Miközben Orbánék az ukrajnai háború kezdete óta a magyar történelem legnagyobb humanitárius akciójával fényezik magukat, az új kabinetnek pedig első dolga volt a háborús veszélyhelyzet élesítése, az utolsók közt nevezett ki csak kormánybiztost a háború elől menekülők segítésére. A szándék komolyságát jól jelzi, hogy előbb volt kormányzati felelőse bárminek a Várnegyed patyomkinizálásától a nemzeti filmiparon át a rezsicsökkentésig, mint ennek.
A negyedik hónapjában járt már Oroszország Ukrajna elleni háborúja majd’ egy évvel ezelőtt, 2022. május 27-én. Aznap az oroszok Harkiv lakónegyedeit lőtték, kilencen meghaltak, köztük egy öt hónapos csecsemő, bombarobbanásokról érkeztek hírek Dnyipróból is, de a legsúlyosabb helyzet Szeverodonyeckben volt: a városban már 1500 halottat jelentettek. Ekkor közölte a Kreml azt is, hogy befagyasztja a tárgyalásokat Kijevvel, független nemzetközi szakértők jelentése pedig az összegyűjtött bizonyítékok alapján kimondta, hogy Oroszország népirtásra bujt fel Ukrajnában.
Az Orbán-kormány ezekben a nehéz időkben látszólag nem tétlenkedett: már május 24-én, szinte csak percekkel a kabinet hivatalba lépését követően Orbán Viktor feltűrt ingujjban, drámai hangon jelentette be, hogy az ukrajnai helyzet miatt háborús veszélyhelyzetet hirdetnek. Ezt az Alaptörvény tizedik módosítása tette lehetővé, amit néhány órával korábban fogadott el az Országgyűlés, Novák Katalin államfő pedig azonnal alá is írta – ez azóta is főleg Orbánék rendeleti kormányzását segíti.
Eközben özönlöttek a menekültek Ukrajnából – elsősorban Lengyelországba, Romániába, Németországba, Csehországba, Szlovákiába, de nagy számban Magyarországra is. A már említett május 27-én egyetlen nap alatt a magyar rendőrség szerint 10949 menekült érkezett Ukrajnából, és a kormány friss összesítése szerint addigra összesen már több mint 726 ezer ember menekült el Magyarországon keresztül a háború elől. Május 27-én is
helyén volt a kabinet, számos döntés született, így például egyszerre 16 kormánybiztost nevezett ki Orbán, de a menekültekért felelős személy kijelölésére még csaknem egy évet kellett várni, mert annak csak 15 hónappal a menekültáradat megindulása után látta szükségét a kormányfő.
Kormánybiztost kapnak az Ukrajnából menekültek
A határozat 15 hónappal a menekültáradat megindulása után jelent meg. Mostantól két évig Pál Norbert lesz „az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos". A kinevező határozat a háború kitörése után 15 hónappal, hétfő este jelent meg.
Pedig már a háború kirobbanását követő napokban a 2. világháború óta nem látott menekülthullám indult el Ukrajnából. Mire a kormányfő idén május 16-i hatállyal kinevezte „az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztossá” Pál Norbertet, addigra az ENSZ adatai szerint Ukrajnát több mint 2,68 millió ember hagyta el hazánk felé, de
a többség gyorsan továbbállt az agresszor Oroszországgal szemben engedékeny politikát képviselő Magyarországról, és az ENSZ 2023. május 16-i adatai szerint csak 35030 menekült maradt tartósan itt.
Ez nem háborús övezet, itt élni kell - Ukrajnai menekültek egy éve Magyarországon
Nyolcmillióan menekültek el Ukrajnából egy év alatt, és a hivatalos adtok szerint több mint 2 millió ember Magyarországon keresztül hagyta el a háború sújtotta országot. Bár az világosan látszik, hogy a menekültek többségének nem hazánk a végcél, és már jó ideje nem látni a pályaudvarokon Ukrajnából érkező tömegeket, vannak akik már egy éve itt élnek.
De mit csinál Pál Norbert?
A kormánybiztos dolga „a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyekkel” kapcsolatos kormányzati feladatok – ellátási, munkavállalási, iskoláztatási, szociális és lakhatási kérdések – koordinációja. Pál Norbert – aki dolgozott a külügyi tárcánál, majd a Miniszterelnökségen – ötfős titkárságot és „a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazást” kap. Hogy ez pontosan mennyi, azt cikkünk megjelenéséig nem árulta el kérdésünkre a kormányzat. Azt is
hiába tudakoltuk a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, hogy miért éppen 15 hónappal a menekültáradat megindulása után történt a kinevezés és miért nem korábban.
„Biztos, hogy úton Hágába Lavrov is ellátogat majd Bucsába" - helyszíni riport Ukrajnából
Kihantolt tömegsír, golyónyomok, szénné égett fekete lakóházak mellett próbálnak felejteni Bucsában, Irpinyben és Borogyankában. Kijev környékén az oroszok nemcsak halottakat és traumát hagytak maguk után, egy év elteltével a táboruk és ellátmányuk is ott hever még az erdőben. Meglátogattuk az ukrán elővárosokat, ahol a helyiek a politikát a templom kertkapuján kívül hagyják, még akkor is, ha a magyar kormányról van szó.
Talán azért, mert fontosabb volt Orbán Viktornak az előző ciklusban kinevezett, de a kormányváltással megbízatását automatikusan elvesztő régi kádereit újra kinevezni. Így sok az „újrázó” az első hullámban, tavaly május 27-én kinevezett 16 kormánybiztos között. Újdonság, hogy az addigi 2 év helyett rögtön 4 évre szóltak a megbízatások és nyolc főnek az is új volt, hogy már nem bízták meg őket. Így járt a korábbi csúcstartó, többszörös kormánybiztos, Palkovics László is:
Bukottak és álláshalmozók - már 29 kormánybiztos van, igaz, ebből öt Palkovics László
Kivételes munkabírású álláshalmozókat is találunk Orbán Viktor környezetében: a kabinet munkáját seregnyi kormánybiztos, a kormányfőét 18 miniszterelnöki megbízott és 9 miniszterelnöki biztos is segíti. A 29 kormánybiztosi munkakörből Palkovics László egymaga ötöt visz.
Míg nyolcan tavaly májusban nem kapták meg újra a korábbi kormánybiztosi feladatukat és pozíciójukat, ugyanennyien megtarthatták a már korábban is betöltött tisztségüket, köztük:
- Bogdán Tibor, „a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért”,
- Gyopáros Alpár Fidesz-képviselő, a modern települések fejlesztéséért,
- Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter felesége, a hazai kommunikációért és az országmárka kialakításáért,
- Ovádi Péter Fidesz-képviselő, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért,
- Fodor Gergely, a Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló kormányzati beruházásokért,
- Ruszó Gyula, „az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetési rendszerének létrehozása és fejlesztése mellé biztosított szakmai támogatásokért”,
- és Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Ekkor kapott kormánybiztosi kinevezést a jogszabályok frissítési igényét jelezni hivatott Tuzson Bence, a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős Vágújhelyi Ferenc, továbbá az gazdaságfejlesztési zónák fejlesztéséért felelős hat személy. Utóbbiak közül csak Waberer György újrázhatott, ám miután Tiborcz István megvásárolta cégében a tulajdonrészét, távozott a logisztikai cég vezetéséből, majd a kormánybiztosi posztjáról is.
A rezsicsökkentés elesett, de Németh Szilárd még védi
Miközben tehát már naponta tízezres számban érkeztek a menekültek, és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is azzal dicsekedett, hogy „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor segíti az Ukrajnából menekülőket”, jóval előbb kapott kormánybiztosi kinevezést éppen maga Szentkirályi Alexandra is, vagy az indonéz (!) útdíjfizetési rendszerért felelős magyar kormányzati delegált, mint az ukrán menekültek.
Magyar kormánybiztos segíti az indonéz elektronikus útdíjhálózat kiépítését
300 millió dolláros magyar exportügyletről van szó. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ez év elején jelentette be, hogy magyar vállalat, a Roatex Zrt. nyerte el a Föld negyedik legnépesebb országa, Indonézia egészére kiterjedő elektronikus útdíjhálózat kiépítését. Ez, mint mondta, a valaha volt egyik legnagyobb mértékű magyar technológiai export, a győztes magyar cég több mint 300 millió dolláros beruházást valósít meg.
De a menekülthullám kiemelt kezelésénél fontosabb politikai feladat volt a rezsivédelem, ezért kapott ilyen kormánybiztosi posztot egy éve Németh Szilárd Fidesz-alelnök, volt államtitkár. Ő, mikor kiderült, hogy a rezsicsökkentésből muszáj államilag visszavenni, a hasznosságát azzal igyekezett bizonyítani, hogy a megnyirbált rezsicsökkentésre vigyáz, különben még ennyi sem lenne.
Németh Szilárd mostantól kormánybiztosként kap államtitkári fizetést
A Honvédelmi Minisztérium eddigi államtitkárát, a Fidesz alelnökét négy évre nevezték ki. Mivel a kormánybiztosi megbízatások a kormányéval együtt mindig megszűnnek, most 16 új kinevezés jelent meg részben az eddigi, részben új nevekkel.
Tavaly június közepén – négy új miniszteri biztos mellett – újabb kormánybiztos kinevezése jelent meg a Magyar Közlönyben. De még ő sem az ukrajnai menekültekért felelt, csak a posztot az előző ciklusban is betöltő Sztojka Attila fideszes képviselőt nevezték ki újra romaügyi biztosnak. Pár héttel később újabb kinevezés érkezett: az egykori műsorvezető, Rókusfalvy Pál a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos lett.
Egészen novemberig kellett várni – még mindig nem a menekültügyi kormánybiztosra, hanem Kovács Zoltánnak, a kormány nemzetközi PR-jáért felelős kormánybiztossá való kinevezésére. Kovács amúgy Palkovicshoz hasonló tisztséghabzsoló, mivel rengeteg – olykor egyszerre több – operatív törzset is vezet, igazi reneszánsz emberként a legkülönbözőbb témákban. A jelenségről itt írtunk:
Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség
Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.
Duplaannyi kormánybiztos, mint Gyurcsánynál
Már idei kinevezés volt Hoppál Péteré. Bár decemberben még Orbán Viktor is azt ígérte, kormánybiztosnak nevezik ki Hoppált, akit karácsony előtt mentett fel a kulturális államtitkári pozíciójából Csák János miniszter, az exállamtitkárnak végül a kormánybiztosi helyett be kellett érnie egy kisebb presztízsű miniszteri biztosi kinevezéssel februárban. De így is van 23 kormánybiztos a kabinetben – ebben már benne van a frissen kinevezett menekültügyi biztos is.
Ez a létszám kevesebb, mint az előző ciklus vége felé aktuális 29 pozíció, ami rekordmagas szám volt – a rendszerváltás óta nem volt annyi kormánybiztos, mint akkor. Főleg úgy voltak sokan, hogy Orbán 2010-ben új kormányáról még azt ígérte, hogy nála „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző”. Összehasonlításul: Bajnai Gordon kabinetjében például 2009-ben csupán 4 kormánybiztos dolgozott, Gyurcsány Ferenc idején pedig 10.
Az első Orbán-kormány idején is csak 9, a Horn-, és az Antall-kormányban pedig 7-7 kormánybiztos volt. Az Orbán-kormányok legkülönfélébb feladatokkal vissza-visszatérő embereinek egyike amúgy a határőrből lett tűzoltó, Bakondi György, aki 1999-ben és 2001-ben is árvízi újjáépítésért, 2012-ben pedig „téli felkészülésért” felelős kormánybiztos volt, jó pár éve pedig miniszterelnöki megbízotti státuszban Orbán belbiztonsági főtanácsadója.
(Nyitóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök a menekültek számára megnyitott BOK csarnokban Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)
