A csütörtöki kormányinfó alapján kormányon belül egyelőre nem nagyon van támogatása a Lázár-féle zérótolerancia-enyhítésnek, és a statisztikák alapján nehéz is lenne mellette érvelni: amellett, hogy a baleseti adatok szerint működik a teljes tiltás, az emberek többségének sincs vele baja.
Bár a Belügyminisztérium (leginkább maga a miniszter, Pintér Sándor) határozottan ellenzi a zéró tolerancia lazítását, az Építési és Közlekedési Minisztérium az autóvezetés előtti alkoholfogyasztás tilalmának lazításán dolgozhat - derült ki csütörtökön. A Lázár János által vezetett tárca annyit elismert a 24.hu kérdésére, hogy
áttekintik a nemzetközi szabályozást és gyakorlatot, ez a felmérés pedig érinti az ittas vezetéssel kapcsolatos szabályozást.
Aztán szintén csütörtökön Gulyás Gergely a Kormányinfón úgy tompította a hírt, hogy a KRESZ általános felülvizsgálata zajlik, ennek része az ittas vezetés is, de ez nyilván érdekesebb a közvéleménynek, mint a kanyarodás szabályai. Azt is hozzátette, ő is és az eddigi döntéseknél Orbán Viktor is a zéró tolerancia mellett volt, és bár ő személy szerint a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatában semmi kivetnivalót nem lát,
nem hisz abban, hogy a magyar ember fél pohár bornál meg tud állni.
A dolog pikantériája, hogy amikor Lázár az Árpád hídi gázolás után nemrég bejelentette: felülvizsgálják a KRESZ-t, akkor a miniszter épp arról beszélt, hogy nem a gyorshajtással van a baj, hanem a sofőrök képességeivel és rossz döntéseivel. Márpedig az alkoholfogyasztás épp ezekre hat károsan: a reakcióidő és a vizuális észlelés már 0,5 gramm/liter alatti véralkoholszint esetén is romlani kezd. Ehhez pedig életkortól, testsúlytól, nemtől és egyéb egyéni jellemzőktől, például az anyagcsere gyorsaságától függően akár egy pohár bor elfogyasztása is elég lehet.
A zéró tolerancia nem a Fidesz ötlete volt: 2008 óta van érvényben, azóta a legcsekélyebb mennyiségű alkohol elfogyasztása is szabálysértésnek minősül a sofőrök esetében.
Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogy EU-s viszonylatban mennyire számít szigorúnak a magyarországi zéró tolerancia, illetve, hogy mi szól ennek megtartása vagy lazítása mellett.
A borászok és a régi nóta
Az elmúlt 15 évben rendszeresen felvetődött, hogy mégis csak engedélyezni kellene a csekély mennyiségű alkoholfogyasztást a sofőröknek. Főleg a borászok lobbiznak „a borfogyasztás és gépjárművezetés viszonyának ésszerű szabályozásáért”, de három éve erről beszélt Nagy István agrárminiszter is a villányi borfesztiválon.
Eleinte felmerült az is, hogy a miséző papok számára a bor „munkaeszköz”, de hiába kérte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Takács Albert akkori igazságügyi és rendészeti minisztert, végül ők sem mentesültek a zéró tolerancia alól.
A 2008-as szigorítás előtt leginkább azzal érveltek az autósokra vonatkozó teljes alkoholfogyasztási tilalom ellen, hogy a legtöbb európai ország is megengedi valamennyi alkohol elfogyasztását, általában 0,2-0,8 ezrelék között nem büntetik az autósokat. Ezen kívül azt is állították, hogy
- a kismértékű alkohol nem ront, sőt még javít is a vezetési képességeken;
- a teljes tiltás épp a mérsékelt alkoholfogyasztókat sújtja (hiszen a nagyivókat jogi értelemben már a korábbi, 0,8 ezrelékes, vagyis 0,64 gramm/literes véralkoholszintnél meghúzott határ sem tartotta vezetésre képesnek);
- rosszul áll az állampolgáraihoz az a rendszer, amelyik nem tekinti elég felelősségteljesnek a sofőröket ahhoz, hogy azzal számoljon, meg tudnak állni az ivásban annál a limitnél, ami után még autóba lehet ülni.
Amit akkoriban még nem mondtak ki nyíltan, ma már az is a diskurzus része: ha alkoholfogyasztás után nem lehet autóba ülni, akkor kevesebb szeszes ital fogy. A 24.hu-nak a villányi borvidék egyik legsikeresebb bortermelője arra panaszkodott, az utóbbi évtizedekben Magyarországon drasztikusan csökken a borfogyasztás, de a zéró tolerancia eltörlésével Bock József szerint ismét nőhetne, éves szinten akár fejenként 8–10 literrel is.
Európa egyik legszigorúbb szabályozása
Abban igaza van a borászlobbinak, hogy az ittas vezetés ügyében Magyarország az Európai Unió legszigorúbbjai közé tartozik. Hazánkon kívül csak Csehországban, Szlovákiában és Romániában van még zéró tolerancia, a tagállamok többségében 0,5 gramm/literes, vagyis kb. 0,6 ezrelékes véralkohol szintig nem büntetnek.
Csakhogy, amíg a magyar borászok azt szeretnék, ha több alkoholt fogyaszthatnának a magyar autósok, addig az uniós iránymutatás épp azt javasolja, hogy a mostaninál is jobban korlátozzák a sofőrök számára az alkoholos italokhoz való hozzáférést az EU-ban.
Az EU legfrissebb, tavaly kiadott jelentése szerint ugyanis továbbra is kezelendő probléma az ittas vezetés.
Európában a halálos közúti balesetek negyedében játszik szerepet az alkohol, miközben az összes megtett kilométernek "mindössze" 1 százalékát vezetik 0,5 gramm/liter feletti véralkoholszintű sofőrök.
Magyarország az ittas sofőrök által okozott halálos balesetek százalékos arányát tekintve az EU-s középmezőnyben van, de itt érdemes azt is figyelembe venni, hogy nálunk szigorúbb a rendszer: ott ahol enyhébb a szabályozás, elvileg javíthatja a statisztikát, hogy csak 0,5 gramm/literes véralkohol szint felett lehet ittas vezetésről beszélni.
Egyébként a zéró tolerancia hazánkban sem jelenti azt, hogy semmi különbséget nem tesz a törvény az ittasan vezető sofőrök között.
Bűncselekménynek az számít, ha egy ittas autóvezető véralkoholszintje meghaladja a 0,5 gramm/liter koncentrációt, ez alatt szabálysértésről van szó, feltéve, hogy a sofőr elismeri, hogy fogyasztott alkoholt, mielőtt autóba ült.
Bonyolítja a helyzetet, hogy alacsony véralkoholszint mögött állhatnak egyéb okok, például cukorbetegség is.
A magyarok ülnek legritkábban autóba, ha isznak
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent az ittas járművezetők által okozott balesetek száma, és ebben úgy tűnik, fontos szerepet játszott a teljes szigor. A zéró tolerancia bevezetése előtti évben 2565 ittas vezető okozott balesetet, a bevezetés évében 2177 volt ez a szám, tavaly már csak 1192. Azaz évi több mint ezerrel csökkent az ittasan okozott balesetek száma.
Ez alapján az sem meglepő, hogy uniós összehasonlításban hazánk áll a legjobban abban a tekintetben, hogy az autósok hány százaléka ül volán mögé olyankor, ha már ivott. Amíg a sofőröknek Belgiumban és Portugáliában 35, Görögországban 34, Ausztriában 33, Franciaországban pedig 30 százaléka vallotta be 2018-ban, hogy az elmúlt egy évben vezetett már ittasan, addig Magyarországon ugyanez az arány csak 4 százalékos volt. Igaz, érdemes olyan országgal összevetni magyar adatokat, ahol szintén zéró tolerancia van érvényben, de ott is jobb a magyar adat: a cseheknek 9 százaléka ült ivás után a volán mögé.
A magyarok döntő többsége egyébként nem is vágyik arra, hogy enyhítsenek a zéró tolerancián. A Pulzus Kutató három évvel ezelőtti, reprezentatív közvélemény-kutatásában a válaszadók 58 százaléka volt elégedett a jelenlegi szabályozással és csak 17 százalék volt azoknak az aránya, akik úgy vélték, hogy egy pohár sör vagy bor még beleférhetne vezetés előtt.
