“A magyarok 150 kilométeren ellenőriznek, ott kerítés is van, azt mégis valahogy átjönnek. Ez itt 650 kilométer, ugyan már!”. Szkeptikus véleményekkel találkozunk, amikor csütörtök reggel Párkányban kérdezzük az embereket arról, mit szólnak, hogy reggel 7 órától Szlovákia szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vezetett be a szlovák–magyar határon az illegális határátlépések megfékezésére.

Az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd szlovák hídfőjénél látjuk, hogy néz ki mindez a gyakorlatban. Két egyenruhás áll az út közepén, teljes erőbedobással, de fegyelmezetten szotyizik, bizonyos időközönként leintenek egy kisteherautót, bekukkantanak a csomagtérbe, aztán továbblegyezik a sofőrt a dolgára. A legtöbb autós megállás nélkül halad át a határon, a gyalogosokat, bicikliseket nem ellenőrzik. Egy párkányi nő azt mondja, amikor a határellenőrzésről kérdezem, hogy nem aggódik, "úgyis csak a gyanús alakokat állítják meg". Ő minden nap legalább kétszer átbiciklizik az ezredfordulón átadott hídon, Esztergomba jár ugyanis iskolába a fia, de Párkányban laknak. Azt javasolja, én se aggódjak, nem fognak bántani, ha átmegyek a hídon. A fokozott ellenőrzést egyébként indokoltnak tartja, tényleg sok a migráns. “A múltkor itt fogtak vagy harmincat” – mutat a szlovák hídfőnél lévő adóhivatal előtti járdára. “Itt ültek mind, de nem csak itt, nálunk az utcában is láttam már őket.”

Valamivel lejjebb, a feljáró alatt a Duna partján van az Utolsó Esély söröző és kemping. A hívogató nevű italmérés egyidős a híddal, a kávé kotyogós. A tulajdonos mosolygós, felvidéki tájszólással beszélő asszony, hallotta, hogy megint elkezdik ellenőrizni a határt, de azt nem tudta, hogy aznaptól. "Sok a migráns, persze", de az ellenőrzésről nincs különösebb véleménye, hamar másra terelődik a szó, az Utolsó Esélyben járt ugyanis nemrég Bochkor Gábor, megivott egy barna meg egy világos sört, az élményeiről pedig a rádióban is beszámolt. A nő azt javasolja, hogy ha migránsokat akarok látni, menjek a közeli Helembába, ahol állítólag az Ipolyon keresztül szoktak Magyarországról Szlovákiába szökni. “Most adtak át ott egy hidat, ott biztos van ellenőrzés. Menjen oda, kis túra, szép az út!”

Helemba (Chl’aba) alig tíz kilométerre van Párkánytól, az út valóban szép. Az új híd Károly Róbert királyról van elnevezve, idén júliusban adta át Szijjártó Péter külügyminiszter. A híddal a világvégi zsákfalu becsatlakozott a Dunakanyar vérkeringésébe, nem mellesleg Szob és Párkány között 7 km-rel lerövidült az út, és a magyar oldalon lévő Ipolydamásdról sem kell 25 km-t kerülni, ha az ember a folyó túloldalán lévő testvérfaluba akar eljutni. Vagy Magyarországról Szlovákiába szökne. A híd szlovákiai oldalán itt is egyenruhások állnak, hárman, de fotózkodni ők már nem szerettek volna, talán azért, mert ketten közülük katonák.

Helembán sem idegeskedik senki az újonnan bevezetett határellenőrzés miatt, bár azt sokan nem értik, hogy ha már ellenőriznek, miért nem a pár kilométerrel odébb lévő vasúti hídnál, “ott szoktak átjönni, meg az Ipolyon, hát bokáig ér a víz”. Helembán rég láttak migránsokat a faluban, a helyiek szerint már hetekkel ezelőtt átálltak a zöld határra.

Tény, hogy a Károly Róbert hídon fél óra alatt egy autó sem megy át, de azt nem lehet mondani, hogy ne lenne kihasználva az új összeköttetés, túlzás nélkül legalább 50 osztrák biciklis turistát számolok össze. Az idősebbek a híd közepén kénytelenek leszállni, nem bízták ugyanis a véletlenre az árvízvédelmet, az új híd rendkívül magas, masszív építmény.

A magyar–szlovák határon 35 átkelőhely van, ezeket most tíz napon keresztül éjjel-nappal ellenőrzik, ha kell, október 14-e után hosszabbítanak. A szlovák belügyi államtitkár egy sajtótájékoztatón azt mondta, legfeljebb 500 katona és több száz rendőr ellenőrzi az átkelőket, mindez a szlovák adófizetőknek hozzávetőlegesen havi 4 millió eurójába kerül. “Ami pedig a zöld határt illeti, ott a mostanihoz képest alapvető változást nem tervezünk” – mondta az államtitkár, és emlékeztetett arra, hogy Szlovákia tranzitország, az illegális határátlépők “nem terveznek és nem akarnak itt maradni”.

Terjed a lezárási láz

A fokozott határellenőrzést azután rendelte el Ódor Lajos ügyvezető miniszterelnök, hogy keddről szerdára Bécs és Prága is ellenőrzéseket vezetett be a Szlovákiával közös határán. Lengyelország néhány, Szlovákiával közös átkelőjét teljesen lezárta. Lengyelországban október 15-én választásokat tartanak, a migráció központi téma, ezt Ódor Lajos sem felejtette el megemlíteni, amikor a lengyelek intézkedéseiről kérdezték. Azt mondta, “a retorikájukban kiütközik”, hogy kampány van.

Szlovákiában a hétvégén tartották az előrehozott választásokat, abban a kampányban is fontos szerepet kapott a migráció, nem csoda, 2023 szeptemberében több menedékkérőt regisztráltak Szlovákiában, mint tavaly egész évben. A választásokat a populista-nacionalista Robert Fico pártja, a Smer nyerte, Fico pedig megígérte: ha kormányra kerül, lezárja a szlovák–magyar határt. Ugyan a köztársasági elnök már felkérte a kormányalakításra, Orbán Viktor szövetségese még nem tart ott, hogy beválthassa az ígéretét, egyelőre koalíciós tárgyalások zajlanak, de lassan, a szereplőknek nehéz politikai alkukat kell megkötniük, ráadásul Fico elmondása szerint “rettenetesen influenzás”. Ódor Lajos nem kampányolt, nem is fog, a határokat elemzők szerint nem populizmusból zárta le, a szomszédos országok intézkedései valamelyest megkötötték a kezét.

Ő is elismerte, hasonlóan a cikk elején idézett párkányi megszólalóhoz, hogy a 650 kilométer hosszú szlovák–magyar határt hermetikusan lezárni nem lehet. “Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy az ellenőrzésekkel a lehetőségeinkhez mérten fellépünk az embercsempészek ellen” – mondta, hozzátéve, hogy ha hidegebbre fordul az időjárás, úgyis kevesebben jönnek majd. Most csak annyi történik, hogy a hatóságok megállítják az olyan autókat, amiket a Magyarország felől érkező embercsempészek tipikusan használnak.

Északon még nehezebb

A lengyel–szlovák határon is ellenőrzés lett, ami jelentősen megnehezíti a helyiek életét. A Szepesújfalu (Lysá nad Dunajcom) és a lengyelországi Lysá Poľana közötti, vagy Csircs (Čirč) község és a lengyel Leluchów közötti átkelőket csak gyalog, illetve érvényes útlevéllel lehet átlépni szerda este óta. Michal Didik, Csircs polgármestere a TASR hírügynökségnek arról beszélt, nem érti ezt az intézkedést, a járásban nem okozott problémát a migráció. „Úgy gondolom, ha a menekülteket akarjuk feltartóztatni, akikből én még egyet sem láttam itt soha, akkor az összes határátkelőt le kellett volna zárniuk” – mondta a polgármester.

Szepesófalu polgármestere pedig arról beszélt, hogy a határ menti területek lakosai gyakran járnak át a túloldalra, a helyi Zastrova vállalat alkalmazottai például a lengyel határ menti falvakból ingáznak. „Csalódottak vagyunk, hiszen az Európai Unió tagállama vagyunk, és nem hiszem, hogy Szlovákiából annyi menedékkérő menne át Lengyelországba ezen a határátkelőn, sőt, nem tudom, vannak-e egyáltalán ilyenek” – mondta az Új Szó beszámolója szerint.