Orbán Viktort először az orosz–ukrán háborúról kérdezte a műsorvezető, arról, mekkora esélyt lát arra, hogy a konfliktus világháborúvá szélesedjen. A miniszterelnök – aki erről nemrég a svájci Weltwochénak is beszélt – szerint egy éve még mindenki abban reménykedett, esély van arra, hogy a háború hamar véget érjen, de egy év után sokkal durvább. A halottak és sebesültek száma mindkét oldalon százezer fölött lehet. A Nyugat, azon belül is Európa, és a többiek – a türkök, arabok, kínaiak – azonnali békekötést szeretnének az élelmiszer-ellátás és a gazdasági nehézségek miatt is, amelyektől markánsan szenvednek.

Orbán szerint a nyugati világ vezetői azonban „háborús lázban égnek”, még hevesebb harcokra felhívó motivációs beszédeket mondanak és egyre veszélyesebb fegyvereket adnak át az ukránoknak. Bevett téma, hogy vadászrepülőgépeket küldjenek, és az asztalra kerülhet olyan javaslat is, hogy szövetséges katonák menjenek Ukrajna földjére. Orbán úgy fogalmazott:

A világ soha nem volt ilyen közel ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen, és ennek a lehetősége napról napra nő.”

Szerinte Európában csak Magyarország békepárti, mindenki más a háború oldalán áll. Ők pedig nem csak hitbéli okból vesznek részt a háborúban, hanem gazdasági megfontolásokból is. Az országokat és az érdekeket nem nevezte meg, mert az vitát generálna, Magyarországnak pedig van most elég vitája.

Az Orbán szerint nem luxus, hogy egy országnak van hadserege, hiszen minél gyengébbnek látszik, annál inkább ki van téve mások háborús terveinek. A hadsereghez szerinte hazaszerető emberek – nem csak férfiak – kellenek, a hazafias gondolkodás, az ilyen nevelés, a nemzeti kultúra mind fontos, ha azt akarjuk, hogy legyen jövőnk. Mindenkinek tudnia kell azt is az országban, hogy mit kell tenni, ha baj van: hová kell mennie, kinél kell jelentkeznie, miben segíthet. Erről azonban már rég volt szó, régen tartottak ilyen gyakorlatokat is, hiszen elszoktunk a fenyegetéstől az európai béke évtizedeiben. Ezt a tudást újra kell éleszteni, ezt országvédelmi tervnek nevezik, el fogunk oda jutni, hogy minden felnőtt rendelkezik majd vele – jelentette ki.

Mindemellé van szükség a katonákra, még többre, növelni kell a megbecsülésüket, a hivatástudatukat, az elkötelezettségüket és modern fegyvereket kell a rendelkezésükre bocsátani. „A mi béke melletti érvünk nem a gyávaságból fakad, vagy mert nem tudjuk megvédeni magunkat, hanem mert a béke jó, a háború pedig rossz” – magyarázta. Azt is hozzátette, hogy a békéhez erő kell. Ebből a szempontból a magyar politika szerinte nem áll rosszul, az ország vezetése békepárti – a baloldal és a nemzetközi bekötöttséggel rendelkező csoportok azonban nem. „Amíg külföldről finanszírozzák a baloldali pártokat és a médiát, el is várják tőlük, hogy háborúpártiak maradjanak” – állította.

A csütörtöki gazdasági évnyitón elmondott beszédéről is kérdezték Orbánt, amelyen azt magyarázta, hogy szerinte Európa hatalmi viszonyainak átszerkesztése zajlik. Erről szerinte gondolkodni kell, mert a jövőnket nagyban meghatározó kérdés. A háború utáni állapotok azonban csak úgy láthatók előre, ha a háború kimeneteléről is spekulálunk. Az erről való gondolkodás fontos, de a nyilvánosság előtt az erről szóló beszéd nem helyes szerinte. Neki vannak azért elképzelései a háború kimeneteléről és az azutáni helyzetről is, de egyelőre inkább megtartja magának. A kutatóintézetek azonban helyesen teszik, ha ezt vizsgálják.

Eddig Európában francia-német tengely alakult ki, az Egyesült Államok pedig nem folyt bele az itteni ügyekbe, de most „az ukránok hátán” megjelentek az amerikaiak. Az ukránok szerinte csak addig tudnak harcolni, amíg az amerikaiak segítenek nekik. A 2024-es elnökválasztás szerinte nagyban befolyásolja majd a háború és a kontinens jövőjét is.

Az inflációról is beszélt, és megismételte, hogy az év végére annak mértéke 10 százalék alá megy. Hogy ezt milyen ütemezésben sikerül elérni, azt még nem tudja, de ahhoz ragaszkodni kell, hogy egy számjegyűvé nyessék december 31-re. Szerinte az ársapkát, a kamatstopot és azt a további 18 intézkedést, amelyeket az infláció mérséklése érdekében hoztak, még az ellenzék sem ellenzi hevesen, nem rugdossa.

Az EU szankciós politikájáról ismét azt mondta: ha holnap reggel a büntető intézkedéseket megszüntetnék, az infláció azonnal megfeleződne, majd tovább csökkenne. Erre azonban jelenleg, hiába szorgalmazza Magyarország, nincs esély. Azokat a szankciókat azonban „véres csatában” megvétózták, amelyek az ország számára a legveszélyesebbek.

A „gyermekvédelmi” törvény is szóba került, amelyet szigorítani terveznek, és ez újabb konfliktust okozhat Orbán szerint Brüsszellel. A miniszterelnök három vitás pontot lát az EU-val, amelyek közül kettő feloldhatatlannak látszik. Az első a migráció kérdése, amelyben Magyarországot bíróság marasztalta el, és lassan fizetni is kell amiatt, hogy nem engedjük be a migránsokat – holott az EU keleti határát védjük. Ez az egyik föloldhatatlan vita. A második ügy a háború kérdése. A harmadik, szintén feloldhatatlan, pedig a „gender-ügy, a gyermekvédelem ügye”. Szerinte ebben Brüsszel azt akarja elérni, hogy ne a szülők legyenek az elsők a gyerekek nevelésében, hanem mindenféle „furcsa szokásoknak hódoló aktivisták”, aminek a vége az lesz, hogy fellazulnak a gyerekeket védő normák. „Egyszer csak azt vesszük észre, hogy a pedofil bűncselekmények száma megnőtt Magyarországon.” A szülők joggal várják, hogy segítsen nekik a kormány ebben – jelentette ki az interjú végén.