Bajától Dunaújvárosig, Budapesttől Győrig és Salgótarjántól Nagykanizsáig az ország 27 pontján nyit a jelenleg külföldön élő/dolgozó magyarokat hazacsábító Hazaváró Irodákat a kormány. Ezeknek az eleve meglévő Kormányablakok adnak helyet – derül ki a Magyar Közlönyben kedd este megjelent, “a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról” szóló kormányrendeletből.

Ezek nemcsak információs pontként működnek majd, hanem a hazatelepülni vágyók “egyablakos” ügyintézéssel hivatalos közigazgatási ügyeket is intézhetnek. Hogy milyeneket, azt még senki nem tudja, de korábban kormányzati szereplőktől példaként elhangzott, hogy nyugdíjfolyósítással, diplomahonosítással, vállalkozás indításával, adó- és lakcímkártya ügyintézéssel összefüggő ügyekről is szó lehet.

A projektet már csaknem egy éve tervezi a kormány, informális döntést tavaly november 16-i ülésén hozott a kabinet, és időközben "feladatszabás" is történt. Például az idén február 20-i, “a diaszpóra magyarsággal történő kapcsolattartást támogató intézmények fejlesztéséről” című 1039/2023-as kormányhatározattal, amely már pontos forrást is rendelt a célhoz:

• 2023-ban 1 142 685 200 forintot
• 2024-ben 103 061 800 forintot

A Hazaváró Irodák hálózatának ötlete a régóta zajló előkészítés ellenére csak idén nyáron kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor júliusban Kövér László fideszes házelnök is beszélt róla egy interjúban. A “nemzetegyesítést célzó” ötletről akkor a hvg.hu is beszámolt:

Kövér László Bödőcsre is rálicitál: Hazaváró Irodákat nyitna a kormány

Temérdek őskárpáti szeretettel köszöntjük Önöket szörnyen nemzeti Hazaváró Irodánkban!

Kövér a nyári interjúban azt is elárulta, hogy a Hazaváró Irodák a kormányablakokhoz kapcsolóan működnek majd az ország több pontján, kialakításuk pedig folyamatban van. Arról is beszélt, hogy az irodák az ideiglenesen vagy véglegesen hazatelepülni kívánóknak egyablakos ügyintézést biztosítanak majd “minden hazatelepüléshez szükséges ügyben”.

A most kiadott rendeletben a Hazaváró Irodákat a nagyvárosok Kormányablakaiban, összesen 27 helyszínen: alapvetően megyénként egy helyen, de hat megyében és Budapesten két helyen is. Térképre tettük a 27 helyszínt, íme:

 

Azt az ellentmondást a rendelet sem oldja fel, hogy miért nem inkább bizonyos, jelentős számú magyar diaszpórát felmutató külföldi országok magyar nagykövetségein nyitnak Hazaváró Irodákat, tekintve, hogy az a hazatelepülni vágyó, aki Bajára vagy Kaposvárra megy ügyintézni, az már itthon van, tehát neki már haza kellett jönni, hogy segítséget kapjon a hazatéréshez.

A meglévő kormányhivatali ablakok egyikének-másikának “átcímkézésével” létrejövő Hazaváró Irodák az elérhető információk szerint minimális befektetési igényűek. Ahogy a szolgáltatáscsomag másik lába, a friss rendelettervezet szerinti telefonos ügyfélszolgálat is már létezik, ugyanis erre a feladatra a főleg a 1818-as számon hívható Kormányzati Ügyfélvonalat jelölik ki.

Ez a telefonos helpdesk hivatott a hazatelepülni vágyókat eligazítani a szolgáltatáscsomag harmadik lába, a Hazaváró Portál használatában. A rendeletből az nem derül ki, hogy a portálon lehet-e, és ha igen milyen ügyeket intézni online. Ha egyébként lehet, akkor az a kérdés merülhet fel, hogy mennyire van szükség a személyes ügyintézésre létrehozott 27 Hazaváró Irodára.

A projektre szánt pénz java várhatóan a tájékoztatást nyújtó portál kialakítására mehet el az idén februári kormányrendelet szerint. Az 1,14 milliárdos keretből “kormányzati infokommunikációs szolgáltatások” címén költhető el ugyanis 690 millió, “kormányzati kommunikáció” címén pedig 452 millió, ami lényegében reklámköltség lehet. A 2024-re tervezett 103 millió vélhetően az éves üzemeltetési költség lehet.

Az új, hazatelepülést segítő kormányzati program amúgy több is, meg kevesebb is a 2016-ban, mérsékelten sikeresnek minősíthető működés után végül megszűnt “Gyere haza, fiatal!” projektnél.

Több, hiszen az kifejezetten fiataloknak szólt, méghozzá egy szűkebb körnek, kizárólag az Egyesült Királyságban élőknek, a mostani pedig elvileg mindenkinek, korosztálytól függetlenül. Egyben kevesebb is, hiszen a Hazaváró program csupán tájékoztat és egyablakos ügyintézést ígér bizonyos ügyekben, míg a “Gyere haza, fiatal!” konkrét anyagi segítséget is nyújtott az áttelepüléshez és az itthoni elhelyezkedéshez: például fizették a hazatérők repülőjegyét, sőt pénzbeli munkahely-keresési, átmeneti lakhatási és mobilitási támogatást is nyújtottak.

Érdekes egyébként, hogy annak idején a “Gyere haza, fiatal!” programra összesen annyi pénzt, 100 millió forintot költöttek, mint amennyibe most az anyagi segítséget nem nyújtó projekt vélhetően éves fenntartása visz el. Így már különösen érdekes, 7 éve mekkora felháborodást okozott, hogy milyen drága az a projekt, hiszen végül a 100 millióból csupán 105 fiatal “hazahozására” futotta.

Visszatérve a Hazaváró Portálra, az a hvg.hu információi szerint lengyel mintára készül. Ezt támasztja alá az Országgyűlés szakbizottságának, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága még tavaly decemberi ülésén elhangzott félmondat is. A december 12-i ülésen Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke ugyanis a jegyzőkönyv szerint azt mondta:

tulajdonképpen egy kicsit lengyel mintára foglalkozunk nemcsak azokkal, akik kint élnek, kint dolgoznak a nyugati diaszpórában, hanem értelemszerűen azokkal is, akikben feltámadt a vágy, hogy hazatelepülnek, és ebben bizony segítséget kell nyújtani számukra."

A Hazaváró Iroda terve addigra amúgy már elhangzott a Diaszpóra Tanácson és a MÁÉRT-en is. November közepén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Diaszpóra Tanács ülésén beszélt “a Welcome Office (Hazaváró Iroda) létrehozásáról”. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szintén tavaly novemberi zárónyilatkozatában pedig ugyancsak szerepelt ez a kormányzati szándék.

Ami a lengyel példát illeti, az ottani portál már 15 éve létezik. A 2008-ban indult állami honlap, a powroty.gov.pl neve is azt jelenti, hogy “visszatérés”. Azt írják: “Segítünk az országba visszatérni szándékozó lengyeleknek”, és tanácsokat adnak az ezzel kapcsolatos ügyintézéshez, valamint abban segítenek, hogy a visszatérők hogyan találjanak munkát vagy alapítsanak vállalkozást az országban.

A Hazaváró Irodáról idén májusban beszélt Potápi Árpád államtitkár, júniusban Szilágyi Péter helyettes államtitkár is megígérte, és az irodákban elérhető ügyintézésre is hozott példákat, mint a gyerekek iskolai beíratása, adó- és lakcímkártya ügyintézés vagy segítség vállalkozás indításához. Októberben pedig Répássy Róbert államtitkár emlegette egy parlamenti vitában a Hazaváró Portált.

A KSH adatai szerint az elmúlt években évente nagyjából 25-40 ezer magyar vándorol ki külföldre, miközben 15-23 ezer közötti azok száma, akik Magyarországon születtek, és hazaköltöznek. A legkedveltebb célországok a külföldre költözőknek Németország, Ausztria és Nagy-Britannia, becslések szerint csak ebben a három országban 400 ezer magyar él.

Szlovákiától Lengyelországon át Albániáig

A lengyel program az elsők között indult, de sok országban van hasonló – derült ki egy, a témában még 2015-ben megjelent tanulmányból. Eszerint a nemzeti szintű hazatérési politikák közül a „hazacsábítás” a külföldre vándoroltak és az anyaország közötti aktív kapcsolattartással és ennek keretében tájékoztató kampányok tartásával valósulhat meg. A munkaerő „hazacsábítása” egy-egy speciális célcsoport kijelölésével is történhet (kutatók, egészségügyi dolgozók), ilyen például a lengyelországi „Homing PLUS” program, de szélesebb, általánosabb célcsoportra is irányulhat, mint például a „Migrácia SK” és a „Slovensko Calling” (Szlovákia) vagy a lengyelországi „powroty.gov.pl” tájékoztató honlap. Vannak a „reintegrációs” nemzeti politikák, amelyek a hazatérőknek és családtagjaiknak nyújtanak közszolgáltatásokat (Portugália), vagy éppen a remigránsok részére információs és tanácsadási szolgáltatásokat biztosítanak (Albánia, Ukrajna).