értékek mentén vezeti a kormány az országot – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava számára végzett közvéleménykutatásból. Az nem annyira meglepő, hogy az ellenzéki szavazók 85 százaléka így gondolkodik, ugyanakkor a kormánypárti válaszadók 22 százaléka szerint sem érvényesülnek ezek az értékek az ország vezetésében.

A válaszadók 85 százaléka ráadásul elfogadhatatlannak tartja, hogy a papok nyíltan politizálnak a templomokban, és ezzel a magukat kormánypártinak vallók háromnegyede is egyetért.

Ugyan a legutóbbi népszámláláson nagyot csökkent a magukat valamelyik vallási felekezethez sorolók száma (10 év alatt például eltűnt közel egymillió katolikus), ám ez nem a vallástalanság előretörését jelenti, hanem csupán azt jelzi, hogy kevesebben tagjai az intézményes egyházaknak. Ezen csökkenésnek (a kutatás eredményei tükrében) lehet kiváltó oka a papság körében elharapódzó politizálási hajlam, olyannyira, hogy a válaszadók több mint kétharmada (71 százaléka) is így vélekedik.

Máté-Tóth András valláskutató: Magyarországon a vallásosság intézményi formái jelentősen gyengültek

A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.

Nem ért egyet a válaszadók túlnyomó többsége (76%) azzal sem, hogy az egyházak tulajdonába került oktatási intézmények több állami támogatást kapnak, mint az államiak. A kormánypártok szavazói kicsit megengedőbbek: 50 százalékuk nem ért egyet a források ilyen módon való elosztásával, 30 százaléknyi „helyeslővel” szemben, az ellenzéki szavazóknak pedig 94 százaléka negatívan ítéli meg ezt a finanszírozási gyakorlatot – írja a lap.

Természetesen nem tettek jót az egyházak reputációjának a pedofilbotrányok sem, a megkérdezetteknek mindössze 17 százaléka gondolja azt, hogy a keresztény egyházak megfelelően kezelik a papi pedofília és a szexuális visszaélések kérdését Magyarországon, 57 százalék pedig ellenkezőképpen vélekedik (26 százalék nem tudja, vagy nem akarja ezt megítélni).