Oldalról még a csehek is becsúsztak, talán szabálytalanul, támaszkodó lábra – így reagált Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli interjújában, amikor a tusnádfürdői beszédre érkező román és szlovák reakciókról kérdezték. Azt hangsúlyozta, hogy szerinte, mivel szabadegyetemről van szó, fontosabb az együtt gondolkodás, fontosabbak a reakciók, mint maga a beszéd, ebből a szempontból pedig nem csak a külpolitika érdekes.

Ezután azt fejtegette a miniszterelnök, hogy itthon azt látja, a baloldal és a liberálisok provinciálissá váltak: nem olvasnak, elvesztették a frissességüket és csak a régi mantrát tolják. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért nem élesebb a Fideszt kihívó oldal, akkor ebben lehet megtalálni Orbán Viktor szerint a választ.

Ami a határon túli ügyeket érinti, Orbán szeretne jó viszonyt kialakítani Romániával. Szlovákia szerinte azért nehezebb eset, mert ott választás lesz szeptemberben, és van egy kérdés, amiben nem lesz egyetértés: az utódállam kérdése.

A magyarok nem húznak korszakhatárokat, mi magyarok 1100 éves flow-ban vagyunk. Nekünk nincs összetörve, szétdarabolva, nekünk ez az egész egy történet, aminek voltak előttünk is fejezetei, most éljük az aktuálisat, és majd a gyerekeink fogják ezt folytatni

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ha a magyar-szlovák kapcsolatokba beengedjük ezt a kérdést, akkor hibát követünk el.

Ezután Orbán megfogalmazásában Magyarországra meteoritként lecsapó események, a Covid és a háború témája következett. Ezeket a miniszterelnök szerint az különbözteti meg egymástól, hogy míg az előbbiben sok magyart elvesztettünk és veszélybe kerültek a munkahelyek, addig az utóbbi nem tudta kibillenteni a teljes foglalkoztatottságból. De az energiaárak és a brüsszeli szankciók miatt, az infláció oldalán szorongatja és fojtogatja a magyarokat is a háború – fogalmazott.

Orbán Viktor úgy véli, hogy a nagy élelmiszerláncok, azaz a multik, árspekulánsként viselkednek. „Nem szeretem az ilyen kommunista-ízű szavakat, de ez szimpla nyerészkedés” – fogalmazott, és arról beszélt, hogy azt tartja a legnagyobb bajnak, hogy az import élelmiszerek árát is növelik a multik, Brüsszellel karöltve, de a magyar kormány természetesen harcol mind a külföldi cégek ellen, mind az EU ellen, hogy megvédje az élelmiszerárakat: „kiszabtunk már 3 milliárd forintnyi bírságot, mert nem engedünk semmilyen kartellezést.”

Ezután következett a szokásos, orbáni békepártiságról szóló blokk. A miniszterelnök itt azt fejtegette, hogy nincs harctéri megoldása az orosz-ukrán háborúnak, csak diplomáciai eszközökkel lehet véget vetni az öldöklésnek, ehhez pedig elsősorban tűzszünet kell.

Ukrajna szuverenitása gyakorlatilag megszűnt

– magyarázta Orbán, aki szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Márpedig az ukránoknak elfogyott az ereje, így csak a nyugati támogatások tartják életben az amerikai proxiháborút.

Szerinte a dollár, az „egy világpénz", ezért Amerika annyi pénzt állít elő az ukránok háborújára, amennyit csak akar, de az Európai Unió ugyanezt nem tudja megtenni, mert itt a pénzt a tagállamok dobják össze.

Magyarország teljesíti a befizetési kötelezettségét, de az EU tartozik nekünk: a határvédelem miatt, a pedagógusbér-emelés tekintetében, és a helyreállítási alap forrásainak ügyében – hangoztatta Orbán, majd feltette azt az erősen sugalmazó kérdést, hogy

vajon nem azért van ez, mert a nekünk járó pénzt valami másra, mondjuk Ukrajnára költötték?

Orbán ugyanakkor úgy véli, Európa egyből békepártivá válna, ha magára maradna Ukrajna támogatói között. „A népet nem lehet leváltani, a kormányokat szokták leváltani" – így fogalmazott, mikor arról beszélt, hogy a demokratikusan megválasztott európai vezetőknek szerinte nem maradt sok idejük arra, hogy lekövessék a közhangulat változását.

Az utolsó téma a migráció kérdése volt, amiről Orbán azt mondta: aki beengedi a migránsokat, az nem ismeri majd az ideérkezőket, nem válogathatja ki őket, elveszíti a kontrollt, és előbb-utóbb majd bennszülöttnek érzi magát a saját országában.