Hiába vár 140 ezer diák az Orbán Viktor által már 2019-ben ígért külföldi nyelvtanulási lehetőségre. Minden adott lenne a program indítására, de a háború és a brüsszeli szankciók a kormány szerint közbeszóltak. Valójában elismerték, hogy a program azért nem indul, mert nincs rá pénz.
A tesztfázis sikeres volt, mégsem indulhat el a jövőben a már így is halasztott, államilag finanszírozott külföldi nyelvtanulási program diákoknak, mert egyszerűen nincsen rá pénz a költségvetésben – ismerte el Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában, amit Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott. Ennek lényege:
mindent előkészítettek, teszteltek, a szakmai feltétek is adottak ahhoz, hogy elinduljon a magyar diákoknak kéthetes, külföldi nyelvtanulást biztosító program, csak pénz nincs rá.
„A Külföldi Nyelvtanulási Program egy népszerű, ugyanakkor egyedi, hazai költségvetési forrásból megvalósuló, szakmailag megalapozott pályázati konstrukció. A sikeres lebonyolításhoz szükséges együttműködési megállapodások aláírásra kerültek, 2022-ben befejeződött a pályázati rendszer tesztelése, a célországi nyelviskolák rendelkezésre állnak” – kezdi optimistán válaszát az államtitkár.
Csakhogy úgy folytatja: „a koronavírus-járvány kirobbanásával a program elindítása halasztásra került”. Aztán jön a még rosszabb hír: "a szomszédunkban dúló háború és a háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciók nehézségeket eredményeztek valamennyi EU-s országban,
ennek következtében döntött a kormány a program ismételt elhalasztásáról”.
Pedig – ismerte el válaszában az államtitkár – a program nagyon jó lenne, ha lenne. Azt írta: „a kéthetes, nyelvtudást mélyítő tanfolyami részvétel óriási lehetőség a fiatalok számára. A 2021-es év pilot visszajelzései egységesen azt mutatták, hogy magabiztosabb, nyelveket beszélő és a nyelvtanulás iránt érdeklődő tanulók tértek haza a kéthetes külföldi nyelvtanfolyam után”.
Végül azért Rétvári nem mulasztotta el a program kudarca miatt nemcsak a háborút és az elhibázott brüsszeli szankciókat okolni, hanem a baloldalt is felelőssé tette, amikor az ellenzéki képviselőnek odaszúrt: „szomorúan tapasztaljuk, hogy a hazai baloldal a gyermekek nyelvtanulását elősegítő programokkal szemben is még mindig a brüsszeli szankciókat támogatja.”
A lényeg tehát, hogy a program nem indul. Pedig azt még 2019-es évértékelőjében, vagyis csaknem 4 évvel ezelőtt ígérte meg Orbán Viktor a fiataloknak. Akkor azt mondta, minden középiskolás a 9. és 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt, amelyet az állam fizet. Később kiderült, hogy a program a 2020–2021-es tanévben indulna.
Bár a piacon elérhető külföldi nyelvtanfolyamok árai alapján akkor a hvg.hu úgy számolt, évente 28 milliárd forintba kerülhet majd a program, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Orbán bejelentése után azt mondta, évente 140 ezer diákot érint, és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa.
Megtalálta Orbán a nyelvtanulás Szent Grálját?
A miniszterelnöki ígéret szerint minden középiskolás állami pénzből kétszer két hetet tanulhatna nyelvet az adott idegen nyelvi környezetben. Egy jól átgondolt program valóban segíthetné a diákok nyelvtudását, ám korántsem biztos, hogy ez a leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz erre.
Végül a 2020–2021-es tanévben nem indult el a program, hanem mint most Rétvári válaszából kiderült, csak egy pilot-projektet vittek végig. Közben a program külön miniszteri biztost is kapott Bartos Mónika fideszes képviselő személyében, a szakmai koordinációs feladatok ellátására pedig a Tempus Közalapítványt jelölték ki. Aztán nem történt semmi, a programot 2022-re halasztották.
Úgy tűnt, hogy idén nyáron elindulhat a program, mégsem így lett. Az előjelek nem voltak bíztatóak: 2022-től is már az eredetileg mondott 90 milliárd forint helyett csak 70 milliárdot terveztek rá, de aztán a tavaly év végi költségvetési kiigazítás lefaragott 30 milliárdot az idegennyelvi stratégiából. A miniszteri biztos pedig még idén is bizakodó volt, és arról beszélt, hogy a Covid miatti halasztás után
2023-ban már nem lesz akadálya a program megvalósításának”.
