Határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek az intimhigiéniai termékek áfájának eltörléséről Bakos Bernadett LMP-s képviselő – szúrta ki az Index. A javaslat szerint az Országgyűlés nemcsak arra kérné fel a kormányt, hogy törölje el az intim higiéniai termékek (különböző betétek, kelyhek, tamponok, menstruációs fehérneműk) általános forgalmi adóját, hanem arra is, hogy ezeket ingyenesen biztosítsa a közoktatási intézményekben, orvosi rendelőkben, védőnői szolgálatoknál, családsegítő és hajléktalanokat ellátó intézményekben.

Ezen kívül kérik, hogy a kormány biztosítson teljeskörű felvilágosítást a higiéniáról és a menstruációval kapcsolatos témákról a fiataloknak, védőnők, iskolai szociális munkások, családsegítő munkatársak, illetve a pedagógusok közreműködésével.

Az Európai Unió egyébként 2007 óta ad lehetőséget bizonyos női egészségügyi termékek áfájának csökkentésére, azóta a tagállamok fele élt is ezzel a lehetőséggel. Skóciában még messzebbre mentek: tavaly augusztusban – a világban elsőként – életbe lépett a törvény, mely szerint ingyenesen lehet hozzájutni a menstruációs higiéniai termékekhez. Az Egyesült Királyságban 2021 januárjában törölték el a tamponok és a betétek áfáját, de sok más ország is így döntött már, köztük olyan államok is, mint India, Kenya, Uganda vagy Tanzánia.

Magyarország azonban valószínűleg még jó ideig nem áll be a sorba. Bár az elmúlt években egyre több civil szervezet figyelmeztetett a növekvő problémára, a kormány már többször leszögezte, hogy az áfacsökkentést általánosságban sem tekinti jó ötletnek, és a menstruációs termékek árának csökkentéséről sincs szó.

Se áfacsökkentés, se ingyen betét: a kormány számára nem létezik a menstruációs szegénység

Magyarországon becslések szerint több ezer olyan nő élhet, akiknek nincs pénze higiéniás termékekre. A Magyar Vöröskereszt a tavalyi tanévben brit mintára ingyen betéttel teli ládákat osztott ki az iskoláknak, az érdeklődés olyan nagy volt, hogy sok intézmény maga kérte felvételét a programba. A projekt a következő tanévben azonban egyelőre szünetel, amíg ki nem derül, mennyi támogatásból gazdálkodhatnak.

Magyarországon eddig még nem készült hivatalos kutatás arról, hogy pontosan hány nőt érinthet a menstruációs szegénység, de a megkérdezett szakemberek szerint egyáltalán nem olyan ritka, mint ahogy azt sokan gondolnák.

A Magyar Vöröskereszt 2019-es Lányból Nővé projektje indulásakor anonim kérdőívet töltöttek ki a felmérésben részt vevő, hátrányos helyzetű térségekben élő iskolás lányok, amelyben arra a kérdésre kereste a szervezet a választ: előfordult-e, hogy egészségügyi eszköz hiányában hiányzott az iskolai tanítás alól. A kérdőívek kiértékelésekor mintegy 10 százalékos érintettség volt látható a megkérdezett 4300 fő körében.