Orbán Viktor a konferencián arról beszélt, hogy a nyolcvanas években csak estefelé merte hangosan kimondani, hogy utálják a kommunistákat, de azt is ideje volt akkor kimondani, hogy kezdeni kell ezzel valamit. A kérdés csak az volt, hogy találnak-e valami konkrétumot, amivel fogást találnak a kommunizmuson. Stumpf Istvánnak, Kéri Lászlónak, Fellegi Tamásnak, Varga Csabának, Csapodi Miklósnak külön hálát is mondott. Ebből az életérzésből lett a Bibó kollégium – mondta. Ezt elsőre nem rossznak, de kevésnek tartották a Bibót, az ottani gondolkodást.

Azt akartuk, hogy a kommunisták bukjanak meg, a szovjetek húzzanak el.

A Századvég volt a második lépésük a rendszer megbuktatása felé, akkor még folyóirat formájában.

A miniszterelnök azt mondta, ők voltak a legszabadabb és a legradikálisabb ellenzéki csoport, nem akartak konszolidált átmenetet. Emlékszik, amikor Kis Jánosék kiadták a Kádárnak mennie kell című szamizdatot. Kövér László ekkor szerinte megpödörte bajszát és azt mondta, hogy a rendszernek kell mennie. Az első ötlet a folyóiratuk nevére a Váltóláz volt, így Orbán szerint

ülhetnénk most egy Váltóláz-konferencián is.

Orbán azt mondta, 1985 körül már többen azon gondolkodtak, hogy az oroszok haza fognak menni, így szorította ki a Váltóláz-ötletet, mint a Századvég, hiszen azt gondolták, hogy nem csupán váltóláz következik, hanem egy korszakzáró és egy új korszakot nyitó időszak. A szocialista világgazdaság erőtartalékai elfogytak, a politikai mozgalmak felébredtek a Szovjetunió peremén – erre gondoltak akkor. Meglepetés Orbán szerint annyi volt, hogy a Szovjetunió sem maradt egyben. Ezt ma annyival kommentálta, hogy „vivát Gorbacsov".

Szerinte a fiatalok felé egy üzenete lehet ennek:

hogy megéri radikálisnak lenni.

Akkor legalább van honnan engedni – magyarázta. Azt mondta, az 56-osoknak köszönhetjük a 60-as és 70-es élhető éveket.

Valójában amatőrök voltunk – mondta Orbán, majd megmutatta a Századvég folyóirat legelső számát. Senki nem emlékszik erre, innen indult minden – magyarázta. Orbán azt mondta, az amatőrizmus példája, hogy „szegény Szabó Dezső kétszer is szerepel" a címlapon. Ezt nagy nevetés fogadta. Azt mondta, Gyurgyák Jánosnak köszönhető, hogy ezek a lapok kiállták az idő próbáját, ő volt az egyetlen professzionális lapszerkesztő is. Nem véletlen, hogy Jánosnak lett végül kiadója – mondta.

Az első lap szerkesztőségi bizottságából kiemelte Stumpf Istvánt, aki felelős kiadó volt. Szép dolog a bátorság, csak aztán valakinek el kell vinnie a balhét is – mondta. Újra kiemelte Fellegit, aki ma üzletember, de ott volt az egyik kormányban is. A mostani politikus nemzedék és a régi között az a nagy különbség szerinte, hogy manapság divat, hogy politikusok pendliznek politika és üzlet között. Mi a régivágásúak közé tartozunk, akik ha már egyszer úgy döntöttek, hogy belevágnak, akkor ez egy hivatás. Nix ugribugri – mondta. Nem szeretjük ezt a mostani Európában sem, mi Helmuth Kohlt szeretjük. Azokat, akik vállalták a köz szolgálatát és a fizetéstől függetlenül is maradtak a pályán, ha vereséget szenvedtek, ha nyertek.

Minden szertartásban fontos, hogy az ördög neve is elhangozzék, ez Soros György

– jelentette ki Orbán. Mint mondta, Soros sem akarta a kommunistákat, beismerte, hogy segítette a Fideszt is, de abba nem ment bele, hogy a '80-as évek közepén Soros hogy és milyen formájában támogatta a szárnyait bontogató Fideszt.

Az, hogy a kommunisták helyett ő akarja uralni Közép-Európát, azt nem tudtuk

– magyarázta. Migránsokkal árasztja el Európát, be akarta dönteni az angol fontot, meg kell fosztani szerinte az európai államokat a szuverenitásuktól – magyarázta. A Századvég alapításának története a szív és a haza szeretetének története és szeretném, ha az is maradna – magyarázta.

'85-ben még nem lehetett akármit, egy ilyen folyóiratot alapítani maga volt a radikalizmus. Ez annyit jelentett, hogy van egy nemzedék, akik nem csak változásokat akarnak, de ezek a változások lesznek is. Kiemelt pontnak tartja, amikor leközölték a Molotov-Ribbentrop-paktumot.

Ha akkor nem így álltunk volna a dolgokhoz, nem lennénk itt, nem lenne Századvég, Fidesz, de szuverén Magyarország sem

– mondta.

1993 csak a Századvég születése, de nem a fogantatása volt szerinte. Ekkor már világos volt, hogy van Fidesz. Orbán azt mondta, úgy érezték, hamarosan komolyabb feladataik lesznek, mint egy 22 fős parlamenti frakció vezetése, ehhez pedig intellektuális támaszra volt szükségük. Elkezdtük szervezni ezt a hátországot, de már nem a kollégiumi klubteremben, kellett egy szélesebb és alaposabb tudás, parlamenti többségre készültünk – mondta. 93-94-ben jött a másik nagy kihívás: ekkor jöttek vissza a kommunisták. Semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek – magyarázta. Akkor a Fidesz ült az MSZP mellett, Orbán pedig azt mondta, ők voltak a kordon.

Az volt, az igazi csavar, hogy a liberálisok nyitották ki az ajtót, amin keresztül kijöhettek. Ezen ma Magyarországon senki nem döbben meg,

Nyugaton ez természetes, hogy a liberálisok az új kommunisták.

Ez akkor morális megrázkódtatást okozott, akkor még a jóérzésű emberek furcsállták az ilyesmit. De ott összenőtt, ami összetartozott. Ekkor a Fidesznek meg kellett erősödnie, így jött létre a Századvég Tudásközpont. Meséje szerinte olyan volt, mintha egy szülő anya történetét mutatta volna meg.

2002-ben azt mondta, be kellett látni, hogy ezt a harcot, amit vívunk, így nem lehet megnyerni. Meg kellett találni, hol van a hiba a rendszerben. Az alaptévedésük az volt, hogy ha demokráciában élünk, akkor semmi nem veszélyeztethet minket. Orbán szerint azonban a dolgok másképp működnek, mint ahogy tanulták. 2002 után úgy véli, hogy csak a magyarok érdeke, hogy az ország szuverén maradjon. A bennünket körülvevő világnak ez nem érdeke, jobban járnak, ha elveszítjük a szuverenitásunkat.

Vannak olyan sötét erők, akik folyamatosan ostromolni fogják a szuverenitás védvonalait

– mondta.

Magyarország addig nem lesz szuverén, amíg liberális hegemónia uralja a közgondolkodást

– vonták le akkor következtetést. Ha ugyanis a baloldal uralja a médiát és a közéletet, akkor a jobboldali kormányzás csak baleset lehet. Szerinte ez azonban nem jelenti az ellenfél felszámolását. Pluralisták vagyunk, legyen mindenkinek hely a nap alatt. 2010-ben ezt a közeget meg is teremtettünk, ezért nyerünk azóta is folyamatosan. Magyarországon a pluralizmus feltételeit kell fenntartani.

Ezt szerinte Nyugaton nem értették meg. Példaként hozta a nyugati újságokat, ahol szerinte a legfontosabb kérdésekben a jobb és baloldali sajtó ugyanazt mondja. A szerzők szerinte egy brancsba tartoznak.

A magyar politikai világ élete sokkal színesebb, izgalmasabb. Innen nézve a magyar politikai rendszerben igazi viták vannak. Szerinte Nyugaton az emberek véleménye eltér a politikusokétól, Magyarországon ezt pedig nem lehetne menedzselni.

A klasszikus demokratikus felfogáshoz a mi rendszerünk közelebb áll, mint a korábban mérvadónak tekintett nyugati

– mondta.

Akik liberális hegemóniát akarnak, azok történelmi értelemben kommunisták, akiket mi messziről be tudunk azonosítani

– magyarázta. A liberálisokat ellenfélként azonosította, a gondolkodásuk központja nem a pozitív szabadság, kiindulópontjuk nem a közösség, hanem egy eszme. A liberálisok mindig egy eszmény aktivistái, nem az emberek gondolatai érdeklik őket, hanem Marx válaszai egy adott kérdésre. Orbán úgy érzi, folyamatos nyomás alatt vannak, ilyenkor az ember a saját álláspontját beszorítottnak is érzi, holott azt mostani beszédében már ő is elismerve látva egy friss felmérést, hogy a magyarok többsége velük van. Az embereket ezzel a véleményükkel Nyugaton magukra hagyják.

Magyarországnak azért van ma jelentősége az európai politikában, mert mi vagyunk az egyetlen ország és kormány, amely úgy beszél, ahogy az emberek gondolkodnak. Nem csak a magyarok, hanem az európaiak.

Ma Magyarország az európai emberek hangja

– mondta. Az szerinte már egy másik kérdés, hogy mit tudunk ezzel kezdeni. De ő azt érzi, hogy az emberek Magyarországon keresztül mondhatják el a véleményüket. Itt az ideje, hogy Európában is változások legyenek. A múlt század szerinte a szuverenitás elvesztéséről, a századvég a visszaszerzésről, a mostani évek pedig a megtartásáról szól. Ebben számítanak a fiatalokra.

Mi megszereztük a szuverenitást, a fiataloké a feladat, hogy meg is tartsák

– mondta.

A teljes beszédet ide kattintva tudja megnézni:

Röviden a Századvégről

A Századvég-csoport (Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Strategopolis Kft., Századvég Gazdaságkutató Zrt.) a mindenkori Orbán-kormányok egyik legfontosabb kiszolgálója, agytrösztje volt az utóbbi harminc évben. Szakértői egyszerre járnak be a közmédiába és adnak interjúkat a kormánymédia meghatározó termékeinek, megtámasztva a párt központi narratíváját, közben viszont monitorozzák a magyar társadalmat, hogy a Fidesz döntéshozóinak minél pontosabb képük legyen arról, valójában miről hogyan gondolkodnak a magyarok.

A Századvégből komoly ejtőernyősök érkeztek a napi politikába. Ilyen volt Giró-Szász András egykori ügyvezető, akiből először kormányszóvivő, majd kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, végül Orbán belpolitikai főtanácsadója lett. De a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese volt az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, akit Orbán 2022 tavaszán honvédelmi miniszterének kért fel.