Itthon hvg.hu 2023. március. 23. 07:08

Válasz Online: Ingyen engedne át tucatnyi felújított kastélyt Lázár János minisztériuma

A laphoz eljutott törvénytervezet szerint az épületek úgy veszítenék el közvagyon jellegüket, mint a magyar felsőoktatás nagy része.

Magánjogi szereplőknek szervezne ki közpénzből és uniós forrásokból felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat Lázár János tárcája, az Építési és Közlekedési Minisztérium – írja a Válasz Online. A laphoz eljutott a „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címet viselő törvénytervezet, amely a cikk szerint azt vetíti előre, hogy az épületek „hasonló modellben veszítenék el közvagyon jellegüket, ahogy már korábban átadtak közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak többezer milliárd forint értékű állami vagyont: a magyar felsőoktatás nagy részét, rengeteg kulturális és agrártevékenység ellátását, és az ezekhez kapcsolódó ingatlanokat”.

A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) kezelésében lévő ötven épület közül a tervezet tucatnyi kastélyt jelöl ki ingyenes tulajdonátruházásra vagy vagyonkezelésbe adásra, a lap szerint éppen a jó állapotúakat:

  • Bajna, Sándor-Metternich-kastély,
  • Dég, Festetics-kastély,
  • Edelény, L’Huillier-Coburg-kastély,
  • Füzérradvány, Károlyi-kastély,
  • Komlódtótfalu, Becsky-Kossuth-kúria,
  • Nádasdladány, Nádasdy-kastély,
  • Oroszlány-Majkpuszta, Esterházy-kastély és remeteség,
  • Sümeg, Püspöki Palota,
  • Szabadkígyós, Wenckheim-kastély,
  • Tata, Esterházy-kastély,
  • Tiszadob, Andrássy-kastély,
  • Tuzsér, Lónyay-kastély.

Az épületekre az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak, a legkisebb, a komlódtótfalui kúria felújítása 660 millió forintba került, amiből 610 millió uniós forrás volt – idézte fel a Válasz Online.

12 évig élhetett egy magyar kastélyban, aztán beengedte Curtist, és az állam azonnal kirúgta

A lap szerint a tervezet szövege tartalmaz ugyan ellentmondásokat, de az alapvető szándék világos. Az olvasható benne, hogy az „ingyenes tulajdonszerzésre vagy vagyonkezelésbe vételre irányuló kérelmet természetes vagy jogi személy nyújthat be a kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez”. A kérelemről a miniszter, azaz Lázár János dönt, és a tervezet 3. paragrafusa szerint az

ingatlan, valamint az ingóságok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: kekva) vagy a kekva fenntartásában álló jogi személy tulajdonába adható”.

A vagyonkezelés elvben megtartja az épületet az állam tulajdonában, az ingyenes tulajdonba adás esetében az értékes vagyonelemet az állam egyszerűen elajándékozza.

A lap azt is kiemelte a tervezetből, hogy látszólag biztosítja az épületek múzeumi funkciójának megmaradását, a tulajdonszerzőnek (vagy vagyonkezelőnek) ugyanis vállalnia kell, hogy az ingatlant üzemelteti, karbantartja, és a nyilvánosság számára nyitva tartja legalább heti öt napon keresztül napi 8 órát, a parkokat pedig minden nap. A szerződést azonban csak azután lehetne felmondani, hogy a bíróság jogerős ítéletben állapította meg a megszegését.

Jön a csoportos létszámcsökkentés az örökségvédelemnél

A NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. 168 embert küld el, és felfüggeszti több épület látogathatóságát. Csoportos létszámcsökkentés lesz a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-nél.

A NÖF éppen ezen a héten jelentette be, hogy csoportos leépítés keretében 168 dolgozót – a teljes munkavállalói létszám ötödét – elbocsátott, s felfüggesztette az edelényi L’Huillier-Coburg- és a péceli Ráday-kastély látogathatóságát.

Az állami szervezet nemrég felmondta a finn Ari Santeri Kupsus bérleti szerződését is, aki tizenkét évig élt az iszkaszentgyörgyi kastélyban, amelyet bútorokkal is berendezett. A férfi két hetet kapott az épület kiürítésére, azzal az indokkal, hogy nem kért engedélyt, mielőtt beengedte Curtist, hogy klipet forgasson a falak között. A vele készült portréinterjúnkat itt olvashatja el.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?