A Völner–Shadl-ügy előkészítő ülésének első napja véget ért, az előkészítő ülés jövő héten két újabb napon, kedden és csütörtökön folytatódik – ezekről a hvg.hu-n is beszámolunk majd. Percről percre tudósításunkat az egyik vádlottnak, Völner Pálnak az előkészítő ülésről távozóban, már az utcán készült fotójával zárjuk. Viszontlátásra!

A Schadl-Völner–ügy előkészítő ülésének vége felé dr. Tóth Erzsébet bírónő a pulpituson hozta szóba, hogy nem igaz, amit a hvg.hu-n írtunk – és amire vonatkozóan közben tisztázó kérdéseket is küldtünk a Fővárosi Törvényszék sajtóirodájának –, miszerint "az ülésről a hvg.hu folyamatos, percről percre tudósítását a bíróság leállította arra hivatkozva, hogy az túl "élő", túl részletes.

Ezt nem véletlenül írtuk egyébként, hiszen helyszíni tudósítónknak körülbelül a percről percre tudósításunk indulása után egy órával a tárgyalóteremben a bíróság egyik munkatársa személyesen figyelmeztette: a hvg.hu tudósítása ebben a formában nem folytatódhat, mert túl részletes, túl "élő" a beszámoló. A kérésnek ugyan eleget tettünk, de mivel ez a kérés egy amúgy nyilvános tárgyalás esetén legalábbis furcsa, tisztázó kérdéseket küldtünk a Fővárosi Törvényszéknek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ki vizsgálja menet közben a sajtótudósításokat, ki döntött arról, hogy melyik milyen, és a hvg.hu-é éppen túl részletes, és ezt pontosan milyen kritériumok alapján döntik el?

A bírónő világossá tette, hogy a tilalom csak az élő videós streamre vonatkozott az előkészítő ülésen, nem a szöveges tudósításra. Ez alapján úgy tűnik, a bíróság munkatársát nem a bírónő utasította a tudósítás abbahagyására, sőt szerinte nem is lett volna indokolt az ilyen kérés – eszerint elképzelhető, hogy félreértés történhetett.

Időközben azonban a Fővárosi Törvényszék szóvivőjétől a kérdéseinkre kapott válasz alapján kiderült, hogy nem félreértés volt. Szabó József Tamás azt írta, a bíróság munkatársai minden esetben folyamatosan figyelemmel követik a sajtó részvétele mellett folyó tárgyalásokról megjelent cikkeket, hang és videóanyagokat. Emlékeztetett arra is, hogy a pénteki előkészítő ülés ugyan nyilvános, "azonban ennek során arra kell ügyelni és a bíróságnak azt kell biztosítani, hogy a vádlottak minden külső befolyástól mentesen, szabadon dönthessenek arról, hogy egymás távollétében a vádról és az esetleges beismerő nyilatkozatukról dönthessenek". Világossá tette:

Jelen esetben is ennek biztosítása érdekében történt az intézkedés".

Akárhogy is, egy ilyen kérés a bíróság részéről a hvg.hu ügyvédje, Nehéz-Posony Kata szerint sem lenne jogos. Ügyvédünk álláspontja szerint ugyanis a bírósági tárgyalások nyilvánosságának legfőbb alapjogi garanciális oka az, hogy az eljárási szabályok betartását, annak minden aspektusát – ügyfelek jogait, bírói függetlenséget – a megfelelő társadalmi kontroll kísérje.

A nyilvánosság nem korlátlan, ugyanakkor csak szűk körben, és csak a törvényekben meghatározott célokból (sérülékeny érintettek védelme, minősített adatok bizalmasságának megőrzése stb.) korlátozható – tette hozzá. Megjegyezte: a tárgyalás nyilvánossága esetén további korlátokat jelenthet a sajtót – és az érdeklődőket – egyébként is terhelő kötelezettségek, vagyis, hogy tartózkodjanak az eljárás befolyásolásától, megzavarásától, ne kövessenek el a beszámolókkal más (pl. személyiségi jogi) jogsértést és arról hűen, tárgyszerűen tudósítsanak. Ezeken túl azonban a jogszabályok nem tartalmaznak olyan jellegű megszorítást, amelyből az volna kiolvasható, hogy a bíróság jogosult meghatározni a sajtó képviselői számára a tudósítás vagy beszámoló formai, terjedelmi és műfaji elemeit.

A Schadl–Völner-büntetőügy olyan jelentős közérdeket és közérdeklődést jelentő, az ország demokratikus működésének alapjait érintő korrupciós bűncselekmény miatt folyik, amely esetében a büntetőeljárás zavartalansága és szakszerűsége mellett a sajtószabadság alapjogának gyakorlásához fűződő jogot is kiemelt közérdekként kell értékelni – emelte ki Nehéz-Posony Kata. Ebből az következik, hogy a sajtó a korábban említett jogszerűségi határokon belül műfaját tekintve és terjedelemben is szabadon tudósíthat. Amennyiben a sajtószerv úgy ítéli meg, hogy a jelentős érdeklődésre tekintettel a tárgyalásról percről percre kíván tudósítani, ezt szabadon megteheti. Semmilyen jogi alapja nincs annak, hogy ezt az eljáró bíróság bármilyen módon korlátozza.

A vádirat ismertetése után, az újabb szünetet követően az előkészítő ülés első napja lassan véget ér, méghozzá azzal, hogy a vádlotti névsor végéről kezdve nyilatkoztatják a terhelteket, hogy beismerik-e bűnösségüket, ahogyan az a vádiratban szerepel. Most csak azt utolsó 4 vádlottra jut idő, az előkészítő ülés jövő héten kedden folytatódik a többi vádlott nyilatkoztatásával. De még aznap sem jutnak a 22 vádlott végére, pontosabban a lista elejére, ahol éppen a fő vádlottak, mint Schadl és Völner vannak, az ő nyilatkoztatásukra a következő alkalommal, jövő hét csötörtökön kerül sor.

Bár a Völner–Schadl-ügy előkészítő ülésének első felvonása hamarosan véget ér, a kormánypárti sajtóban a mai, többórás tárgyalásnak alig van nyoma eddig.

Egyelőre a vádirat ismertetésével végeztek az előkészítő ülésen, ezután megint szünetet rendeltek el, de még az ülésnek nincs vége.

Miközben a Fővárosi Törvényszéken zajlik az előkészítő ülés, az ügykörhöz kapcsolódó újabb feljelentét tett a már a Momentumban politizáló egykori Jobbik-elnök, Stummer János. Az ellenzéki politikus – ahogy a Facebookon írta – "pótolja Polték figyelmetlenségét", és feljelentést tesz hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával ismeretlen tettes ellen, mivel egy szerinte ezt a bűncselekményt felvető mozzanat vált ismertté, és ez a szál mégis "kimaradt az ügyészség vádiratából a ma kezdődő Völner-Schadl-ügyben".

Az új szálról, amire a feljelentés indokaként Stummer is hivatkozik, a hvg.hu is írt a 24.hu információi alapján. Eszerint a korábban sejtettnél is szorosabb bizalmi kapcsolat lehetett Schadl György és Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke között. További részletek itt olvashatók.