Minden eddiginél kevesebben lehetnek azok, sőt, kisebbségbe is kerülhetnek, akik a népszámláláson magukat valamely felekezethez tartozónak vallották.
Bár messze nem zajlik gördülékenyen az idei népszámlálás, az már mindenképp fontos fejlemény lehet a korábbi felmérésekhez képest, hogy most először kerülhetnek kisebbségbe Magyarországon a magukat valamely felekezethez tartozónak mondók.
Két szegedi kutató, Csikós Nándor (MTA-SZTE "Convivence" Vallási Pluralizmus Kutatócsoport, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat), illetve Máté-Tóth András (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, vallástudományi tanszék) a népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó részéről készítettek várható prognózist.
A kutatáshoz a Magyarországon és a régió négy másik országában (Ausztria, Csehország, Horvátország, Szlovákia) a rendszerváltás óta lezajlott népszámlálások adatai szolgáltattak alapot. Ugyan ez minden országban eltérő kérdésként jelent meg a népszámlálásokban, sőt, Magyarországon is változtak a kérdések az évtizedek során, de a trend azért látható a kutatók szerint. A magukat valamelyik felekezethez tartozónak mondók aránya minden országban csökkent.
2011-ben a nem válaszolók aránya nőtt, de a környező országokban elvégzett népszámlálások alapján ez az arány minden érintett országban csökkent. A csak a hazai előzményekre alapuló prognózis egyértelműen jelzi, hogy jóval alacsonyabb lehet a magukat felekezethez tartozók aránya az idei népszámláláson.
Arról, hogy mekkora lehet az arányuk, és milyen egyéb okai vannak a csökkenésnek, további részleteket az e heti HVG-ben és a HVG360-on olvashat.
