Itthon hvg.hu/MTI 2023. december. 08. 17:18

Maruzsa Zoltán: Indokolatlan a státusztörvény visszavonása

A köznevelésért felelős államtitkár szerint alaptalan a szakszervezetek aggodalma.

Az új életpályáról szóló törvény miatt nem mondtak fel tömegesen a pedagógusok, 99 százalékuk az új jogállást választotta, ezért az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény visszavonására irányuló követelés indokolatlan – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a szakszervezeteknek küldött levelében.

A két nagy szakszervezet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban fenntartja követeléseit és továbbra is tárgyalást sürget.

Maruzsa a szakszervezetek azonnali, ötvenszázalékos béremelésre vonatkozó követeléssel kapcsolatban azt írta, a köznevelésben dolgozók jelentős béremelését a kormány is indokoltnak tartja, ennek érdekében a kormány az Európai Bizottság közös vállalást írt alá. A kormány ezt már teljesítette, a Bizottság pedig nem fizetett, tette hozzá.

Maruzsa sajnálatosnak nevezte, hogy a szakszervezetek máris a teljesítményértékelési rendszer eltörlését követelik, holott azt még be sem vezették. Hétfőn a kulturális bizottság meghallgatásán Pintér Sándor belügyminiszter azonban bejelentette, hogy megalakul a nevelési kormánybizottság – a miniszterelnökkel az élen – és jövőre bizonyos dolgokat részletesen felülvizsgálnak, köztük a nemzeti alaptantervet és a pedagógusok bérezését meghatározó teljesítményértékelési rendszert is. Emellett a belügyminiszter hangsúlyozta, januártól a 10 százalékos béremelés az uniós pénzektől függetlenül megérkezik a pedagógusokhoz.

Jön a nevelési kormánybizottság és a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata

A hétfői kulturális bizottság meghallgatásán a belügyminiszter arról is beszélt, januártól uniós pénzektől függetlenül érkezik 10 százalékos emelés a tanároknak.

Maruzsa a neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidő kérdéséről azt írta, épp a szakszervezetek kérésére határozták meg egységesen a 24 órát a 22-26 helyett, így a 22 órára csökkentés jelenleg nem aktuális. A sztrájkjog szerinte a nemzetiközi szerződések rendelkezéseivel összhangban áll, az érdekegyeztetés jelenlegi rendszerén nem kívánnak változtatni.

A PSZ nevében Totyik Tamás, a PDSZ nevében Nagy Erzsébet szignálta a kéréseket, ők azt írták legalább 2478-an hagyták ott állásukat az új életpályáról szóló törvénnyel összefüggésben, a béremelés pedig nem várhat az uniós pénzekig, a teljesítményértékelési rendszer pedig már a kipróbálás során megbukott.

Az Átlátszó egy hete a tankerületektől kikért adatok alapján azt írta, idén szeptemberig 4314 tanár távozott a közoktatásból, öt százalékos a felmondási arány. Pintér Sándor a hétfői meghallgatáson – Maruzsával megegyezően – az 1200-as számot mondta, Rétvári Bence a Belügyminisztérium államtitkára szintén 1205 távozó tanárról számolt be október elején.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?