Az Alkotmánybíróság „deficites” szerepe, egy eltüntetett Fidesz-közeli cég, tisztesség és annak látszata is előkerült a négy, ősszel megüresedő bírói helyre jelölt öt új alkotmánybíró-aspiráns bemutatkozásán pénteken a parlamenti szakbizottság ülésén. Az ötök közül a bizottság csak a Fidesz-KDNP által javasolt négy személyt „engedte át”, így a keddi szavazás már biztos lefutott.
Nem kellett izgulniuk az alkotmánybíró-jelölteknek, akiket péntek délelőtt hallgatott meg az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. Az Alkotmánybíróság augusztus végén megüresedő négy bírói helyére öten jelentkeztek ugyan, de a Fidesz-KDNP által javasolt négy személynek azért nem kellett izgulnia, mert biztos lehet a 12 évre szóló mandátumot jelentő megválasztásában – ugyanezért lehetett teljesen nyugodt az ötödik jelölt, akit egy ellenzéki párt javasolt.
Mivel az alkotmánybírók kedden délelőtti, titkos szavazással történő megválasztásához a parlamenti képviselők kétharmadának támogatása szükséges, ezzel pedig a négy jelöltet állító Fidesz–KDNP rendelkezik, a négy új tag személye borítékolható. A Momentum jelöltje, a jogászfamíliából származó Bárándy Gergely egykori MSZP-s politikus – a Medgyessy-kormány igazságügyi miniszterének fia – emiatt az esélytelenek nyugalmával indulhatott volna a szavazáskor, de már az „elődöntőben” kiszavazták a kormánypártok a versenyből.
A "bírságbajnok" Patyi Andrást és a köztévén kiretusált Lomnici Zoltánt is jelöli a Fidesz alkotmánybírónak
Lomnici Zoltán egykori főbírót és Patyi András korábbi NVB-elnököt is alkotmánybírónak jelöli a négy, szeptembertől megüresedő helyre a Fidesz-KDNP. A hvg.hu megszerezte mind a négy nevet - ők biztos befutók a kormánypárti kétharmad miatt, így az egyetlen ellenzéki jelölt az esélytelenek nyugalmával indul.
A Fidesz-KDNP biztos befutó négy jelöltje:
Prof. Dr. Patyi András: A jelölése már tavaly ősz óta sejthető, jelenleg a Kúria elnökhelyettese és tanácselnök kúriai bíró. Korábban dolgozott az Alkotmánybíróság hivatalánál, volt jegyző a XII. kerületben, bíróként ítélkezett közigazgatási ügyekben a Legfelsőbb Bíróságon, volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és öt évig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is. Ekként a 2018-as választási kampányban a kisbéri óvodában kampányoló Orbán Viktor miniszterelnököt megbírságolta, aki válaszul nyilvánosan alázta meg azzal, hogy „bírságbajnoknak” titulálta, ő pedig szabadkozott.
Dr. Lomnici Zoltán: Évtizedes ítélkezési gyakorlattal bírójelölt, aki jelenleg a Kúrián Varga Zs. András elnök tanácsadója. 1982-ben kezdett bíróként dolgozni, 1991-től már a Legfelsőbb Bíróságon, amelynek 2002–2009 között, vagyis a baloldali kormányok idején az elnöke is volt. A francia Becsületrenddel is kitüntetett Lomnici 2010-től az akkor megalakult Emberi Méltóság Tanácsa nevű nemzetközi civil szervezet elnöke. Emlékezetes vele kapcsolatban, hogy már az Orbán-kormány idején, 2011-ben az állami tévé Híradójában egyszerűen kiretusálták egy bejátszásból, ahol a háttérben látszott.
Haszonicsné dr. Ádám Mária: A rendszerváltás előtt adóellenőrként is dolgozó alkotmánybíró-jelöltnek bírói tapasztalata egyáltalán nincs, de jogi végzettsége és önkormányzati igazgatási, valamint államigazgatási tapasztalata igen. Tíz éven át volt ügyvéd, majd Tarlós István főpolgármestersége idején a Főpolgármesteri Hivatal aljegyzője, később a Fővárosi Kormányhivatal főigazgatója. Áder János köztársasági elnök hivatalát tíz évig vezette főigazgatóként, egy éve pedig az Áderhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál jogi igazgató.
Dr. Varga Réka: Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja és az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi főtanácsadója, korábban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál volt főtitkár, azelőtt a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál főosztályvezető. Volt jogi tanácsadó, szakértő a nemzetközi és a magyar Vöröskeresztnél és tanított nemzetközi büntető- és humanitárius jogot több egyetemen is. Külszolgálati megbízatással nem járó rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti diplomáciai rangot is visel.
Ugyan mind a négy befutó jelölt jogász végzettségű, közülük érdemi ítélkezési gyakorlata csak Lomnici Zoltán egykori főbírónak van. Patyi Andrásnak is van, de kevesebb, Haszonicsné dr. Ádám Máriának és Varga Rékának egyáltalán nincsen, de ez nem is előírás a jelölteknél. Ami viszont az: büntetlen előélet, 45-70 év közötti életkor, valamint az, hogy az illető „kiemelkedő tudású elméleti jogász” legyen, vagy legalább húsz év, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal bírjon.
Bárándy: „Ne csak puffogjunk, ha nem tetszik a rendszer”
Bárándy Gergely jelölti bemutatkozásában arról beszélt, „nem ringatom magam abban a hitben, hogy a kormánypártok ne a saját négy jelöltjüket választanák meg a négy megüresedő helyre”, de az „alternatívaállítás” miatt elfogadta az ellenzéki Momentum-frakció jelölését. „Akiknek nem tetszik a rendszer, ne csak egy sör mellett puffogjanak, hanem vállalják, hogy van alternatíva, van választási lehetőség” – tette hozzá. Fontosnak nevezte alapvetésként, hogy a végrehajtó hatalmat kötik a törvények, az Alkotmánybíróság legfontosabb feladatának pedig azt tartja, hogy a többség uralma ne válhasson önkényessé, parttalanná – ebben szerinte a testület deficites. „Egy alkotmánybíró nem barátja és nem is ellensége a kormánynak, hanem az alkotmány őre” – hangsúlyozta.
Haszonicsné: Az Alaptörvény fundamentum
Haszonicsné dr. Ádám Mária bemutatkozását azzal kezdte, hogy eddigi pályafutásában kedvence volt a jogalkotás területe, de szereti az egyetemi oktatói munkáját is. Szakmai hitvallásának azt nevezte, hogy a jogalkotás és jogalkalmazás területén az alkotmányosság, a törvényesség fontos része, ahogy az is, hogy mindezzel az emberek ügyeinek intézését lehet szolgálni. Kitért arra, hogy Áder János államfő mellett hivatalvezető volt, és csaknem 1500 törvény alkotmányossági vizsgálatát végezte el az ott töltött tíz év alatt a kollégáival. Az Alaptörvényt a jogrendszer funadmentumának nevezte.
Lomnici elárulta, mi nem dolga az Ab-nek
Bemutatkozásában Lomnici Zoltán emlékeztetett, hogy negyven éve dolgozik az igazságszolgáltatásban, miközben persze állást foglalt „közéleti vitás kérdésekben”, de arra figyelt, hogy igyekezzen távol tartani magát a direkt politizálásától. Még a rendszerváltás után tanulmányozhatta az Európai Bíróság működését, amit fontos tapasztalatnak nevezett, különösen azért, mert az EU-csatlakozásunk óta a jogalkotási szuverenitás lényeges kérdés lett. Emlékeztetett: tiltakozott az ellen, hogy a bíróságok feletti ítélkezési jog illesse meg az Alkotmánybíróságot, mert szerinte a testületnek nem ez a dolga. A szólásszabadság és az emberi méltóság kérdése nagyon foglalkoztatja – árulta el.
Patyi nem fél „az embert próbáló” feladattól sem
Patyi András jelölti bemutatkozását azzal kezdte, hogy „az ember Holdra szállásának évében, 1969-ben születtem”. Részletesen ismertette életrajzát, és kitért arra is, hogy érdekli a közigazgatási bíráskodás, a feladatoktól pedig nem fél, akkor sem, „ha az embert próbáló”. A jelölt szerint az Alkotmánybíróság is jogalkalmazó, az Alaptörvényt szem előtt tartva. „Az alkotmánybíró nem magányos farkas, közösségben dönt, és ebben fontos a konszenzus” – fejtette ki. Megjegyezte, hogy az alkotmánybírósági feladatot, csakúgy, mint az elmúlt harminc évét szolgálatnak fogja fel, nemes jogállami szolgálatnak, ami egy jogász számára a legnagyobb dolog.
Varga speciális tudással színesítene
Bemutatkozásában Varga Réka kiemelte, hogy jogász- és pedagóguscsaládból származik, és pályája kezdete óta nemzetközi joggal foglalkozik, többek között nemzetközi hadi- és büntetőjoggal is – immár húsz éve. Kivételes élménynek nevezte a nemzetközi és a magyar Vöröskeresztnél töltött 15 évet, és azt is, hogy részt vehetett az ENSZ jogi bizottságában. A külügyi tárcánál töltött évekből a párbeszédre törekvést emelte ki, és említette jelenlegi munkahelyét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is, ahol most rektor. Jelezte, hogy a tapasztalatai révén speciális tudással és érzékenységgel tudja bővíteni az Alkotmánybíróság munkáját, ha megválasztják.
A KDNP-s elnök szerint ez nem a bírálat ideje
A bemutatkozások után a bizottság tagjai reagálhattak a jelöltek bemutatkozására. Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) elmondta: jogászként minden jelölt alkalmasságában biztos, és azt is elárulta, hogy Patyinál tanult közigazgatási jogot. Szabó Szabolcs (Momentum) reagálásában jelezte: kevesen jöttek el a testület ülésére, és ez amiatt is lehet, hogy „mindenki tudja, mi az Alkotmánybíróság szerepe és súlya ma, és milyen lesz ez a választás”.
Szabó fenti mondata miatt kisebb szócsata alakult ki. Ezt a megjegyzését Vejkey Imre, a testület KDNP-s elnöke ugyanis visszautasította, mondván: Magyarország jogállam. Erre viszont Szabó reagált úgy: alkotmányos joga a véleménynyilvánítás, ahogy Vejkeynek is.
Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani”
– ezt Haszonicsné dr. Ádám Mária jelölthöz intézte, emlékeztetve arra, hogy felügyelőbizottsági tag volt korábban egy olyan Fidesz-közeli cégben, a Quality Invest Rt.-ben, amelyet aztán később Kaya Ibrahim vásárolt meg. Ezt a megjegyzését az elnök szintén visszautasította, mire Szabó jelezte: nem állítja, hogy a jelölt nem tisztességes, ám a cégben korábban viselt tisztsége és a látszat miatt mégsem tudják támogatni. Válaszreakciójában a megszólított Haszonicsné dr. Ádám Mária azt mondta: „mindig tisztességes voltam, és annak is látszottam, látszom”.
Patyi András felszólalására reagálva az ellenzéki képviselő jelezte: elfogultnak tartotta őt a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként, és nem hiszi, hogy az Alkotmánybíróság tagjaként független lenne száz százalékban. Ezt a bírálatot – immár menetrendszerűen – ismét visszautasította a testület kormánypárti elnöke, és figyelmeztetett: nem szokás ilyen intézményeket bírálni, mint az Ab vagy az NVB.
A kormánypárti többségű bizottság végül a Fidesz-KDNP négy jelöltjét támogatta csak, így csak róluk fog szavazni a parlament, a Momentum által jelölt Bárándy Gergelyt leszavazták.
