Nem ismerte be a bűnösségét Völner Pál és Schadl György sem a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén. Völner ügyvédje azt állítja: vannak olyan sms-ek Völner és Varga Judit igazságügyi miniszter között, amit később ismertetni fognak, egyúttal jelezte, hogy kéri az az igazságügyi miniszter tanúként történő meghallgatását a tárgyalás során.
A kéz-és lábbilincsben, csuklyás fegyveres őrök kíséretében a tárgyalóterembe vezetett Schadl György nem, de Völner Pál továbbra is engedélyezte, hogy az előkészítő ülés alatt kép-és hangfelvétel készüljön róla. Ugyanígy a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó képeket készítsen róla.
Völner Pál tagadta a bűnösségét és jelezte: tárgyalást akar. Völner azt állítja, a nyomozati anyagok egy részét a vádlottak nem kapták meg, a vádirat szerinte valótlan. Völner tagadta, hogy Schadl Györggyel korrupciós kapcsolatban állt volna. Szerinte valótlanul állítja a vád, hogy hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket. "Hivatali helyzetemmel soha nem éltem vissza, hivatali kötelezettségemet soha nem szegtem meg" – mondta, miközben minden ellene felhozott vádat tagadta.
Völner arra panaszkodott, hogy a védekezését az ügyészség korlátozta, mert elutasította egy sor bizonyítványi indítványát, köztük szembesítéseket is. "A nyomozást az ügyészség váratlanul és indokolatlanul gyorsan befejezte" – mondta Völner, utalva arra, hogy ezzel kapcsolatban később még lesz mondanivalója. Völner védője, Papp Gábor ügyvéd azt kifogásolta, hogy a sajtó szenzitív, bűnügyi adatokat tett közzé az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy Schadl felesége a minap a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult, amiért a sajtóban ezek az adatok megjelentek, de szerinte az ügyészség közömbös volt ezzel szemben. Papp nem érti, hogy ha őket, mint védőket is terheli a felelősség a bűnügyi adatokkal kapcsolatban, akkor az ügyészség miért nem deríti ki, hogy kik adták a sajtónak ki ezeket az adatokat. A bírónő ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a bíróság kizárólag a vezető védőknek adja ki az iratokat.
Papp Gábor hangsúlyozta azt, amit Völner is, miszerint az ügyészség a nyomozást "indokolatlanul és váratlanul gyorsan befejezte" 2022 szeptemberében, mégis vannak olyan iratok az ügyben, amelyeket a védelem a mai napig nem kapott meg. Papp szerint az eljárás során Völnernek lehetősége sem volt érdemben védekeznie. Süli János miniszter és Kovács Pál államtitkár tanúkihallgatását is kérte Papp Gábor a nyomozás során. Az ügyvéd kifogásolta, hogy nem lehetett jelen ezeknél a tanúkihallgatásnál. Papp Gábor szerint Vízkelety Mariann volt államtitkár kulcsszereplője ennek az ügynek, kezdeményezte is a tanúkihallgatását, mégsem hallgatta meg őt az ügyészség tanúként. Papp szerint amikor a nyomozás végén azt hitték, hogy már minden iratot megkaptak, akkor derült ki, hogy még mindig vannak olyan dokumentumok, amiket nem kaptak meg. Papp elmondta, hogy egyetlen híváslistát sem kaptak meg. Pontosabban úgy fogalmazott, hogy volt olyan védő, aki megkapta, és volt olyan, aki nem.
Papp elmondta: 2019 június Varga Judit és Völner között volt sms-váltás a végrehajtói kinevezésekkel kapcsolatban. Több – Varga és Völner közötti sms üzenetet – is be fog csatolni a védelem. Völner védője azt kérte, hallgassa meg tanúként a bíróság Varga Judit minisztert. Két korábbi államtitkárt is beidéznének tanúként: Vízkelety Mariannt és Kovács Pált.
Papp arról is beszélt, hogy Völnert már 2021 decembere előtt lehallgatták, ami szerinte törvénytelen volt. Ekkor Völner Pálnak még mentelmi joga volt, idézte Polt Péter legfőbb ügyészt, aki egy tanulmányban azt írta, hogy nem okoz problémát egy országgyűlési képviselő lehallgatása, de csak azután, hogy felfüggesztették a mentelmi jogát. Ezért a mentelmi joga felfüggesztése előtt keletkezett lehallgatásokból, megfigyelésekből keletkezett bizonyítékokat Völner védője kizáratná a bizonyítékok közül. Erre reagálva az ügyész azt mondta, hogy a leplezett eszköz alkalmazása törvényszerű volt, azt a bíróság is engedélyezte. Ha törvénytelen lett volna, akkor az ügyész szerint a bíróság nem is engedélyezte volna azt.
Papp Gábor szerint törvénytelenül kötött az ügyészség egyezséget az egyik gyanúsítottal, F. Viviennel, akinek a tanúvallomásában foglaltakat aggályosnak, zavarosnak, ellentmondásosnak tartja. Völner ügyvédje arról is beszélt, hogy szerinte a nyomozati iratok olyan "feljegyzések halmaza", amihez nem csatolták, amire hivatkoznak a feljegyzésekben, így lehetetlen ellenőrizni ezeket, a védekezést akadályozzák ezzel.
Nem ismerte be a bűnösségét Schadl György sem. "Nem követtem el bűncselekményt" - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói kar elnöke. Azt állítja, hogy nem adott át kenőpénzt Völnernek, akinek szerinte nem is lett volna lehetősége befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket. Schadl nem érti, hogy ha a Nemzeti Védelmi Szolgálat tudta, hogy ő pénzt ad át Schadlnak, akkor miért nem volt tettenérés. Schadl az összes, őt érintő vádpontot tagadta, részletesen kifejtve, hogy egy-egy vádpont szerinte miért valótlan.
Nem ismerte be a bűnösségét az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert sem. "Nem követtem el bűncselekményt, ezért nem ismerem be" – mondta a bíróságon R. Róbert. Szerinte a vádirat nem tartalmazza a valóságot és azokat a tényeket, amelyek az ő mentségére szolgálnának. R. Róbert azt szeretné, ha a bíróság megismerné a telefonlehallgatások teljes hanganyagát, mert szerinte a vád a kontextusból ragadott ki részeket. R. Róbert előéletéről ebben a cikkben írtunk bővebben. Voltaképpen neki köszönhető, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat "felfigyelt" Schadl György és Völner Pál korrupciós ügyeire. A rendőrség R. Róbert telefonját egy állítólagos zsarolási ügy miatt kezdte el hallgatni, ekkor derült ki, hogy R. Róbert Schadllal áll kapcsolatban, és a vád szerint különféle bűncselekményeket követnek el együtt. R. Róbert védője a csütörtöki tárgyaláson egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy az állítólagos zsarolási ügyről, ami miatt védence a rendőrség látókörébe került, semmilyen információ nem található a nyomozati iratokban.
Az ügy ötödrendű vádlottja, A. Tamás sem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. A. Tamás azt is mondta, hogy senki előtt nem játszotta el az “ügyész” szerepét, és aki ilyet állít, az nem mond igazat. A. Tamás a Schadl-ügy egyik mellékszálának szereplője: a vádirat szerint mások mellett ő is közreműködött abban, hogy R. Róbert elhitesse egy magániskolát fenntartó alapítvány vezetőjével, a szintén vádlott S. Etelkával, hogy pénzért cserébe a kapcsolatainak a felhasználásával segít megszerezni az iskola működéséhez szükséges engedélyeket.
Jövő hétfőn is lesz előkészítő ülés, a tervek szerint az utolsó. Akkor hirdeti majd ki a bíróság azokat az ítéleteket, amelyeket azokra a vádlottakra szab ki, akik az eddig megtartott előkészítő üléseken beismerték a bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Ezek mindegyike legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetés lesz.
A bűnösségüket el nem ismerő vádlottak ügyének tárgyalása a bírónő tervei szerint május végén kezdődik. Mivel a nyáron ítélkezési szünet lesz, valamint várhatóan elég sok tanút kell majd meghallgatni az ügyben, ezért a tárgyalásokban jártas szakértők szerint legkorábban is csak az év végén várható elsőfokú ítélet.
Közvetlenül Schadl György és közvetve Völner Pál védekezését nem könnyíti meg, hogy az eddig megtartott előkészítő üléseken a legtöbb bírósági végrehajtó beismerte a bűnösségét. Ezek a váddal egyező beismerő vallomások, valamint azoknak a gyanúsítottaknak a vallomásai, akik korábban egyezséget kötöttek az ügyészséggel, megnehezítik Schadl védekezését. Egyezséget kötött az ügyészséggel például az az F. Vivien, aki Schadl egyik legfőbb bizalmasa volt, és aki a kenőpénzek nyilvántartását is vezette. Ezenkívül számos lehallgatásból és megfigyelésből született bizonyíték szól a vádlottak ellen.
