Ha csak 10 tanár mondott le egy tankerületben, hogyan vehettek fel tízszer annyi embert? Próbáltuk megfejteni a számokat.
Augusztus 21-ig 10 tanár mondott le a közszolgálati jogviszonyáról, de ugyanebben az időszakban 115-en érkeztek is a Kelet-Pesti Tankerületbe – közölte egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszban Rétvári Bence államtitkár. Ebbe a tankerületbe a X. és a XVII. kerület iskolái tartoznak.
Csakhogy az egyik érintett igazgató a hvg.hu-nak azt mondta, nem jön ki a matek, ennél sokkal nagyobb a valódi fluktuáció. Csak náluk ketten mondtak le, de ketten elmentek nyugdíjba, egy nyugdíjas nem maradt tovább, egy kollegát pedig áthelyeztek vidékre.
Ő tudta pótolni a távozókat: felvett két nyugdíjast, "egyik sincs még 70 éves", két fiatal pedagógust (egyikük több iskolában is tanít), és többen csak óraadók.
Rétvári válasza után a Pedagógusok Szakszervezetének X. kerületi vezetője, Turcsányi Ildikó tankerületi összekötő egy körkérdéssel begyűjtötte a számokat a kollégáitól.
A hvg.hu-nak azt mondta, nem csak lemondással szűnik meg a jogviszony, közös megegyezéssel is el lehet menni, de az is előfordulhat, hogy valakit áthelyeznek, megszűnik a határozott idejű vagy a megbízási szerződése. A cikk elején említett képviselői kérdésben ezek a kategóriák nem szerepeltek, de Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus rosszul is fogalmazott, hiszen arról érdeklődött, hányan mondtak fel, mire Rétvári kapásból kioktatta, hogy felmondani nem lehet, csak lemondani.
De vissza a számokhoz: Turcsányi azt mondja, tud olyan intézményről, ahol eleve 9-en mondtak le a közalkalmazotti jogviszonyról. A hozzá beérkezett válaszok alapján
130-140 ember távozhatott összesen a tankerületből,
szemben azzal a tízzel, amit Rétvári írt. Ez a szám pedig közel sem végleges, hiszen távozhattak pedagógusok augusztus 21 után is, amikor beindul az élet az iskolákban, illetve a státusztörvény miatt további lemondásokra is lehet számítani.
Ennyi volt, tovább nem bírják - a státusztörvény miatt távozó tanárok sírva mesélik el történetüket
Elhivatott és tehetséges tanárok pályáját törte ketté a státusztörvény. László, Mónika és Éva könnyeikkel küzdve mesélték el, milyen nehéz volt meghozniuk azt a döntést, hogy ebben az oktatási rendszerben nem tanítanak tovább. Most mindhárman azon vannak, hogy feldolgozzák hivatásuk elvesztését, és új munkát találjanak maguknak.
Azt nem tudta megmondani, hogy hány tanárral kötöttek szeptembertől újra szerződést azok közül, akiknek tanév végén lejárt, de az ő iskolájában nem fordult elő ilyen. Úgy számolja, a tankerületben most 80-85 százalékos a pedagóguslefedettség (tavaly sem volt meg a 100 százalék). "Minden órát ellátunk, csak ez sok többletterhet ró a kollégákra."
Szerdán megkerestük az említett tankerületet is, hogy ha valóban csak 10 ember távozott, hova tudtak felvenni 115 embert, és kértünk egy pontosabb statisztikát a fluktuációról.
Frissítés: A tankerület szakmai vezetője, Lengyel-Fehér Gyöngyi pénteken azt írta, nemcsak azon pedagógusok álláshelyére lehet felvenni újakat, akiknek lemondással szűnt meg a jogviszonya, hanem azok helyére is, akik korábban óraadóként vagy megbízási szerződéssel látták el feladataikat. Arra nem tudott válaszolni, hogy jelenleg hány betöltetlen álláshelyük van, mert folyamatosan zajlanak az egyeztetések az iskolák részéről. Péntek délutánig 74 emberrel kötöttek óraadói szerződést.
Kapcsolt képünk illusztrációEgyre többe kerül a szülőnek, hogy állami iskolába jár a gyereke
Noha az egyik tanárszakszervezet elnöke szerint nyugdíjasok tartják életben az oktatást, egy igazgató szerint nehéz olyat találni, aki idős korban is lendületes. A tanárhiány egyre jobban érezhető, a megkérdezett igazgatók szerint le kell adniuk feladataikból. A gyerekek egyre kevesebbet kapnak, a szülők viszont - már akik megtehetik - egyre többet fizetnek magánórákért, mert a magántanárok árait felviszi, hogy az iskolák nem tudnak eleget tenni kötelességüknek.