Volner János és Bencsik János nemrég még jobbikosok voltak, és őket támadta a kormánymédia, mára a fideszes vezetésű külügyminisztérium ad nekik munkát. Vannak még páran, akik a NER-ben hozzájuk hasonló pályát járnak be.
„Annyit mondhatok csak, hogy novembertől a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkészülő diplomatája vagyok” – mondta pénteken az exjobbikos Bencsik János, amikor felhívtuk azzal, hogy tényleg torontói konzul lesz-e belőle.
Bencsik kinevezése önmagában is meglepetés, hiszen az ritka, hogy egy ellenzéki párt volt politikusa pozíciót kapjon a kormányzó hatalomtól. Ilyenkor felmerül a gyanúja annak, hogy az illető – hacsak nem számít a pozíció betöltéséhez kellően tapasztalt figurának – talán valamiféle szolgálatot tett a kinevezőjének. Bencsikről annyit lehetett tudni, hogy két és fél éve kilépett a Jobbikból, az akkori friss elnök Jakab Péter politikáját erkölcstelennek nevezve, majd alapított egy Polgári Válasz nevű pártot. „Ezt inkább nem is kommentálnám” – mondta Bencsik kollégánk azon felvetésére, hogy kinevezése nem értelmezhető-e a kormánypárt egyfajta hálájaként is azért, hogy Jakab Péter elnöksége idején távozásával gyengítette a Jobbikot.
Aztán szombaton jött az ennél is nagyobb meglepetés: kiderült, hogy az a Volner János lesz Szingapúrban attasé, ugyancsak a külügy jóvoltából, akiről 2016-ban még jobbikos frakcióvezetőként a kormánymédia közölt súlyos lejárató anyagot: olvasói beszámolónak tűnő konkrét paparazzo-fotósorozatot adott le a Ripost arról, amint a családos Volner egy nővel, aki nem a felesége, bevonul a bokorba. Orbán Viktor pedig a parlamentben adócsalónak nevezte őt. Nem sokkal később Volnernek már nem is volt kedve a Jobbikban politizálni, 2018-ban kilépett a pártból. Előbb az exjobbikosok alapította Mi Hazánk alapításába szállt bele, majd 2019-ben azt is otthagyta, és létrehozta a Volner Pártot, majd az idei választások után azt is becsukta, és megalapította a Huxit Pártot, amelyről azt írtuk, hogy az legfeljebb a kormánypárt lakmuszpapírja lehet, egyfajta tesztkörnyezet teremt, amelybe bedobhatja a legvadabb kilépéspárti ötleteket, a kormánypárt pedig megvizsgálhatja, hogyan reagál rá a közvélemény.
Távozása után Volner levetkőzte harcos Orbán- és kormányellenességét, annak ellenére, hogy korábban még azt mondta, egyetért Simicskával abban, amit a G-napon mondott a miniszterelnökről. Innentől minden kritikáját az ellenzékre, de főleg a DK-val Jakab Péter vezetése alatt lassan összebútorozó Jobbikra zúdította. Mondhatjuk, hogy az ellenzéki párt ekézésével és hiteltelenítésével szolgálatot tett a Fidesznek, gyakran szerepelt a közmédiában és a kormánysajtóban is, maradandót azonban igazán azzal a törvényjavaslatával alkotott, ami – miután a fideszes többségű Országgyűlés elfogadta azt – rögzítette, hogy országos választási listához egy jelölő szervezetnek 14 megyében 71 jelöltet kell állítania. Volner ezzel a javaslattal gyakorlatilag egy listára kényszerítette az ellenzéki pártokat. Ő maga azonban ekkor már a Huxit párt élén nem indult a választáson, sőt eltűnt a közéletből az áprilisi választások után. Ahogyan Bencsik pártja sem indult.
A két jobbikos nincs egyedül, korábban is voltak olyan politikusok, akik a Fidesszel szemben álltak, pocskondiázták, aztán egyik pillanatról a másikra betértek, elfogadtak ilyen-olyan pozíciókat, hirtelen már nem hadakoztak a centrális erőtérrel, megértővé váltak az állampárt törekvéseivel szemben.
Szili Katalin talán a legjobb példa, akit a jövő ellenzéki, egyúttal a kormánnyal kollaborálni tervező politikusai elé lehet állítani. Igaz, a most fiatal politikusoknak arra már nem lesz lehetőségük, hogy az MSZMP-ben kezdjék karrierüket, mint Szili, aki aztán az MSZP alapítói között is ott volt. Az utódpárt frakcióvezetője, majd 2002 és 2009 között az Országgyűlés elnöke is volt. Majdnem köztársasági elnök lett belőle, de személyét az akkori koalíciós partner SZDSZ nem vállalhatta, így egy szociálliberális kormány alatt válhatott államfővé a konzervatív alkotmányjogász Sólyom László. Aztán 2009-ben még megpróbált Pécsen polgármester lenni, sikertelenül, 2010-ben pedig bejutott a parlamentbe és utána ki is lépett a szocialistáktól.
Ő is – mint később Volner – próbálkozott a pártalapítással, először Szociális Unió, majd Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt néven, utóbbival elindult a 2014-es országgyűlési választásokon is, 0,22 százalékot kapott. Aztán hirtelen Orbán Viktor miniszterelnök megbízottja lett, de a 168 Órának adott interjújában tiltakozott amiatt, hogy megalkudott volna a Fidesszel, vagy elárulta volna a baloldalt.
Fodor Gábor viszont, aki a nyolcvanas években Orbán barátjaként és kollégiumi szobatársaként, vele együtt indította el a Fideszt, de 1993-ban kilépett a pártból és onnantól kezdve SZDSZ-esként (oktatási, illetve környezetvédelmi miniszterként, aztán később pártelnökként) a jelenlegi miniszterelnök ellenfele volt. Egy ideje ő is feladta, mintha belátta volna, hogy kár a Fidesszel hadakoznia.
2013-ban saját minipártja élén tért vissza a politikába: a szinte mérhetetlen támogatottságú Magyar Liberális Párt a többi párttal kötött szövetségének köszönhetően 2014-ben és 2018-ban is be tudott juttatni képviselőket a parlamentbe, de frakciójuk nem lett. Volt arra példa, hogy a Liberális Párt olyan taktikát választott, amellyel a Fidesznek a malmára hajtotta a vizet, elég a 2016-os, a Fidesznek rendkívül fontos kvótanépszavazásra gondolni, amely előtt az ellenzéki pártok érvénytelen szavazásra buzdították híveiket, kivéve Fodort, aki arra buzdított, hogy mindenki menjen szavazni és válaszoljon igennel olyan kérdésekre, mint például a következő: „akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A népszavazás így is eredménytelen lett.
Aztán otthagyta pártját és létrehozta a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézetet, amit azóta is igazgatóként vezet. Az intézet aktivitása nemigen van dokumentálva, kicsit olyan, mintha az csak azért létezne, hogy Fodornak új, politikai elemzői szereplései során valamit a neve alá lehessen írni: ma ugyanis Fodor az, aki rendszeres szereplője a közmédia, illetve a kormánypárti tévék műsorainak. Ő a liberális vendég, aki fellép Bayer Zsolt és G. Fodor Gábor mellett, és aki kimondja azt, amit mindenki megnyugvással hall a kormányoldalon: hogy „az ellenzéki oldal ma katasztrófa".
Kicsoda Orbán Viktor | hvg.hu
hvg.hu Itthon Kicsoda Orbán Viktor? - a HVG 5 részes, összességében közel 3 órás dokumentumfilmje Orbán személyiségét és a döntéseit leginkább befolyásoló hatásokat kutatta. A sorozat számtalan megszólalója és sztorija közül hét történetet emeltünk ki, amelyek több évtized távlatából ma is meghatározó tulajdonságokra és fordulatokra világítanak rá.
Érdekesség, hogy az SZDSZ elnöki posztjáért folytatott küzdelemben Fodor Gábor ellenfele az a Kóka János volt, aki azóta szintén kibékült a NER-rel. Ő informatikai vállalkozó volt, amikor 2004-ben a kormányába hívta őt Gyurcsány Ferenc, majd 2010-ben, az MSZP és az SZDSZ bukása után visszatért az üzleti életbe.
Cellum nevű, mobilfizetési startupja miatt azóta remek kapcsolat fűzi a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. Van, hogy a miniszter mellett utazó üzleti delegáció tagja, és diplomata útlevelet is kapott Szijjártó Pétertől. 2021-ben pedig, amikor a magánegészségügyi szolgáltatást nyújtó cége, a Doktor24 Medicina Zrt. 287 milliót nyert a külügy egyik pályázatán, Szijjártó Péterrel és Simicskó Istvánnal fotózkodott. Cége ekkor már szerződéses kapcsolatban állt a közmédiával is: az ő magánkórházába járhattak kezelésre az MTVA dolgozói.
Borítóképünkön Szili Katalin.
