Mindegy, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szavazókról van szó, a magyarok 2023-ban is a megélhetés magas költségeit és az egészségügy alacsony színvonalát sorolják az ország legfontosabb problémái közé – derült ki a Policy Solutions tanulmányából.

A Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen ismét azt kutatták, milyen félelmek és vágyak jellemzik a magyar társadalmat 2023-ban, és arra is kíváncsiak voltak, a válaszadók szerint mire lenne szükség ahhoz. hogy Magyarország 20 év múlva is egy virágzó ország lehessen. Ehhez a Závecz Research segítségével végeztek közvélemény-kutatást szeptember 8–18. között.

Mindenkinek drága az élet

Ami a magyarok országos problémalistáját illeti, nagy változások nem történtek az élen. Hasonlóan a tavalyi évhez, idén is megélhetés magas költségeit nevezték meg a legtöbben: 43% sorolta ezt az ország három legfontosabb problémája közé 2022-ben és 2023-ban is. A problématérkép első helyén egyébként 2021 óta ez a kérdés szerepel.

A második helyre az egészségügyi ellátás alacsony színvonala került (31%), amit csak egy hajszállal előznek meg az alacsony fizetések (30%). A lista negyedik helyére a korrupció került, ez a magyarok negyede számára kimagasló probléma (25%)

A tanártiltakozások és a státusztörvény kavarta politikai vihar ellenére a közoktatás helyzetét csak a magyarok valamivel több mint tizede (12%) tekinti kiemelten fontos problémának. A lista legvégére szorult az orosz befolyás kérdése (8%) és a túlzott „homoszexuális propaganda” (7%).

 

Érdekesség, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye között a lista első helyén szereplő problémák között nem volt számottevő különbség. Ez már nem igaz a korrupcióra – az ugyanis jóval kevesebb kormánypárti válaszadó számára volt ez a téma prioritás (16%). A fideszes választók között ugyanakkor az 5. helyen végzett a migráció kérdése, míg az ellenzékiek körében ez csak a 11. legfontosabb ügy.

Különbségek más témákban is akadtak a két tábor között. A problémalista végén a kormánypártiak körében az orosz befolyás áll (6%), míg az ellenzéki oldalon a „homoszexuális propaganda” (6%). A tanulmány készítői itt azt is kiemelték, hogy

az orosz befolyás problémája még az ellenzékiek számára sem volt prioritás.

Pesszimista jövőkép

Az inflációt novemberre ugyan nagy nehezen sikerült egy számjegyűre letörni, de nem meglepő módon ez nem hozott változást az emberek anyagi helyzetében – a megkérdezettek fele ebben nem tapasztalt változást. Ennél borúsabb megállapítás, hogy a társadalom 46% szerint romlott az anyagi helyzete. Javulásról mindössze a megkérdezettek 3 százaléka számolt be.

A tavalyi adatokkal összehasonlítva (akkor a megkérdezettek 59 százalékának nem változott az anyagi helyzete és 39 százaléknak romlott) az is kiderül, hogy

a 2023-as megélhetési válság szélesebb körben érintette a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek.

Az érintettek között a legnagyobb arányban az általános iskolai végzettségűek (58%) voltak. A felsőfokú végzettségűek mellett a fővárosi lakosok a legkevésbé kitettek a megélhetési válság hatásainak.

A kormánypártok szavazóinak bő harmada tapasztalt romlást anyagi helyzetében (36%). Ugyanekkora arányban számoltak be romló anyagi helyzetről a Momentum szavazói, sőt körükben a legmagasabb azoknak az aránya, akiket az elmúlt évben tapasztalt recesszió nem érintett (62%).

A kilátásokkal kapcsolatban a magyarok nem túl optimisták, mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy javulni fog az anyagi helyzete, felük semmilyen változást, 36 százalékuk pedig romlást vár. Ha ugyanezt pártreferencia alapján nézzük, a legkevésbé a Fidesz-KDNP szavazói látják negatívan a jövőt (27%).

A kormány felelőssége>EU

A közvélemény-kutatásban arra is kitértek, hogy a válaszadók szerint vajon kinek, vagy minek van a legnagyobb hatása a gazdasági folyamatokra. Itt első helyen a magyar kormányt (54%) említették, másodikon az Európai Uniót (38%), ezt követi az orosz–ukrán háború (34%) és a multinacionális cégek (30%). A guruló dollárok emlegetése azonban ebben az értelemben nem releváns, az Egyesült Államok szerepét a hazai gazdaság helyzete szempontjából csak a válaszadók 24 százaléka tartotta jelentősnek.

A dolgok akkor kezdenek igazán érdekesek lenni, ha itt is megvizsgáljuk, mit gondolnak ugyanerről a kormánypárti és az ellenzéki szavazók. A Fidesz-KDNP támogatói ugyanis sokkal kisebb arányban (42%) gondolják azt, hogy a magyar kormány nagyon erős hatással van a magyar gazdaság helyzetére. Az Európai Uniót ugyanekkora arányban érzik felelősnek, de nem sokkal marad le az orosz–ukrán háború sem (40%).

A hatpárti ellenzék szavazói viszont egyértelműen a magyar kormány hatását látják a legerősebbnek (59%). Jelentősen elmaradva ettől az Európai Uniót említették a második legtöbben (34%). Náluk a harmadik helyen a multinacionális cégek hatása áll (28%), melyet az orosz–ukrán háború (26%) és végül az Egyesült Államok követ (21%).

Csak egészség legyen

A kutatás arra is válaszokat keresett, milyen személyes jellegű félelmei vannak a magyaroknak. A válaszadók leginkább attól, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63%), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57%), valamint az anyagi helyzetük bizonytalanná válik (54%). A megkérdezettek fele (51%) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.

 

Bár már két évvel ezelőtt is ezek szerepeltek a dobogó első négy helyén, annyi változás azért történt, hogy idén 7 százalékponttal többen tartanak egy esetleges megbetegedéstől, illetve 4 százalékponttal többen az anyagi helyzetük bizonytalanná válásától.

Itt hasonló eredmények jöttek ki a kormánypárti és az ellenzéki szavazók körében. Egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között:

a kormánypártiak között 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.

A magyarok számára továbbra is az a legfontosabb álom, hogy egészséges életük legyen (53%), és elkerüljék a komolyabb megbetegedéseket. A dobogó második helyén az anyagi biztonság áll (49%), a megkérdezettek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a biztos megélhetést nyújtó munkahelyeknek és nyugdíjnak. Harmadik legfontosabb vágyként (42%) a gyermekeik és unokáik biztonságos jövője szerepel.

Összefoglalva:

politikai preferenciáktól függetlenül a magyarok álma, hogy egészséges életet tudjanak élni boldog párkapcsolatban, biztos fizetésük, nyugdíjuk, munkahelyük és otthonuk legyen, illetve családtagjaik jövőjét biztonságban tudják.

Ha már az anyagi helyzet áll a problémájuk középpontjában, akkor a magyarok a politikusoktól is azt várják, hogy a valós kérdésekkel foglalkozzanak. A megkérdezettek 56 százaléka ugyanis elvárja a politikusoktól, hogy foglalkozzanak az árak emelkedésével és az emberek reáljövedelmének csökkenésével. A dobogó második helyén a gazdaság fejlesztése és új munkahelyek teremtése áll (27%). A magyarok negyede (25%) szerint a közegészségügy helyzete az egyik leginkább figyelmet igénylő ügy.

A Policy Solutions mindemellett felmérte azt is, hogy kormánypárti szavazók szerint milyen ügyekkel kellene foglalkoznia az Orbán-kormánynak. A válaszokból kiderült, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak közel kétharmada (65%) szerint a kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania az infláció csökkentésére, valamint a megélhetési válságra. A magyar egészségügy helyzetét (30%) kiemelt ügyként értékelik a kormánypártiak is. A dobogó harmadik helyén a gazdaság fejlesztése és az új munkahelyek teremtése (28%) szerepel.

Az ellenzéki szavazók szintén úgy gondolják, hogy az inflációval és a megélhetési válsággal (31%) kellene elsődlegesen foglalkoznia a kabinetnek.

Jó egészségügy, boldog ország

A tanulmány végül azt is igyekezett kideríteni, mi kell ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó ország legyen. A megkérdezettek 30 százaléka szerint ehhez először az egészségügyi rendszer területén kell javulást elérni. Szorosan mögötte a második helyen a jelentős bérnövekedés és a nyugdíjak emelése áll (29%). A dobogó harmadik helyén az ország gazdasági fejlesztése és modernizációja (26%) szerepel, valamint mindössze 1 százalékponttal lemaradva (25%), a negyedik helyen áll a korrupció mértékének jelentős csökkenése. A lista utolsó helyén szerepel, hogy a Trianon előtti határok álljanak vissza (6%).

 

A politikai polarizáció magas szintje miatt ugyanakkor nem meglepő, hogy a két politikai tábor véleménye itt sem egyezik. A Fidesz-KDNP szavazói a béke és összetartás megteremtésére, a gazdaság fejlesztésére, valamint a jövedelmek és a nyugdíjak rendezésére helyezik a hangsúlyt, de fontos tényezőnek tartják a hagyományok és identitás védelmét is fontos tényezőnek tartják. A kormánypárti szavazóknál az oktatási rendszer fejlesztése csak az utolsó előtti helyen szerepel. Az ellenzéki szavazók ezzel szemben elsősorban az egészségügy fejlesztésében, a korrupció csökkentésében, a fizetések és a nyugdíjak emelésében, illetve az emberi jogok és demokrácia garantálásában látják a jövőt.

A „globális félelemlista” elejére 2023 őszén az újabb betegségektől, világjárványoktól való félelem került. Második helyen a világméretű gazdasági válságot említették, viszont jelentősen (13 százalékponttal) csökkent a jövőbeli háborúktól való félelem említési aránya. Jelentősen előre ugrott viszont a listán a félelem a demokráciák világszintű visszaszorulása miatt.

Érdekesség, hogy a globális problémalista vizsgálata jelentős különbségeket mutat a két politikai tábor között. A kormánypárti válaszadók körében magasan vezet az újabb járványoktól való félelem (45%), amit a jövőbeli háborúk (35%) és gazdasági világválságok veszélye (35%), valamint a globális migráció (34%) követnek. Az ellenzéki táborban azonban a demokrácia világszintű visszaszorulása vezeti a listát (42%), ami után holtversenyben a gazdasági válságok fenyegetése (38%) és a klímaválság (38%), majd a háborúk kitörése következik (36%).

Vagyis míg

a kormánypártiak számára a legfontosabb jövőbeli globális félelemforrást az újabb világjárványok jelentik, az ellenzékiek a demokráciák visszaszorulásától tartanak leginkább.