Az Országgyűlés jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakának harmadik ülésnapján, március elsején kezdi tárgyalni a parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmének támogatását – tudta meg a hvg.hu. Ezzel az időzítéssel Magyarország az Európai Unió tagállamai közül utolsóként járulhat hozzá a két ország felvételéhez a katonai védelmi szövetségbe.

Információink szerint a házbizottság szerdai ülésére készített jövő heti parlamenti napirendi javaslat szerint – míg a 27-i hétfői és a 28-i keddi ülésen még más témákkal foglalkozna a törvényhozás – csak a szerdai, március 1-i ülésnapon kezdődne a svéd és a finn NATO-tagságról szóló kormány-előterjesztések általános vitája. Zárószavazás emiatt majd csak a rákövetkező héten várható.

Vagyis a magyar parlament nemcsak utolsóként dönt erről az EU-ban, de a kormánypárti többség több mint 7 hónapig “parkoltatta” is a két ország csatlakozását támogató kormány erről szóló javaslatainak még a napirendre tűzését is. És miközben az ellenzéki pártok számtalanszor sürgették a döntést és próbálták is meggyorsítani az ügymenetet, a Fidesz–KDNP ezt sosem támogatta.

Orbán Viktor miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár

MTI

Végül a benyújtástól a döntésig tehát csaknem 8 hónap telik majd el, annak ellenére, hogy a kormányzat gyakran hivatkozott arra, sőt még Orbán Viktor miniszterelnök is ezt állította korábban, hogy a téma halogatásában semmi tudatosság nincs, és Magyarország nem nyomásgyakorlásra használja a témát az Európai Bizottsággal szemben az uniós források megszerzése érdekében.

Mégsem sikerült még csak a törvényhozás napirendjére sem venni eddig a témát. Az biztos, hogy a parlamenti döntéshez nem a megfelelő számú támogató voks hiányzott eddig, hiszen nemcsak a kormánypártok 135 „bátor emberére” lehet számítani, de – a Mi Hazánk kivételével – még az ellenzéki frakciók is támogatják, sőt hónapok óta követelték a szavazást róla – a szakbizottságokban és a plenáris üléseken is.

Amikor más kormányzati előterjesztést – ha az valóban fontos a kormánynak – pár nap alatt is végig futtatnak a benyújtástól a zárószavazásig, nehéz magyarázatot találni arra, miért állt egyhelyben ez az ügy immár 7 hónapja Magyarországon. Úgy, hogy közben a NATO 30 tagállama közül 28 ezalatt szakított időt arra, hogy ratifikálja a svéd és finn csatlakozást. Magyarországon kívül ezt csak Törökország nem tette meg:

Erdogan elfogadná a NATO-bővítést, de csak akkor, ha Svédországot nem veszik fel a katonai szövetségbe

A török elnök egyedül Finnország csatlakozását hajlandó elfogadni. „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.

A késlekedést időközben a kormányzat változatos indokokkal magyarázta. Tavaly ősszel Szijjártó Péter vagy Gulyás Gergely miniszterek például azt emlegették, hogy a törvényhozásnak előre kellett venni az uniós pénzek megszerzése érdekében sürgős javaslatokat. De közben mégis jutott idő tárgyalni például az Aranybulla ünnepnapjáról szóló javaslatot.

Később azt ígérték, még az év vége előtt lehet döntés, miközben többször is elhangzott a kifogás, hogy a hatalmi ágak szétválasztása miatt a kormány keze meg van kötve, nem befolyásolhatja, nem sürgetheti a parlamentet. Új elemként előkerült viszont a kormányzati érvkészletében, hogy még amúgy sem dönthet a parlament a NATO-témában, mert még “folyik róla a társadalmi vita”. Csakhogy annak semmi értelme nincs:

Gulyás lényegében elismerte, hogy csak időhúzásra jó a NATO-csatlakozás ügyében a társadalmi vita, de ez is Brüsszel miatt van

A kormány kitart amellett, hogy nem direkt húzzák-halasztják a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását, hanem csak úgy tűnik, és ráadásul ez is Brüsszel miatt van, de nem úgy. Azt Gulyás Gergely miniszter is elismerte, hogy az ügyben indított társadalmi vitának semmi értelme, de ez is Brüsszel miatt van.