Idén 3 hónap alatt 96 nem titkos, de a nyilvánosság elől mégis gondosan titkolt kormányhatározatot hozott az Orbán-kormány. Ezeket sehol nem teszik közzé, így csak egy szűk, érintetti kör tudja, miről szólnak, de egy februári ilyen döntés mégis kiszivárgott: az Mészáros Lőrinc cégének jelentett pluszmilliárdokat. Tavaly további csaknem félezer hasonló nem nyilvános döntés született a kormányüléseken.
Idén eddig minden napra jutott egy olyan kormánydöntés, amely nem titkos ugyan, mégse tudhatjuk, miről szól, kit érint és mennyibe kerül. Április 4-ig legalábbis 96 darab, vagyis átlagosan napi egy úgynevezett kétezres kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor – tájékoztatott a hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul a Miniszterelnöki Kormányiroda.
Egy ilyen idei döntés részletei ismertek csak, az is csak azért, mert nemrég a Szabad Európa megtudta, hogy született egy ilyen, nem nyilvános határozat a február 6-i, Sopronban tartott, „stratégiainak” nevezett kormányülésen. Eszerint a Mészáros Lőrinc cége által végzett egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit 17 milliárd forinttal toldhatják meg:
Uniós forrásokról mondana le, és titokban juttatna a kormány 17 milliárdot Mészáros Lőrinc cégének
Egy titkolt kormányhatározattal adnának még 17 milliárd forintot az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeire, miközben a műszaki tartalom jelentősen csökken. A kormány kivenné a beruházást az uniós operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve azt.
Tavaly még az idei első negyedévnél is sűrűbben születtek hasonló döntések, amelyeknél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg: a kormányzattól kapott statisztika szerint 2022-ben 470 darab kétezres határozatot hozott az Orbán-kabinet. Az ilyen típusú döntések nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, mert nem nyilvánosak.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a többféle nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
- vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
- vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
- vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
- végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak.
A kettessel kezdődő sorszámú határozatok tehát nem tartalmaznak kényes vagy bizalmas információt, így hivatalosan nem is kapnak 10, 20, vagy akár 30 évre szóló titkosítást, de mivel nem teszik közzé őket, csak a döntéssel érintettek szűk köréhez jutnak el, mégis titokban maradhatnak, hacsak ki nem szivárognak, mint a fenti vasúti beruházásos döntés.
Ilyenből hozott tehát az Orbán-kormány idén az első negyedévben 96 darabot, tavaly pedig összesen 470-et. Ez soknak tűnhet, különösen, ha az amúgy hivatalosan megismerhető, nyilvános évi mintegy 2000 darab “sima”, ezres sorszámú döntéshez viszonyítunk, de valójában az ilyen kétezres, nem nyilvános döntések száma az utóbbi időben csökken.
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi. Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról - bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja - semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat.
A korábbi évek statisztikáit böngészve látszik, hogy a 2021-es év volt a rekorder 679 ilyen kormányhatározattal. Annak az egy évnek a “termése” a 2010 óta addig keletkezett 1836 darab kétezres határozatnak csaknem a harmadát kitette. Ráadásul ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.
A számok azt mutatják, hogy a közelmúltig a kormányzat egyre több döntését igyekezett ilyen módon elzárni a nyilvánosság elől. Orbán Viktor második győztes választásának évében, az eskütétele napjától, 2010. május 29-től az év végéig eltelt bő fél évben még csak 14 ilyen kétezres döntést hozott az Orbán-kormány, a 2011-es teljes évben aztán 19-et.
Később még többet: 2013-ban 21-et, 2014-ben már 33-at. Onnantól kezdve kétévente gyakorlatilag dupláztak Orbánék, hiszen a kétezres határozatok száma 2016-ban 74, 2018-ban 142 volt. A 2019-es 187-et 2020-ban több mint kétszer annyi, 385 döntés követte, mígnem – ha nem is duplázással, de majdnem – megszületett a 2021-es 679-es rekordszám.
Kétezres döntésekből a titkolózás ellenére mégis nyilvánosságra került olykor egy-egy:
- A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre “bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt.-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
- 2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
- Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos pr-munkával.
- Kétezres határozat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
- Egy kétezres határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullámban küldtek el, innen értesültek a létezéséről.
- Ilyen kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.
Ahogy írtuk, a kétezres határozatok a döntéselőkészítő jellegük miatt a keletkezésüktől számított 10 évig nem ismerhetők meg, ám ennek letelte után sem szívesen osztja meg a kormányzat a nyilvánossággal őket. A hvg.hu tavaly tett egy próbát, és kikért olyan 2010-es, 2011-es és 2012-es döntéseket, amelyeknél már lejárt a 10 éves időkorlát, de megtagadták ezek kiadását. Ezután a bírósághoz fordultunk, és ebben a perben idén tavasszal nem jogerősen lapunknak kedvező ítélet született, így 30-nál több ilyen titkolt kormánydöntés tartalma derülhet ki:
A hvg.hu javára ítélt a bíróság, nem titkolhatja tovább több tucat döntését a kormány
Harmincnál több olyan kormányhatározatot kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig sikerrel elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a bíróság most nem jogerősen kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
A kétezreseknél izgalmasabbak a már említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak van alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják, és mint a minap egy másik közérdekű adatigénylés alapján a hvg.hu írt róluk, tavaly ilyenből 24 darab született:
Visszavett a kormány a titkos döntésekből, de titkolózásban így is jobban teljesít, mint elődei
A korábbi évek növekedése után tavaly visszaesett a kormány titkolózási kedve: míg 2021-ben 38, tavaly csak 24 titkos, a nyilvánosság elől akár évtizedekre elzárt kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor. Ezzel csak magához képest mértékletesebb a kabinet, az előző, baloldali kormányokat messze túlszárnyalja.
Ezeknek a háromezres határozatoknak nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát még körülbelül sem lehet tudni, hogy miről szólnak. Egyedül a darabszámuk ismerhető meg. Innen tudjuk, hogy csökken a számuk: míg 2021-ben 38, tavaly már csak 24, idén április elejéig pedig mindössze 2 ilyen kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor.
A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között 96, a 2022-es tavaszi választás után véget ért ciklusban pedig már 100 felett volt a háromezres döntések száma. Ez a duplája annak az 51-nek, amit a “baloldali kormányok” – a Gyurcsány-kormány, majd a Bajnai-kabinet – a 2006-2010 közötti 4 év alatt összesen hoztak.
A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002–2006 között 339 háromezres határozatot hozott, de az első Orbán-kormány 1998–2002 között még többet, 380-at. A Horn-kormány 1994–1998 között 486 darab háromezres döntést hozott, de az Antall-, majd a Boross-kabinet a rendszerváltás után 4 év alatt ennek csaknem ötszörösét, 2299 darabot.
