Még nincs járvány, de az influenza és az RSV-vírus okozta megbetegedések számai is folyamatosan emelkednek Magyarországon. Ha emellé jön egy újabb Covid-hullám, egyszerre három légúti betegség terjed majd a lakosság között, ezt hívják a szakmában tridémiának. Pánikra semmi ok, de felkészülni nem árt. Mire figyeljenek a szülők a karácsonyi ünnepek előtt, megéri-e maszkot hordani, és érdemes-e még most beadni az influenza elleni oltást? Szakértőket kérdeztünk.
Szinte teljesen egészében hiányzó iskolai osztályok, a munkahelyeken pedig folyamatosan beteg kollégák jelzik, hogy Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoznak a légúti fertőzések. Abban persze semmi újdonság nincs, hogy az őszi-téli időszakban gyakoribbak a náthás, vagy az influenzaszerű megbetegedések, de idén ezek mintha a korábbi éveknél súlyosabban támadnának.
Ennek egyik oka az úgynevezett tridémia közeledése. A kifejezés nem egy új vírus, hanem szakmai néven három légúti betegség, a koronavírus, az influenza (vagy influenzaszerű megbetegedések) és az RSV vírus együttes terjedését takarja.
Járvány nincs, emelkedés van
Bár Magyarországon egyelőre – más nyugat-európai országokkal ellentétben – nincs súlyos RSV-vagy influenzajárvány, a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatain is látszik, hogy az elmúlt héten volt egy jelentősebb ugrás a diagnosztizált légúti megbetegedések, főleg az RSV számaiban. A 49. heti adatok szerint december 5-11. között Magyarországon 239 500 ember fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 20 200 betegnél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak.
Sokatmondó a korosztályi megoszlás: az akut légúti fertőzések főleg a gyerekeket és a fiatal felnőtteket veszélyeztetik. Az orvoshoz fordulók több mint fele (51,5%) volt 14 alatti gyermek, közel negyedük (23,2%) 15-34 év közötti fiatal felnőtt, őket követik a sorban a 35-39 évesek (16,3%) és a 60 év felettiek (9%).
Az influenzaszerű megbetegedéseknél már kicsit kiegyensúlyozottabb a megoszlás, itt a betegek 32,3%-a 0-14 éves gyermek, 31,9%-a 15-34 éves fiatal felnőtt, majd a 35-59 évesek (24,6%) és 60 évesnél idősebbek következnek (12,2%)
Az adatokból az is kiderül, hogy már Magyarországon is a tridémiáért felelős légúti vírus: ezek közül
az influenza és az RSV előfordulása nő, SARS-CoV-2 pedig stagnál.
A fentiek közül az elmúlt hetekben az RSV (respiratory syncytial virus) kapott nagyobb médiafigyelmet, miután Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban is elkezdtek telítődni a gyermekkórházak. Az RSV egy régóta ismert, nagyon virulens kórokozó, amely cseppfertőzéssel terjed és főleg kora- és újszülöttekre, valamint csecsemőkre jelent nagy veszélyt, esetükben nagyobb eséllyel alakul ki a kislégutak súlyos gyulladása (bronchiolitis), vagy akár tüdőgyulladás is, ami akadályozza az oxigénfelvételt.
A Semmelweis Egyetem honlapjának tájékoztatója szerint az RSV gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig, átlagosan 4-5 napig tart. Ha valaki már megfertőződött, ezalatt is átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek. A betegség szerencsére óvodás, iskoláskorban, vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság, vagyis egyszerű nátha képében jelentkezik.
Bár már régóta folynak a kísérletek, de vakcina még mindig nincs ellene. A legmagasabb kockázati csoportba tartozó gyermekek (2 éves kor alatt) jogosultak úgynevezett passzív immunizációra, ami az ellenanyag izomba történő beadását jelenti, ez azonban csak rövidtávú védettséget biztosít.
Az RSV-nél – mint minden más vírus esetében – az az igazán aggasztó, ha egyszerre fordul elő tömeges megbetegedés. A novembertől márciusig tartó RSV-időszakból egyébként jellemzően két-háromévente lesz nagyobb járvány, ezért tűnik idén különlegesnek, hogy újult erővel támad, hiszen tavaly is nagyon sok volt a beteg.
Egyikből a másikba
Ennek ellenére egyelőre sem az influenza, sem az RSV-vírus esetében sem lát nagyszintű emelkedést Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, de a környékbeli országok trendjei alapján itthon is jelentős a kockázata mindkét járványnak. Ha pedig ezek egy esetleges újabb Covid-hullámmal is egybeesnek, akkor valóban kialakulhat a tridémia.
„A rendeléseken már most sok a hurutos beteg, sok kisgyerek egyik náthás megbetegedésből a másikba esik. Köztük jelenleg szerencsére csak nagyon kis számban fordulnak elő a súlyosabb, kórházi kezelést igénylő esetek, de a gyerekosztályokon így is emelkedik a légúti fertőzéssel érintett csecsemők száma” – mondta a hvg.hu-nak.
Az RSV főleg a hat hónapnál kisebb csecsemők esetében lehet súlyosabb kimenetelű, a vírus általában ugyanúgy orrfolyással, torokkaparással kezdődik, mint egy nátha, és a köhögés is fokozatosan alakulhat erőteljesebbé.
Az otthoni kezelés alapvetően nem különbözik a hagyományos náthánál alkalmazott praktikáktól, Havasi Katalin szerint pedig fontos, hogy
ne kezdjünk el vény nélküli csodagyógyszereket adni a kicsiknek, a köhögéscsillapítók az RSV esetében inkább ártanak, mint használnak.
„A sósvizes orrspray, a hideg párásítás, az inhalálás enyhíthetik a tüneteket” – sorolta.
Figyelni kell azokra a tünetekre is, amelyek a rosszabbodást jelezhetik, ilyen, ha a gyermek aluszékony, nehezen ébreszthető, nem iszik vagy eszik, és a kiszáradás tünetei jelentkeznek. Ezeknél azonnal orvoshoz kell fordulni, de riasztó jel lehet a nyögdécselő, nehezített légzés, a kínzó köhögés vagy a száj körüli kékes elszíneződés, csillapíthatatlan láz is.
Havasi Katalin szerint a megelőzésnél nagyon fontos, hogy mindig figyeljünk oda a higiénia szabályaira (ez felnőttekre is igaz, hiszen ők is elkaphatják a vírust), és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy akkor se menjen közösségbe a gyermek, ha „csak egy kicsit lázas volt”.
A szakember is egyetért azzal, hogy pánikra semmiképpen nincs ok, de mivel a Covid nem régen jelent meg az életünkben, és eddig még nem keveredett a másik két vírussal, a jelen helyzetben mindenképpen nagyobb odafigyelésre és felkészülésre van szükség.
Erről beszélt korábban Szabó Attila gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese is, aki szerint a Covid alatt jóval kevesebb légúti fertőzéssel találkoztak a kórházakban (ideértve az RSV-t is). Ennek a maszkhasználat miatt az is volt az oka, hogy mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek kevesebbet jártak közösségbe, és nem fertőződött át a lakosság.
Nincs miért pánikolni
Hasonló véleményen van Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója is, aki a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a Covid miatti maszkviselés és a lezárások felborították a légúti fertőzések megszokott szezonalitását. „Az immunmemória-vesztés miatt ezek a vírusok most újult erővel térhetnek vissza” – mondta.
Ez ugyan Kemenesi szerint nem váratlan, számítani lehet rá, hogy megtörténik, mégis aggodalomra adhat okot, ha most egyszerre, éppen három vírus terjed jelentős mértékben. „A helyzet érdekessége, hogy a különböző vírusok különböző csoportokra jelentenek kockázatot. Az RSV főleg a csecsemőkre és gyermekekre, várandós édesanyákra veszélyes, az influenza és a koronavírus az idősekre, krónikus betegekre és szintén a várandósokra” – mondta.
A kutató szerint a jelen helyzetben nagyon fontos, hogy a szakma megfelelően fel legyen készülve, és ne szabaduljanak be a vírusok idősotthonokba, vagy akár gyerekosztályokra. Ez utóbbi helyeken egyébként éppen ezért már elkezdődött a passzív immunizáció, az influenza esetében pedig a védőoltások játszanak nagyon fontos szerepet.
Idén nagyon jól sikerült eltalálni az influenza elleni vakcinákat, és sosem késő beadatni őket, még akkor sem, ha már elkezdődött a szezon
– mondta. Fontos figyelembe venni, hogy az immunitás kialakulásához az influenza esetében is két hét kell – pont, ahogy a koronavírus elleni oltásoknál. Kemenesi Gábor szerint az eddigi kutatások szerint az influenza és a Covid elleni vakcinát akár egyszerre is be lehet adatni.
„Tévhit, hogy ezzel terheljük az immunrendszert. Ha a kettőt egyszerre kapjuk meg, annak a jelenlegi adatok szerint legfeljebb az a következménye, hogy 8-10 százalékkal nő az oltási reakciók előfordulásának esélye – ezek a rövid idő alatt elmúló hőemelkedés, hidegrázás izomfájdalom lehetnek” – tette hozzá.
Ezen kívül nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy most is gondolni kell másokra, mert ha ránk nem is annyira veszélyes az influenza vagy a koronavírus, a környezetünkben, családunkban lehetnek olyanok, akikre igen. Éppen azért beltéren most is hasznos lehet a maszk, az alapos kézmosás és családi összejövetelek előtt a gyorsteszteket sem kell szégyellni.
„Jelenleg küszöbén vagyunk a tridémiának, de ettől nem kell pánikolni, hanem kiegyensúlyozott védekezésre, odafigyelésre van szükség. Nem arra a maszkhordásra, izolációra van szükség, mint a Covid-járvány elején, amikor alig volt eszközünk és megfelelő tudásunk a vírus ellen, hanem egy adaptív, odafigyelő magatartásra, hogy ne fertőzzünk meg másokat, és fékezzük a légúti vírusok terjedését”
