Lelkileg és fizikailag is különösen megterhelő munkát végeznek a Líbia árvíz sújtotta régiójába érkezett magyar mentőcsapatok, derül ki Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetőjének szavaiból az RTL videójából.

Balázs László elmondása alapján mire ők megérkeztek, már gyakorlatilag esély sem volt arra, hogy túlélőket találjanak a Földközi-tenger partján fekvő Dernában, már csak a holttestek felkutatásában vettek részt.

Beszámolója szerint a körülmények bizonyos szempontból még nehezebb feladat elé állítják a mentőcsapatokat, mint egy földrengés esetében, ugyanis az összedőlt épületek romjai között iszap halmozódott fel, így a munkagépek mellett elkerülhetetlen az is, hogy kézzel ássanak.

Ez nagyban csökkentette annak az esélyét is, hogy még a mentés korai szakaszában túlélőkre találjanak, de egy-egy holttest megtalálása is tízszer annyi időbe telik, mint hasonló esetekben megszokott.

A szakember elmondta, hogy az átszakadt gáttól 15-20 kilométerre találtak egy partszakaszt, ahol több ezer holttestet mosott ki a víz, ilyen látvánnyal még a már sokat látott kollégák se nagyon szembesültek korábban.

A magyar búvármentők gyakorlatilag az egész napjukat a vízben töltik, hajnalban kezdenek és sötétedésig kutatnak, am fizikailag is rengeteget kivesz belőlük. A magyar csapat szerdán érkezett meg Líbiába, péntek estig már 47 holttestet szedtek ki a vízből, vasárnap azonban várhatóan indulnak vissza.

Szétesett és korrupt líbiai államra csapott le a bibliai méretű özönvíz

Az ezrek életét kioltó líbiai áradás által elmosott Derna város az éghajlatváltozás és a korrupt, bukott állam együttes áldozata. A várost védő két gát felújítása jó két évtizede elmaradt.