Magyarország ismét meg fogja akadályozni a Népszava értesülései szerint, hogy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok miniszterei szerdai ülésükről közös közleményt adjanak ki. A lap felidézi: ez lesz a negyedik alkalom, hogy az Európai Unió országait, valamint Izlandot, Lichtensteint és Norvégiát tömörítő EGT Tanácsnak a magyar kormány ellenállása miatt nem sikerült zárónyilatkozatot jóváhagynia a hivatalos megbeszéléséről.

Svédország, az EU soros elnöke már a szerdai tanácsülés előtt feladta, hogy közös közlemény elfogadtatását kísérelje meg. Egy, a Népszavának nyilatkozó forrás szerint az „elnökség arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet konszenzust teremteni egy olyan életképes szövegjavaslathoz, amelyet továbbítani lehetne a három EGT-országnak”.

Egy másik uniós illetékes pedig azt mondta, hogy a svédek mindent megpróbáltak, hogy egyetértést teremtsenek, azonban a „magyarok rugalmatlansága miatt zátonyra futott az igyekezetük.

Magyarország először 2021. őszén nem volt hajlandó megszavazni, hogy az EGT közös nyilatkozatot adjon ki hivatalos ülése után. Az EGT harmincéves fennállása során ez volt az első ilyen alkalom, viszont a budapesti fenntartások miatt azóta minden miniszteri tanácskozás a harminc ország egyeztetett nyilatkozata nélkül zárul.

A Népszava brüsszeli forrásai szerint az újabb lehetséges magyar vétó hátterében ismét a magyar-norvég vita áll. Norvégia, Izland és Lichtenstein ugyanis két pénzügyi alapon – az EGT-n és a Norvég Alapon – keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait. A támogatások egyik kedvezményezettje Magyarország. Magyarország a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két alapból összesen 77 milliárd forintot kapott volna, viszont a Budapest és Oslo közötti konfliktusok miatt ebből végül egy cent sem érkezett meg.

Régi vitáról van szó: a kormány még 2014-ben akarta az ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil szervezeteknek járó forrásainak az elosztását. Norvégia ezért konkrétan felfüggesztette a két alapból a Magyarországnak járó összes támogatást, viszont a tárgyalásokon sem sikerült megállapodniuk a feleknek, így a kormány inkább veszni hagyta mind a 77 milliárd forintot.

Az Európai Unió milliárdos pénzesővel cselezi ki a civilellenes magyar kormányt

Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet.