Elszánta magát a kormány az igazságszolgáltatási rendszer korrekciójára, sőt erről több olyan civil szervezettel is egyeztetett, akiket korábban idegen érdekek kiszolgálóiként tűntetett fel – derül ki az RTL Híradójából. Ennek a folyamatnak a legfontosabb része a rendszert ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács megerősítése a rendszert működtető Országos Bírói Hivatal ellenében. Ezt az alábbi lépésekben képzeli a kormány:

• Megerősítik az Országos Bírói Tanács szerepét
• Szigorítják a Kúria elnökének kiválasztását, erősebb bírói kontrollt biztosítanának fölötte
• A hatóságok nem fordulhatnának Alkotmánybírósághoz jogerős ítéletek ügyében
• Lehetőséget kapnának a bírók arra, hogy konkrét ügyekben az EU bíróságához forduljanak

Mindezzel szemben az Országos Bírói Tanács tagjai vétójogot kérnek a Kúria elnökének kiválasztásánál, nem szeretnék, ha az OBT tagja lenne olyan bírósági vezető, akit az OBH nevez ki, szabad betekintést kérnek minden OBH iratba, valamint önálló költségvetést szeretnének. Ezen utóbbi azért fontos mert jelenleg az OBT tagjai anyagilag és munkajogi szempontból is attól a szervezettől függnek, amit ellenőrizniük kellene.

A korrekció ügyében még olyan, korábban idegen érdekeket kiszolgálónak bélyegzett szervezetekkel is egyeztetett a kormány, mint a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint érdemi egyeztetés volt, ugyanakkor hozzátette, hogy egy ilyen találkozónak egy normális demokráciában nem lenne hírértéke. Kádár András elmondta azt is, hogy a korrekció jelenlegi formájában nem lesz elég az uniónak, ugyanis szerinte az OBT jogkörei továbbra sem elég szélesek.